Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság
Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка
1920. július 31.1991. december 25.
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Byelorussian SSR in the Soviet Union.svg
Általános adatok
Fővárosa Minszk
Terület207 600 km²
Hivatalos nyelvek belorusz, orosz
Beszélt nyelvek belorusz, orosz
Pénznem szovjet rubel
Kormányzat
Törvényhozás Legfelsőbb Tanács
ElődállamUtódállam
 FehéroroszországFehéroroszország 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság (rövidítve Belorusz SZSZK vagy Belorusszia) a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt, az uniót 1922-ben megalapító négy köztársaság egyike az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság mellett. Belorusszia (Ukrajnával és magával a Szovjetunióval együtt) az ENSZ alapító tagja volt 1945-ben.

A Belorusz Szovjet Szocialista köztársaságot 1919. január 1-jén kiáltották ki a mainál sokkal kisebb területen. Fehéroroszország egyike volt a Náci Németország által a második világháború idején megszállt szovjetköztársaságoknak. Önálló állammá 1991-ben vált a Szovjetunió széthullásával.

Hivatalos nevei:

  • belaruszul Беларуская Савецкая Сацыялістычная Рэспубліка [БССР] Belaruszkaja Szaveckaja Szacijaliszticsnaja Reszpublika [BSZSZR]
  • oroszul Белору́сская Сове́тская Социалисти́ческая Респу́блика [БССР] Belorusszkaja Szovjetszkaja Szocialisztyicseszkaja Reszpublika [BSZSZR]

Története[szerkesztés]

Az első világháborúig az ország mai területe az Orosz Birodalom része volt. 1918. március 25-én kiáltották ki a Fehérorosz Népköztársaságot, mely azonban német megszállás alatt álló bábállam volt, és hamarosan meg is szűnt a német kivonulást követően. 1919. január 1-jén megalakították a Beloruszok Szovjet Szocialista Köztársaságát. Nem sokkal ezt követően feloszlatták, területét beolvasztották az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság területébe, majd később a Litván–Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. Ez is rövid életűnek bizonyult, ennek a lengyel–szovjet háború vetett véget, mikor is a lengyelek elfoglalták. A háború 1921-es befejeződését követően a fehérorosz területeket felosztották Lengyelország, Oroszország és az újjá alakított Fehéroroszok Szovjet Szocialista Köztársasága között. Utóbbi a Szovjetunió egyik alapító tagja lett.

Az ország területén belül 1932 és 1935 között létezett a Lengyel Autonóm Körzet, Dzierzynszczyzna.

1939-ben a Szovjetunió az 1939-es lengyelországi támadás idején annektálta a lengyel irányítás alatt álló Nyugat-Belorussziát, és beolvasztotta az akkori Fehéroroszországba. Ennek egy részét később átadták a Litván SzSzK-nak.

A II. világháború befejezését követően Belorusszia képviseltethette magát az ENSZ Általános Bizottságában, s ezzel az ENSZ egyik alapító tagja lett.

Az 1991-es szovjet puccskísérletet követően a Legfelsőbb Belarusz Szovjet Tanács 1991. augusztus 25-én kikiáltotta a terület függetlenségét. A köztársaság nevét szeptember 29-én Belarusz Köztársaságra változtatták. 1991. december 8-án Oroszországgal és Ukrajnával közösen aláírta a belavezhai szerződést, melynek következtében a Szovjetuniót felváltotta a Független Államok Közössége.

Népessége[szerkesztés]

Az 1959-es szovjet népszámlálás eredményei szerint a következőképp alakult a köztársaság lakosságának összetétele:

Nemzetiségek (1959):

Egyéb népcsoportok (1959):

Legnagyobb városai:

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Dolmányos István: A Szovjetunió története II: 1917-1961. Budapest: ELTE BTK (egyetemi jegyzet). 1965.