Fehéroroszország címere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fehéroroszország címere

Fehéroroszország címerének központi eleme egy felkelő nap, az ország térképének zöld kontúrja, valamint egy földgömb. Ezeket az elemeket egy búzakalászból, valamint lóheréből és lenből összeállított, a nemzeti zászló színeinek megfelelő szalaggal átkötött koszorú övezi. Az embléma felső részén egy ötágú vörös csillag látható. Ugyanazon a szalagon középen olvasható az ország neve arany betűkkel, belarusz nyelven. A címert 1995-ben fogadták el. A heraldika nyugat-európai eredetű szabályai szerint azonban nem tekinthető címernek (antiheraldikus), mert nem tartalmaz címerpajzsot.[1] Eredeti változatát Ivan Gyubaszov tervezte 1950-ben, és a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság címere volt. Ahhoz a változathoz képest a legnagyobb különbség, hogy a sarló és a kalapács helyére az ország kontúrja került.

1991 és 1995 között Fehéroroszország címere egy régi nemzeti jelkép, az úgynevezett pagónia volt. Történelmi előzménye a Litván Nagyfejedelemség idején használt címer volt, amely államalakulathoz tartozott ekkor az ország is. Litvánia jelenleg is a pagónia egy változatát használja.

2020 februárjában a fehérorosz parlament napirendre tűzte a címer kisebb megváltozatását. A címerben lévő földgömb ugyanis a szovjet időket idézve Oroszországot állítja a középpontba; az új változat ezzel szemben Fehéroroszországot helyezi abba, így Európa is jobban látható.

Története[szerkesztés]

Amióta Algirdas litván nagyfejedelem, aki a mai Fehéroroszország területét is uralta, saját címerévé választotta a pagóniát, azaz a rohamozó lovast, azóta tekinthető nemzeti jelképnek, hiszen egészen 1795-ig, a lengyel-litván államszövetség megszűnéséig, amikor is Oroszország annektálta a területet, ezt használták.[2] Ekkor a birodalmi címerbe került be a pagónia. Először a fehérorosz költő, Makszim Bagdanovics vetette fel "Pagónia" című versében, hogy fehérorosz nemzeti jelképpé is kellene tenni. 1918-ban a rövid életű Belarusz Népköztársaság is ezt választotta saját címeréül.

1919-től 1991-ig, a Szovjetunió bukásáig a Belorusz SzSzK új címert választott, bár ez antiheraldikus jellege miatt inkább tekinthető emblémának. Az első változat nagyon hasonló volt az orosz és az ukrán szovjetköztársaságok címerére. A címeren egy vörös pajzs volt, rajta a felkelő nappal, felette sarló és kalapács, és a Б.С.С.Р. felirat, ami az állam rövidített neve volt cirill betűkkel. A pajzsot búzakalászok ölelik körül, alsó részén pedig vörös szalag fogja őket össze, "Világ proletárjai, egyesüljetek!" felirattal.

1927-ben a címerből kikerült a pajzs, a jobb oldali búzakalászokat tölgyfalevélre cserélték. a felkelő nap pedig a középpontba került, ami bevilágítja a Földet. Az állam rövidített megnevezése került a vörös szalagra, a kalászokat és a tölgyfaágat körbeölelő szalagokra pedig négy nyelven került fel a "Világ proletárjai, egyesüljetek!" felirat: oroszul, fehérorosz nyelven, lengyelül és jiddisül. A címer tetejére egy vörös csillag került. 1937-38 között a címernek egy olyan variánsát használták, ahol a háttér is vörös volt.[3][4]

1950-ben ismét lecserélték a címert. Ebben a változatban már mindkét oldalon ismét csak búzakalászok és virágok ölelték a középrészt, a szalagokról eltűntek a lengyel és a jiddis feliratok. Hangsúlyosabb lett a földgömb, mely a Szovjetuniót helyezte a középpontba, felette ezüszszínű sarló-kalapáccsal, tetején vörös csillaggal. A Belorusz SzSzK alkotmányának 119. szakasza rendelkezett a címerről. Ezt a változatot Ivan Gyubaszov, a Szovjetunió Népművésze tervezte.[5] 1981-ben minimális változtatást eszközöltek, és immár a sarló-kalapács is aranyozott lett.

Az újra önállósuló Fehéroroszország, visszanyúlva a történelmi gyökerekhez, a Jauhien Kulik és Uladzimir Krukouszki által újratervezett pagóniát kezdte el állami címerként használni.

1995. május 14-én népszavazást rendeztek az országban. Négy kérdésben kellett dönteni a választópolgároknak, az egyik az volt, hogy támogatják-e a szavazással egyidejűleg előterjesztett új zászlót és címert. A fehérorosz ellenzék által kritizált és vitatott megítélésű népszavazáson a lakosság 64,7%-a vett részt a hivatalos adatok alapján, és ezek háromnegyede (75,1%) az új zászlóra és címerre szavazott. Az ellenzék szerint a választói akaratot befolyásolta a kormányzat azzal, hogy a pagóniát és a fehér-piros-fehér zászlót a náci kollaboráns Fehérorosz Nemzeti Tanáccsal kötötték össze a kampányban, mely 1943-1944 között állt fenn.[6] Az új címer szinte a megszólalásig emlékeztet a szovjet időkben használtra, gyakorlatilag csak a sarló-kalapácsot vették ki belőle és az állam megnevezését változtatták meg.

2020 februárjában napirendre került, de nem került még elfogadásra egy módosító javaslat, melynek értelmében a címerben található földgömb középpontjában immár Fehéroroszország állna, és nem Oroszország.[7]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dr. Kőfalvi Tamás: Heraldika (magyar nyelven). [2012. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 27.)
  2. https://www3.lrs.lt/home/w5_viewer/statiniai/seimu_istorija/w5_show-p_r=4056&p_d=49325&p_k=2.html
  3. [http://www.hrono.ru/heraldicum/belarus/sovet.htm ����� ����]. www.hrono.ru. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  4. Геральдикум - Гербы Беларуси. www.heraldicum.ru. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  5. Геральдикум - Гербы Беларуси. www.heraldicum.ru. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  6. Belarusian state symbol. www.belarusguide.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  7. Less Russia, More Europe On Belarus's New Symbol-To-Be (angol nyelven). RadioFreeEurope/RadioLiberty. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]