Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság
Кыргыз Советтик Социалисттик Республикасы
1936. december 5.1991. augusztus 31.
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Soviet Union - Kirghiz SSR.svg
Általános adatok
Fővárosa Biskek (1926-1991 között Frunze)
Terület198 500 km²
Népesség4 257 800 fő
Hivatalos nyelvek litván, orosz
Beszélt nyelvek litván, orosz, üzbég
Pénznem szovjet rubel
Kormányzat
Törvényhozás Legfelsőbb Tanács
ElődállamUtódállam
 Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista KöztársaságKirgizisztán 
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság témájú médiaállományokat.

A[1] Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság (Kirgiz SZSZK; kirgizül: Кыргыз Советтик Социалисттик РеспубликасыКыргыз Советтик Социалисттик Республикасы Qığız; oroszul: Киргизская Советская Социалистическая РеспубликаКиргизская Советская Социалистическая Республика, gyakran Szovjet Kirgizisztán) a Szovjetunió egyik tagállama volt 1936-tól annak széthullásáig, 1991-ig,[2] 

A Kirgiz SZSZK egy tengerparttal nem rendelkező, hegyvidéki állam volt, amit északról a Kazah SZSZK, délről a Tádzsik SZSZK, keletről Kína, míg nyugatról az Üzbég SZSZK határolta. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kirgiz tagpártja 1936-tól 1990-ig irányította a köztársaságot.

1990. október 30-án a Kirgiz SZSZK-t átnevezték Kirgiz Szocialista Köztársaságra, miután a kormány bejelentette az állam szuverenitását a Szovjetunión belül. 1991. augusztus 31-én függetlenedett, amikor ismét átnevezték, ekkor hivatalos neve Kirgiz Köztársaság lett.

Nevének eredete[szerkesztés]

A "kirgiz" nevet hagyományosan, a török "negyven" szóból származtatják, hivatkozva a Manas negyven törzsének legendájára, Manas egy legendás hős volt, aki negyven nomád törzset egyesített az ujgurok ellen, ezzel megteremtve a kirgiz nemzetet. A "kirgiz" kifejezés egy három szóból álló szóösszevonás, magyarul a "negyven törzs földét" jelenti: kyrg (kırk) jelentése "negyven", yz (uz) jelentése "törzs" (kelet-török), a  stan pedig perzsa nyelven földet jelent.[3] Hivatalosan a köztársaság neve Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság volt, amelyet az 1937-es és 1978-as  kirgiz alkotmányba is befoglaltak.

1990. október 30-tól 1991. augusztus 31-ig az ország hivatalos elnevezése Kirgiz Szocialista Köztársaság (vagy Kirgizisztán) volt. A "szovjet" név elhagyása utalt arra az alkalomra, amikor biztossá vált, hogy Kirgizisztán nem lesz tagja a Szovjetunióbak. 1991. augusztus 31-én elhagyták a "szocialista" jelzőt is, utalva a teljes függetlenségre.[4]

Története[szerkesztés]

1924. október 14-én a megszűnő Turkesztáni ASZSZK egyik utódállamaként jött létre a Kara-Kirgiz Autonóm Terület. Ez 1926. február 1-jén Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult át, de még mindig az Orosz SZSZSZK részeként.[5] A határok meghúzásakor nem vették figyelembe a terület etnikai felosztását, a hibákat később sem korrigálták.[6]

1936. december 5-én a sztálini szovjet alkotmány elfogadásával a Szovjetunió egyik szövetségi köztársaságává vált, mint a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió nemzeti elhatárolásának végső szakaszában.[7]

A Kirgiz SZSZK kialakításakor területét körzetekre osztották. 1939. november 21-én öt körzet jött létre: Jalal-Abád, Iszik Köl, Os, Tien-san és Frunze.[8][9] A Tien Shan területet 1962-ben megszüntették, amikor az ország többi része, Os kivételével, republikánus alárendeltségi körzetekre oszlott. 1970-ben, Tien-san kettéválasztásával jött létre Narin (a másik felét Iszik kölhöz csatolták). 1980-ban a korábbi területek átszervezésével jött létre Narjan. 1988-ban Narjan és Talasz megszűnt, de 1990-ben az utóbbit ismét megalakították. A kirgiz rendszerváltás után véglegesedett a közigazgatási felosztás.[10]

Az 1990-es Os-i mészárlás és az azt követő zavargások megbuktatták az első titkárt. Ugyanebben az évben, december 15-én a Kirgiz SZSZK Kirgiz Köztársaságként függetlenedett. 1991. március 17-én az unió fenntartásáról szóló népszavazáson a kirgizek 95,98%-a vett részt, többségük igennel voksolt. 

A népszavazás törvénybe iktatása azonban nem történt meg, amikor egyes konzervatív kommunisták 1991 augusztusában három napig átvették a hatalmat Moszkva felett. Askar Akajev, az első elnök egyértelműen elítélte a puccsot és támogatását szerzett a demokratikus vezetőknek. Az ország 1991. augusztus 31-én nyilvánította ki függetlenségét, 1991. december 25-én hivatalosan feloszlatták a Szovjetuniót.[11] Ugyanakkor az 1978-as alkotmány egészen 1993-ig érvényben maradt.

Politika[szerkesztés]

A többi szovjet tagköztársaságokhoz hasonlóan a kirgiz politika is egy egypárti szocialista köztársasági rendszerben működött, az egyedüli legálisan működő párt a Kirgiz Kommunista Párt volt. A Kirgiz Kommunista Párt első titkára volt a párt vezetője. A Legfelsőbb Szovjet Elnökség elnökei töltötte be a végrehajtó hatalmat. míg a Minisztertanács elnöke vezette a törvényhozó testületet.

Demográfiai jellemzők[szerkesztés]

1926-ban a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság lakossága 1 002 000 fő volt. 1939-ben már 1 458 000 fő élt a köztársaságban. A népesség jelentősen nőtt a második világháború utáni évtizedekben, 1959-ben 2 065 837 fő, 1970-ben 2 932 805 fő, 1979-ben 3 529 030 fő élt a köztársaságban. Az 1989-es utolsó szovjet népszámláláskor a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság 4 257 755 lakossal rendelkezett.[12] A lakosság többsége kirgiz származású volt. Azonban, mivel a nagy deportálások jelentős része irányult ebbe a távoli szovjet köztársaságba, gyakran egész etnikai csoportokat szállítottak a területre.  1944 március és május között egyedül a Kreml jelentései szerint, az észak-kaukázusi régióból 602 193 lakost deportáltak a kirgiz és a kazah SZSZK-ba, ebből 496 460 fő csecsen és ingus, 68 327 karacsáj és 37 406 balkár volt.[13] A kirgizek többsége (ma is) muzulmán, török-türk nyelvet beszél. Biskek volt az oroszok legnagyobb etnikai szigete az országban. A másik jelentősebb az üzbégek voltak, ők a Fergana völgyben laktak. 1990-ben erőszakos összecsapások törtek ki az üzbégek és a kirgizek között az Os területen, az etnikai feszültség még ma is fennáll.[14]

Vallás[szerkesztés]

A szovjet uralom alatt a kirgiz iszlámot elnyomta az ateizmus. A szovjet hatóságok az 1980-as évektől kezdve korlátozott vallási tevékenységet engedélyeztek az összes muszlim többségű köztársaságban. Kirgizisztáni orosz lakosság nagy része még ma is ateista vagy orosz ortodox. A függetlenség után az ország nagyobb vallási szabadságot élvez.

Földrajz[szerkesztés]

A Kirgiz SZSZK térképe, aminek határai azóta sem változtak.

A Kirgiz SZSZK szovjet Közép-Ázsiában fekvő, tengerparttal nem rendelkező köztársaság volt. Északon a Kazah SZSZK-val, délen a Tádzsik SZSZK-val, nyugaton az Üzbég SZSZK-val, valamint keleten a Kínai Népköztársasággal volt határos. A köztársaság távolabb feküdt a tengerektől mint bármelyik másik köztársaság, és minden folyója olyan zárt vízelvezető rendszerekbe áramlik, amelyek nem érik el a tengert. A Tien-san hegyvidéke az ország több mint 80% -át fedi le, a maradék pedig völgyekből és medencékből áll.[15]

Az Iszik-köl tó Kirgizisztán legnagyobb tava és a Titicaca utáni második legnagyobb hegyi tó. A Győzelem-csúcs 7 439 méteres magassággal a Tien-san és Kirgizisztán legmagasabb csúcsa. A téli hó olvadása tavasszal áradásokhoz vezet, amelyek gyakran súlyos károkat okoznak a völgyekben. A gyorsfolyású folyókon a szovjet időszak alatt vízerőműveket építettek.

Kultúra[szerkesztés]

Mivel a Szovjetunió még a megszállás után is tiszteletben tartotta a legtöbb helyi kultúrát (amennyiben beleillett a szovjet látképbe), így a szovjet tagköztársaságok között Kirgizisztán rendelkezhetett a legtöbb népi elemmel:

  • Manasz, egy eposz elbeszélésmódja
  • Komuz, háromszálú lant, kirgiz nemzeti hangszer
  • Kirgiz hímzés, főként falikárpitot és szőnyeget hímeztek
  • Shirdak, speciális kézi eljárással készült lapos párnák[16]
  • Nemezkészítés
  • Solymászat

Népszokások[szerkesztés]

Az újévet (január 1.) és a nagy októberi szocialista forradalom emléknapját (november 7.) más szovjet tagköztársasághoz hasonlóan Kirgizisztánban is megünnepelték. A hagyományos népi fesztiválokat, mint Nowruz-t és az Ulak Tartish-t a szovjet időkben betiltották, de ma már az egyházak ünnepei mellett hivatalos állami ünnepek.

A menyasszony elrablás hagyománya még ma is illegális, a tiltást még a szovjet rezsim vezette be.[17] Vitatható, hogy a menyasszony elrablása valóban a hagyományok közé sorolható-e. A "hagyományt" arra a tényre alapozzák, miszerint az előre eltervezett házasságok  voltak hagyományosak, az egyik megoldás egy megszervezett házasság elkerülésére az volt, hogy a menyasszonyt annak szerelme az esküvő előtti éjszakán elrabolta, majd váltságdíjért kiváltotta. Mára sok kirgiz esküvő egyik alapfeltétele, de több népszavazási kezdeményezés során sem legalizálta a kormány.[18]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. From 1990 onwards, it was referred to as Kyrgyzstan
  2. Nelson World Atlas, A Metric Atlas - Nelson, 1974
  3. Forty tribes and the 40-ray sun on the flag of Kyrgyzstan Archiválva 2009. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, SRAS–The School of Russian and Asian Studies
  4. A Political Chronology of Central, South and East Asia. From 15 October 1990 to 15 December 1990, it was named the Socialist Republic of Kirghizia.
  5. Bennigsen,, Alexandre. The Islamic Threat to the Soviet State (Routledge Revivals). Routledge, 42–. o. (2014. június 3.) 
  6. Dana, Leo Paul. When Economies Change Paths: Models of Transition in China, the Central Asian Republics, Myanmar & the Nations of Former Indochine Française. World Scientific (2002. január 1.) 
  7. Group, Taylor & Francis. Europa World Year. Taylor & Francis (2004) 
  8. Sablon:GSEn
  9. Incorporated, Grolier. Encyclopedia Americana. Grolier Incorporated (1993) 
  10. Mudahar, Mohinder S.. Kyrgyz Republic: Strategy for Rural Growth and Poverty Alleviation. World Bank Publications (1998. január 1.) 
  11. Sakwa, Professor of Russian and Foreign Policy Richard. The Rise and Fall of the Soviet Union. Routledge (2005. augusztus 17.) 
  12. Pavlenko, Aneta. Multilingualism in Post-Soviet Countries. Multilingual Matters (2008) 
  13. Tishkov, Valeriĭ Aleksandrovich. Chechnya: Life in a War-Torn Society. University of California Press (2004. május 15.) 
  14. Rubin, Don. The World Encyclopedia of Contemporary Theatre: Asia/Pacific. Taylor & Francis (2001. január 1.) 
  15. Escobar, Pepe: The Tulip Revolution takes root. Asia Times Online, 2005. március 26.
  16. Aidar, Iliyas: Kyrgyz Style – Production – Souvenirs. Kyrgyzstyle.kg. [2006. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 2.)
  17. Lom, Petr: Synopsis of "The Kidnapped Bride"'. Frontline/World, 2004. március 1.
  18. "Reconciled to Violence: State Failure to Stop Domestic Abuse and Abduction of Women in Kyrgyzstan". Human Rights Watch Report. September 2006, Vol. 18, No.9.