Élelmiszeripar
| Élelmiszeripari ágazatok |
|---|
 |
Az élelmiszeripar elsősorban a feldolgozóipar alága, mely a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere alapján - figyelembe véve a hagyományokat és az újabb követelményeket - az emberi vagy állati felhasználású élelmiszerek és italok, illetve dohánytermékek és számos, élelmiszernek közvetlenül nem minősülő köztes termék üzemi előállításával foglalkozik. Alapanyagai főként a mezőgazdaság és a halgazdálkodás termékei. Tizenegy alágazata van. 2014-ben a nemzetgazdaság második legjelentősebb feldolgozói alága volt.[1][2] Az Európai Unióban az iparágak kapcsolati rendszere a Magyarországon kialakult gyakorlattól némiképp eltérő, így már a csatlakozás előtt, 1994-től megindult egy átalakulási folyamat. Az Uniós rendszert 2007. után a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozása (CPA: Classification of Products by Activity, magyarul TESZOR: termékek tevékenység szerinti osztályozása) foglalja magába. Magyarországi megfelelője a TEÁOR. E szerint – 2009. óta – az „élelmiszeripar” a hazai nemzetgazdasági ágakon belül a „CA” (feldolgozóipari, illetve mezőgazdaság-, erdőgazdálkodás-, halászati aggregátumok) ágazatcsoportban, elsősorban az Élelmiszergyártás (benne feldolgozás, tartósítás, gyártás), Italgyártás és Dohánytermék gyártása alatt jelenik meg.[3][4][5][6][7]
Az egyik legősibb ipar az emberiség történetében, a legrégebbi élelmiszeri iparág a malomipar. Az élelmiszeripar sokáig háziipar-jellegű volt, majd kisipari jelleget öltött. A tömeggyártás bevezetésével az élelmiszeripar is rohamos fejlődésnek indult, nagyipari jelleget kapott.
Története[szerkesztés]
A mezőgazdasági forradalom[szerkesztés]
A mezőgazdasági forradalomnak azokat a változásokat szokás nevezni, amelyek a 18. században az agrárgazdaság termésmennyiségeinek jelentős növekedését eredményezték. Azonban, ez a forradalom inkább sok apró változtatás (technikai, technológiai újítás) együttes hatásának tudható be, mint a mezőgazdálkodási technikák gyökeres megváltozásának. Az elnevezés tehát inkább e változások népességszámra való kihatását tükrözi, a forradalmi változások ugyanis ezen a téren következtek inkább be. A preindusztriális korszak népességnövekedését ugyanis a legtöbb esetben az élelmiszer termelés korlátozott lehetőségei határolták be, ez a korlát szűnt meg, vagy legalábbis emelkedett meg jelentősen a korábbiakhoz képest. Mivel a korszakban az élelmiszer termelés drasztikusan megnövekedett, lehetővé vált az európai népességszám, és ezen keresztül a városodás mértékének növekedése is, amely végső soron megteremtette azt a népességfelesleget, amelyre aztán az ipari forradalom támaszkodhatott a nyugati társadalmakban.
Az ipari forradalom[szerkesztés]
A bekerítések és a brit mezőgazdasági forradalom hatékonyabbá és kevésbé munkaerőigényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a mezőgazdaságban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült gyárakban keressen munkát. A tömeges városba költözés alacsony életszínvonallal járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején).
A második ipari forradalom[szerkesztés]
A mezőgazdaságban piacorientált termelés alakult ki. A farmergazdálkodás (USA), a tőkés bérleti rendszer, a szabad paraszti gazdálkodás alakult ki Európa nyugati részén, míg keleten a poroszutas agrárfejlődés jellemző (nagybirtok túlsúlya). A gépek megjelentek a földeken is. A század közepén már kitűnő cséplőgépek álltak rendelkezésre. A 20. század eleje pedig meghozta az univerzális erőgépet, a hernyótalpas, robbanómotoros traktort. A vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágya felhasználását. A mezőgazdasági technika változásai éppen az ipari országokat, elsősorban az Egyesült Államokat jellemezték.
Ágazatok[szerkesztés]
Malomipar[szerkesztés]
A malomipar főként különböző gabonafélék lisztté őrlésével foglalkozik.
Sütő- és tésztaipar[szerkesztés]
A sütő- és tésztaipar főként pékáruk, illetve tészta készítésével és sütésével foglalkozik.
Cukoripar[szerkesztés]
A növényi alapanyagokból cukrot állít elő.
Előállítása : először a cukorrépát megtisztítják és feldarabolják. Ebből forró vízzel oldják ki a cukrot. A nyers cukorlevet tisztítják, majd tisztított oldatból bepárlással nyerik ki a kristályos cukrot.
Növényolajipar[szerkesztés]
Az élelmiszeripar azon része, mely az étolajnak szánt növények feldolgozásával foglalkozik.
Húsipar[szerkesztés]
Az állattenyésztésre épülő élelmiszer-feldolgozás gyártási folyamata.
Baromfiipar[szerkesztés]
Kifejezetten a szárnyas állatokra specializálódott élelmiszeripar.
Tejipar[szerkesztés]
A tejipar tejből készült termékek készítésével és feldolgozásával foglalkozik.
Konzervipar[szerkesztés]
Az élelmiszeripar azon része, mely a már iparilag emberi fogyasztásra alkalmas és kereskedelmi célokra szánt ételt, italt és egyéb fűszereket szállításra alkalmassá teszi, tehát becsomagolja.
Hűtőipar[szerkesztés]
Mirelit élelmiszernek szánt ételek elkészítésével foglalkozik.
Szeszipar[szerkesztés]
Alkoholos termékek elkészítésével, becsomagolásával és elszállítására való alkalmassá tételével foglalkozik.
A szeszes italok előállítása élesztőgombák erjesztő tevékenysége révén lejátszódó kémiai reakció. Az alkoholos erjedés során az élesztőgombák a szőlőcukrot oxigénmentes körülmények között etil-alkohollá és szén-dioxiddá alakítják.
Boripar[szerkesztés]
Kifejezetten a bor palackozására specializálódott szeszipari részleg.
A bort jellemzően szőlőből készítik.
Söripar[szerkesztés]
Sörkészítéssel foglalkozik.
A sört árpából és komlóból állítják elő.
Az élelmiszer ágazat rendszere 2008 után[szerkesztés]
| Magyarországon (TEÁOR'08/TESZOR) |
|---|
|
10 Élelmiszergyártás |
| 3 számjegyű kódszámok: alágak (11 db) 4 számjegyű kódszámok: szakágak (33 db) |
Források[szerkesztés]
- Dióspatonyi, Ildikó: Az élelmiszeripar fejlődése a kiegyezéstől a 20. század elejéig (magyar nyelven). MTA KFKI. (Hozzáférés: 2009. augusztus 1.)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ ksh.hu TEÁOR’08 2013-2014 változás lista - 2014.június 26.
- ↑ ksh.hu Statisztikai tükör 2014/84 - 2014. augusztus 13.
- ↑ Juhász Pál, Mohácsi Kálmán: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra, epa.oszk.hu; Közgazdasági Szemle, XLVIII. évfolyam (442–456. o.) - 2001. május
- ↑ ksh.hu TESZOR Módszertani útmutató Archiválva 2013. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- ↑ ksh.hu TEÁOR'08 módszertani útmutató Archiválva 2015. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben - (hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
- ↑ ksh.hu Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről - 2013. július
- ↑ Hanti Erzsébet Változások az ágazatok helyzetében a válság tükrében, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - 2010. október 25