Titicaca-tó
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Titicaca-tó | |
 | |
| A bolíviai Copacabana közelében | |
| Ország(ok) |  Peru Bolívia |
| Vízgyűjtő terület | 58 000 km² |
| Elsődleges források |
|
| Elsődleges lefolyások |
|
| Hosszúság | 190 km |
| Szélesség | 80 km |
| Felszíni terület | 8372 km² |
| Átlagos mélység | 107 m |
| Legnagyobb mélység | 281 m |
| Víztérfogat | 893 km³ |
| Part hossza | 1125 km |
| Tszf. magasság | 3812 m |
| Szigetek | 42+ |
| Települések | Copacabana (Bolívia) Puno (Peru) |
| Elhelyezkedése | |
 Titicaca-tó
Pozíció Bolívia térképén
| |
 d. sz. 15° 49′ 30″, ny. h. 69° 19′ 30″15.825000°S 69.325000°WKoordináták: d. sz. 15° 49′ 30″, ny. h. 69° 19′ 30″15.825000°S 69.325000°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Titicaca-tó témájú médiaállományokat. | |
A Titicaca-tó (spanyolul: Lago Titicaca) víztérfogatát és területét tekintve Dél-Amerika legnagyobb tava és a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, Bolívia és Peru határán.[1]
A tó a világörökség javaslati listáján szerepel. Peru 2005-ben,[2] Bolívia pedig 2003-ban jelölte.[3]
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tó az Andokban és az Altiplanón található, Peru és Bolívia határán. A nyugati rész Peru Puno nevű megyéjéhez tartozik, a keleti pedig Bolívia La Paz megyéjéhez.
8300 km2-es területével a Titicaca-tó Dél-Amerika legnagyobb sósvizű tava. (A részben sós Maracaibo-tó Venezuelában nagyobb (kb. 13 000 km2), de sokan ezt a tengerekhez sorolják, mivel összeköttetésben áll az óceánnal.) A tó átlagos mélysége 107 m, a legnagyobb mélysége 281 m. A Balatonnál tizenháromszor nagyobb, és közel 4 ezer méter magasan fekszik. A tó évi középhőmérséklete 10 °C körüli.
Több mint 25 folyó ömlik a tóba, és 41 sziget teszi változatosabbá, amelyek némelyike sűrűn lakott.
Mivel a tó délkeleti részét a Tiquina-szoros elválasztja a tó nagyobbik felétől, ezért a bolíviaiak is, a peruiak is eltérően nevezik a tó ezen két részét. Bolíviában a kisebb rész neve Lago Huinaymarca, a nagyobbé Lago Chucuito. Peruban ugyanezek a részek a Lago Pequeño, illetve Lago Grande névre hallgatnak.
2012-ben a tavat az év veszélyeztetett tavának választották amiatt, mert körülötte a folyamatos népességnövekedés a partvidék és a környező földek túlhasználatához vezet.[4] A háztartási szennyvíz mellett az élelmiszeripar és a faipar elhasznált vize is a tóba ömlik. A szennyeződés miatt békalencse borítja a perui oldal öblének nagy részét. Ez alá nem jut be a fény, a tó eliszaposodik és a tavi élőlények nem jutnak elegendő oxigénhez. A probléma megoldására két szennyvíztisztítót terveznek építeni.
Szigetei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Perui oldal
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bolíviai oldal
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése] |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
- ↑ "Archivált másolat". 2007. augusztus 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2005. június 24..
{{cite web}}: More than one of|archivedate=és|archive-date=specified (súgó); More than one of|archiveurl=és|archive-url=specified (súgó) - ↑ "Lake Titicaca".
{{cite web}}: Unknown parameter|elér=ignored (súgó) - ↑ "Sacred Titicaca Lake".
{{cite web}}: Unknown parameter|elér=ignored (súgó) - ↑ "Tudomány: Veszélybe került a Titicaca-tó - HVG.hu". hvg.hu. 2012. Hozzáférés: 2012. február 4..
- ↑ "Isla de Taquile, Turismo rural en la soñada isla de Taquile Puno" (spanyol nyelven). Puno Perú. 2017. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 10..
