Balaton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Balaton
A Balaton 1989. március 17. óta Ramsari terület[1]
A Balaton 1989. március 17. óta Ramsari terület[1]
Ország(ok)  Magyarország
Hely Dunántúl
Vízgyűjtő terület5 181 km2
Elsődleges források Zala
Elsődleges lefolyások Sió csatorna
Hosszúság78[2] km
Szélesség1,3-14 km
Felszíni terület600[2] km2
Átlagos mélység3,0–3,6 m
Legnagyobb mélység12,5 m
Víztérfogat1,9 km3
Part hossza235[2] km
Tszf. magasság104 m
Szigetek 0
Települések Lásd a szócikkben!
Elhelyezkedése
Balaton (Magyarország)
Balaton
Balaton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′, k. h. 17° 34′Koordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 17° 34′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balaton témájú médiaállományokat.

A Balaton (becenevén „a magyar tenger”,[3] de széles körben elterjedt a „Balcsi” becéző forma is;[4] latinul Lacus Pelso, németül Plattensee)[5] Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme. Értékelői szerint a Balaton azonban nem csak egy tó a tavak sorában, hiszen könnyen felmelegedő, sekély vize kiválóan alkalmassá teszi a fürdésre és sportolásra, élővilága rendkívül gazdag, a táj változatos vulkanikus kúpjaival sok tekintetben egyedi.[6]

»in qua Pannonia est lacus maximus qua dicitur Pelsois item flumine«
– Ravennatis Anonymi Cosmographia et Guidonis geographica[7][8]
»Pannoniában van a legnagyobb tó, amelyet Pelsoisnak neveznek«
– Névtelen ravennai geográfus: Cosmographia et Guidonis geographica, 700 körül[9]

Típusa a Fertő tóval ellentétben nem szikes tó, hanem a Velencei-tóhoz hasonlóan tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. 77 km hosszú, legkisebb szélessége Tihanynál 1,5 km, legnagyobb 12,7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között,[10] átlagos szélessége 7,7 km, felülete 600 km2[2].

Az 59 800 hektár területen fekvő vizes élőhely keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál medre sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel.

A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe, 2004-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet is.[11][12] Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók.

Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt, a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp-Balatonboglár közötti, Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt,[13][14] legújabban pedig a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel a Balaton-átevezés versenyt.[15]

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero.

A tó elnevezéséről Hunfalvy Pál a következőket írja: „Mind a Balatonra, mind a Fertőre a rómaiaknál csak a Pelso név divatozott. A folyónevek megmaradtak a rómaiak után, s átöröklődtek a magyarokra. A Pelso tónév megváltozik. A nagyobbikra talán már az avarok közt élt szlovénektől a Balaton (blató – sár) név ragad, s rajta marad a magyarok közt is, kik az ottani szlovéneket magokba olvasztották. A kisebbik tónak Fertő lesz a neve, mely magyar szó, ugyanazt jelentő, mint Balaton”
– Pannonhalmi Miklós és Sütheő László: A Fertő tó múltja, jelene és jövője[16]

Ludovicus Tubero így írt erről „cum lacu Peisone, quem incolae Balathonem dicunt. Est autem Báláikon, ita aquam perpetuo stagnantem Illyrici vocant, nobilis in terra Hungarica lacus . . .azaz „Balathon“-nak nevezik a Plinius Peisoját, mert így hívják az illyrek az örökké álló vizet.[17]

Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen „lapos”, azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatnoplatten).[18]

Földrajz[szerkesztés]

A Balaton a Dunántúl közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.

A Balaton Európa-hírű természeti kincsünk, Magyarország legnagyobb tava. Legnagyobb mélysége 11 m, átlagos mélysége 3-4 m. A déli parton sekélyebb a víz, ezért nyáron hamar felmelegszik. Északi partján a Bakony erdő-borította hegyei emelkednek.

A Balaton műholdképe
A Balaton műholdképe

A Balaton-felvidék napsütötte lejtőin sok szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Nyáron a kellemes időjárás, az északnyugati szelek által terelgetett vitorlások, a harmonikus szépségű táj megnyugtató hatással van a pihenő emberekre. A legmagasabb vízállás (113,30 méter) a tatárjárás idején, valamint a török hódoltság korában volt.[19]

Az ősi Balaton térképe

A Balaton 18. század végi középvízszintje Adriai alapszint feletti magasságban 106,5 méter körül alakult. A tó vízszintjének mesterséges szabályozása 1847-ben a Kiliti malom gátjának elbontásával kezdődött és a Sió-zsilip 1863-as ünnepélyes megnyitásával teljesült ki.[20] A tó vízszintjének szabályozására és a Dunával való összeköttetésére szolgáló Sió-csatorna megnyitása óta a Balaton vízszintjét egyensúlyban tarthatónak tartják a vízügyi szakemberek. Azonban volt már példa 243 centiméter ingadozásra is a legmagasabb és legalacsonyabb vízállású időszakok között.[21]

A mai tó középvízállása 104,5 méter Adria feletti magasságban van.[22] 2017-ben a legmagasabb átlagvízszint február 8-án 125 cm volt, az éves minimumot a tó szeptember 7-én érte el 86 centiméterrel.[23] A megépülő új vízszintszabályozó zsilip vízáteresztő képessége mintegy 33 százalékkal nő a régihez képest.[24]

Geológia[szerkesztés]

Geológiailag a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken jött létre, amelyek kapcsolatban vannak az Alpok anyagát adó formációkkal. A Balaton medencéje a Dunántúli-középhegység délkeleti előterében húzódó, északkelet–délnyugati irányú süllyedéksorozat része. A tó medre térben és időben szakaszos süllyedés eredményeként kialakult poligenetikus medence.

A Tihanyi-félsziget földtani térképe (1896)

A pleisztocén első felében a Bakonyból kifutó vízfolyások a Dráva-süllyedék, majd később a Felső-Kapos–Kalocsai-süllyedék felé tartva a Balatoni-medence keleti felében meridionális völgyeket és hátakat hoztak létre, míg a medence nyugati fele a belső-somogyi hordalékkúp része volt. A középpleisztocén végén alakult ki a balatoni elősüllyedék, majd a riss/würm interglaciális során a második süllyedési szakaszban zökkent le a Balatoni-medence. Ez a medence a Bakonyból érkező vizek és a somogyi vízfolyások északi szakaszainak erózióbázisa volt. Összefüggő tófelület azonban ekkor még nem jött létre, az egyes részmedencéket a somogyi meridionális hátak folytatásának tekinthető földnyelvek választották el egymástól. A harmadik süllyedési szakasz a würm elejére tehető, illetve ekkor csatlakozott a Zala is a kialakult medencébe. A plusz vízhozam, a periglaciális időszak lecsökkent párolgási intenzitása, valamint a földnyelvek pusztulása eredményeként létrejött az egységes víztükör. Ezt a transzgressziót újabb süllyedés követte, majd az éghajlat csapadékosabbá válásával 21 724 (+/- 660) évvel ezelőtt kialakult a Balaton mindenkori legnagyobb vízállása (112-114 méter). A würm végétől a Sió-völgy felé megnyíló időszakos lefolyás miatt regressziók és transzgressziók váltották egymást. A tó vízszintjének visszahúzódásakor a partok magasabb részei pusztultak, és a tó irányában jelentős anyagáttelepítés történt. A tó hullámmozgása ekkor hozta létre a partokat kiegyenesítő, berkeket is elgátoló turzásrendszereket. A holocén eleji magas vízállás abráziójának köszönhető az az 5–10 méter magas meredek perem, amely megtalálható a Balatoni-Riviéra, a Keszthelyi-fennsík lábánál, a somogyi meridionális hátak előterében, vagy a Balaton keleti partjainál (kenesei, akarattyai, világosi magaspart stb.). A holocén eleji süllyedések eredményeként alakult ki az a legfiatalabb vetődés, amelynek mentén a tómeder (tófenék) besüllyedt. A törésvonal északon a jelenlegi part mentén fut, délen viszont több száz méterrel beljebb húzódik.[25][26]

A környező vulkanikus maradványok – többek között a badacsonyi bazaltorgona, a tihanyi gejzírkúpok, a hévízi hőforrások, a gulácsi, csopaki és füredi savanyúvíz-forrás – egy korábbi földtörténeti szakasz emlékei.[27]

Vízrajz[szerkesztés]

A tó vízmennyisége 1800 millió m³, 2,2 év alatt „cserélődik ki”. Vízgyűjtő területe 5774 km2, fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.

A Sió zsilipje Siófoknál.
A Balaton vizét a Sió vezeti le a Dunába

A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át. A tó mai vízszintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés határozta meg.

A vízszintet jelenleg az 1976-ban elkészült siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák a tengerszint feletti 104 méteres szint körül.

1893-ban Cholnoky Jenő a Vízépítési Igazgatóság Vízrajzi Osztályának pontos mérései alapján a tó közepes mélységét három méternek számította ki. Lóczy Lajos geológus, „a Balaton tudósa”, az 1910-es években így írt a A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása című művében a zsilipkezelés korabeli rendellenességeiről és anomáliáiról: „Az 1866. évi nagy leapadás idején sivatagszerű jelenségek mutatkoztak a délipart homokterületein; a berkek kiszáradtak, futóhomok sivított végig rajtuk. A közönség a szabályozást vádolta és szállómondása lett: „lopják a Balatont". Ennek ellenében 1879-ben annyira megáradt a tó, a zsilipkezeléshez fűzött reményeket meghiúsítva, hogy a víz 1 *93 m-es magasságával elöntötte a partokat. Siófokon, Balatonfüreden vízalatt állott a parti móló és a sétatér. „Kiöntenek bennünket, mint az ürgét*, „puskaport a zsilipnek, efféleképen szólt a haragos közvélemény. Nemcsak a hosszabb időközi nagy ingadozások, hanem ugyanazon évnek vízállása a Balaton két végén ellentétes kívánságokat támasztottak a tó vizének szabályozására nézve.[28]

Hullámjárás[szerkesztés]

A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.

Víztükör[szerkesztés]

A Balaton Fonyód felől, háttérben az északi partján Badacsony, a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye

A tóra hosszanti irányú tartós szél jelentős változásokat idézhet elő a Balaton különböző medencéinek vízszintjében. A tó víztömege mintegy 2 milliárd m3.[29] A tartós délnyugati szél 5-11 óra alatt a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett. A keresztirányú áramlások, a partvonal tagoltsága és más tényezők miatt az ilyen jelenségek előrejelzése szinte lehetetlen.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája, amikor 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél és 37,5 cm-es -növekedés volt Siófoknál.

Áramlások[szerkesztés]

Ugyancsak a szél, valamint a Föld forgása befolyásolja az áramlások kialakulását is a tóban. Az uralkodó északnyugati szélnek megfelelően a fő áramlatok a felszínen az északi partról a déli felé haladnak, míg a tó mélyén a víz az ellenkező irányba áramlik vissza.

A medencék közötti vízszint-elmozdulások idején különösen erős áramlatok alakulnak ki a Tihanyi-félsziget által leszűkített mederrészben, ahol sebességük elérheti a 2 m/s értéket is. Bizonyára nem független ettől a jelenségtől a közeli Örvényes helység neve.

Balatoni mederüledék[szerkesztés]

A magyar tudományos közéletben az 1970-es évektől széles körben ismertté váltak a balatoni vízminőség romlására utaló jelenségek. A Balaton környezetvédelme érdekében az MTA, majd az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal szervezésével és irányításával létrejött sokoldalú kutatási program keretében fellendültek a mederüledék vizsgálatok is.[30]

A Zala, a Balaton fő vízszállítója

1980 óta fél fokkal emelkedett az évi középhőmérséklet, és 2000 óta sűrűsödtek a szélsőséges éghajlati, vízháztartási viszonyok a tó térségében. Ezek a változások hosszú távon a Balaton üdülőtó jellegű hasznosításának szempontjából nem fenntartható állapotot idézhetnek elő. Erre részben szabályozással, részben alkalmazkodással lehet felkészülni.[31]

A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka folyamatosan feltölti. A tómedencék feltöltődését a vízi növények is siettetik. Az üledékréteg a tó fenekén helyenként a 6-10 méter vastagságot is eléri. A Balaton medrébe a lepeliszap 5-14 mm/év közötti vastagságban rakódik le. Mederkotrással ez az üledékfeltöltődési folyamat lassítható, és növelhető a vízmélység a vízszint mesterséges megemelése nélkül is.[32] Az iszaposodás megakadályozása, illetve a felhalmozódott iszap rendszeres eltávolítása a kikötők használatát segíti elő, ezért a kotrás a létesítményt használók és a kikötő üzemeltetőjének alapvető érdeke.[33] A Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) kotorná az üledéket a tómederből, azonban problémát okoz az iszap elhelyezése.[34] A kotrással eltávolított mederüledék hasznosítása csak oly módon lehetséges, hogy az kizárja a tó parti övezetében való koncentrált felhalmozást. Megoldást jelenthet, ha a régebbi és kiszáradt zagyterekben lévő és meddő földnedves iszapot, kondicionáló anyagokkal és megfelelő mikrobiológiai talajoltóanyagokkal társítva, a hulladéktárolók rekultivációjához hasznosítják, mert akkor folyamatossá tehető a kotrási anyag szakszerű, és a kikötők, strandok számára többletköltséget nem jelentő part közeli elhelyezése.[35][36][37]

Vízminőség[szerkesztés]

Vízkémiája[szerkesztés]

A Balaton vizét egyesek a bársonyos, lágy, selymes, simogató jelzőkkel illetik annak ellenére, hogy ez manapság már inkább csak a belső nyílt vizére találóak, ahol a vízminősége továbbra is ivóvíz-minőségű, amint az a század első feléig csaknem mindenütt volt a legalább másfél méteres vízoszlopban. A Balaton vize átlagosan két évente cserélődik.[38]

Cholnoky Jenő: „a teljesen tisztának gondolt vízben is van valami, mérhetetlenül finom lebegő anyag s ez csak a legfinomabb rezgésű fénysugarakat, a kéket és ibolyaszínűt tudja szétszórni[39]

Összetételét tekintve egyedülálló, egyesek Balaton-víznek is nevezik.

  • pH-értéke 8,4
  • típusa lúgos
  • Ca-tartalma 27–80 mg/l
  • Mg-tartalma 35–48 mg/l
  • Összes sótartalma 280–320 mg/l
  • Lebegőanyag-tartalma 2–123 mg/l
  • Átlátszósága 12–130 cm
  • Kémiai oxigénigénye (KOI) 2,8–7,3 mg/l[40]

A Balaton-víz a 78/2008.(IV. 3.) Kormányrendelet vízminőségi követelményei alapján speciális fürdővízminőségi kategória.[41] A Balaton-víz úgy jön létre, hogy a sok kalciumot, hidrogén-karbonátot és szén-dioxidot tartalmazó befolyó vizek a levegő széndioxid-tartalmával csak a tóban kerülnek egyensúlyba: a felesleges Ca- és CO2-mennyiség a tóban csapódik ki kalcium-karbonát formájában. Ha szabad szén-dioxid kerül a tóba, az a CaCO3-ot feloldja, ezért a víz nem tud elsavanyodni. Ez a jelenség folyamatosan pótolja a víz lebegőanyag-tartalmát, opálossága természetes állapot.

Sekély vizének átlátszósága nagymértékben változik a szél erősségétől függően. Csendes időben a napfény lehatol a fenékre, viharos időben az átláthatóság kevesebb mint fél méter.

Cholnoky Jenő földrajztudós szerint ha a víz nem egészen tiszta és áttetsző, akkor nem kék, hanem zöldeskék színűnek látszik.[42] Ez nem jelent szennyezettséget, az üledék 98%-a ásványi anyag.

A Balatont télen rendszerint 30-60 napon keresztül jég borítja. A jéggel fedett Balaton vizéből a lebegő ásványi részecskék kiülepednek, ezért az kristálytiszta megjelenésű. A fagypont körüli hőmérsékletű vízben az élővilág működése nem szünetel, az algák fotoszintézise miatt a víz túltelített oxigénben.

Vízvédelem[szerkesztés]

A tó vízminősége, főként a turizmus révén, évről-évre erősen foglalkoztatja a strandolni vágyó fürdővendégeket

Az ország népszerű tavának vízminősége fontos tudományos, környezetvédelmi és főleg a turizmus révén gazdasági kérdés is, ami a közvéleményt is erősen foglalkoztatja.

A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete (BLKI) folyamatosan nagy figyelemmel követi a víz minőségének alakulását. A Balatont veszélyeztette az eutrofizáció, azaz a lebegő mikroszkópikus algák (fitoplankton) túlzott mértékű elszaporodása, elsősorban a Zala folyó által szállított megnövekedett foszforterhelés miatt.[43] 2009. június elején a tó nyílt vízében[44] az algák számára hasznosítható oldott nitrogén- és foszfor-koncentrációk a nyáron szokásos alacsony értékek körül voltak (5-10 µg/l). Ennek megfelelően a tó vize nagyon tiszta lett, a víz minőségét alapvetően meghatározó algák mennyisége kevesebb, mint egytizede volt a megengedhető felső határértéknek. A mérések időpontjában nem volt megfigyelhető az algák mennyiségében a tóra jellemző kelet-nyugati növekvő tendencia sem, az a-klorofill koncentrációja Balatonfűzfőtől Keszthelyig közel azonos volt, 6-8 mikrogramm/liter között ingadozott. A meleg időjárásának köszönhetően, a 20 °C körüli vízben megjelentek a nyárra jellemző algafajok, közöttük a tiszta vizet indikáló fecskemoszat (Ceratium hirundinella) is.

A 2011-es évben a Balatonnak volt a legjobb minőségű vize a hazai fürdőzésre alkalmas helyek közül.[45] 2012-ben csak a nagyon sekély vizű (10-20 cm vízmélységű) területeken szaporodtak el óriási tömegben fonalas zöldalgák (Cladophora glomerata), amely hátrányosan hatott a fürdőéletre, a kár azonban csak esztétikaia volt, amely a vízszint újbóli megemelkedésével meg is szűnt.[43] A mérések szerint 2016-ban a Balatonban a lebegő algák mennyisége már nem haladta meg a fürdőzésre nem javasolható hipertróf (75 mg/m3) határértéket.[46] 2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója, a kiváló a balatoni vízminőségről elmondta, hogy a méréseik azt mutatták, hogy a legfontosabb mutató a klorofilltartalom érték, literenként hat-hétszer alacsonyabb volt, mint az 1970-es, 1980-as években.[47]

Természetes jelenségek[szerkesztés]

Májusi vihar a Balatonon

2009 májusában a part mentén élőknek, nyaralóknak bosszúságot okoztak a hatalmas tömegben rajzó árvaszúnyogok. A nagy tömegű rajzást a gyorsan felmelegedő víz okozta. Az árvaszúnyogok hasznos tagjai a Balaton élővilágának, szerepük az üledék tisztításában és ezen keresztül a vízminőség fenntartásában kiemelkedő jelentőségű. Az árvaszúnyogokat erősen vonzza a mesterséges fény, így ezek körül (pl. utcai lámpák) éjszaka is hatalmas tömegben fordulnak elő. A kifejlett rovar a víz felszínén bújik elő, majd elrepülése után a levedlett bábbőrt (exuviumot) hátrahagyja. Mivel a kibújás szinkronizált, ezért rajzáskor a vízfelszínen hatalmas mennyiségű bábbőr úszik. Erősebb hullámzás esetén a bábok által kiválasztott váladék felhabosodik. Ez okozza, hogy az árvaszúnyogok kibújása idején a Balaton vize habosnak, szennyezettnek tűnik, és kellemetlenné válik az úszás, fürdőzés. A jelenség természetes, és az emberi egészségre teljes mértékben ártalmatlan, ennek ellenére a felszínen lebegő szúnyogbőrt emberi ürüléknek vélték az emberek, így elterjedt az a hír, hogy a hajók wc-tartályának a tartalmát a tó vizébe eresztik.

A halak tavaszi elhullása természetes időszakos jelenség, aminek méretei azonban változóak, és összefügghetnek a víz minőségének romlásával is. A felmelegedő vízben a legtöbb keszegféle ívása is hirtelen zajlik. A dévérkeszeg, a nyílt víz legfontosabb pontyféléje tömegesen, de naponta igen változó mennyiségben húzódik a partközelbe. Az ívástól legyengült dévérek közül ebben az időszakban számos példány elpusztul, ezért a tavaszi hónapokban a Balatont látogatók a kövek közé szorult és elhullott keszeggel is találkozhatnak.

2009. május végén a tópart különböző területein figyeltek fel haltetemek megjelenésére. Az ez évi elhullás (a halászok nyelvén pergés) nem jelentős. Az elpusztult angolnákból vett minta közepesen erős (példányonként 5-12 db) úszóhólyag élősködő féreg (Anguillicola) fertőzöttséget mutatott. A mostani szórványos elhullás nem jelent veszélyt a környezetre. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer területén sem volt halpusztulás.

Éghajlat, mikroklíma[szerkesztés]

A Balaton a Kárpát-medence délnyugati széléhez közel terül el, így a medence egészére jellemző, óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális éghajlaton belül az átlagosnál erősebbek az óceáni és a mediterrán hatások.

Jégvitorlás Tihanynál. A tó a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20–30 cm-es is lehet[48]

A napsütéses órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog és a júliustól szeptemberig tartó időszakban mindössze 5-6 teljesen borult nap valószínűsíthető.[49] A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

Maga a tó jelentős hatással van környezete mikroklímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint távolabb.

A Bakony és az Alpok közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe.[50]

A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű hegyoldalai kiváló szőlőtermő területek, amit már a rómaiak is felismertek.

A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. (A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz „hivatalos” hőmérséklete erősen visszaesik.)

A Balaton a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20–30 cm-es is lehet. A kijelölt helyeken vízimentők felügyeletével lehetőség van fakutyázni, jégkorongozni és korcsolyázni is.

Fakutya a Balatonvidéken használt jégszánkó; egy szántalpra erősített székforma szerkezet, a benne ülő egy vagy két szeges bottal hajtja a jégen. Ujabban sportcélokra használják. Gyorsan siklik a jégen, miközben súrlódása élesen nyikorgó hangot ád
Révai nagy lexikona[51]

Kivételesen kedvező időjárási viszonyok esetén át is lehet kelni a teljes tavon, ha kellően vastag a jég.[52][53] A jellegzetes rianások, enyhülés idején hosszú hasadások a jégtakarón, erős hangjelenségek mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre. Megfordítva, fokozódó hideg hatására a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra torlódnak és turzások alakul ki. A torlaszok kisebb enyhüléskor szétolvadnak, a helyükön széles, nyílt vízszalag, rianás keletkezik.[54][55]

Balatoni panorámakép a révfülöpi millenniumi kilátótoronyból
Balatoni panorámakép a révfülöpi millenniumi kilátótoronyból

Széljárás[szerkesztés]

A Keszthely és Tihany közötti medencében az uralkodó szélirány - helyi szóhasználattal főszél - északi, Tihany és Kenese között északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább a vitorlás szezonon kívül, ősszel és télen gyakoribbak.

A balatoni viharok nem túl sűrűn fordulnak elő, de hirtelen kitörésük és a meredek hullámok miatt igen veszélyesek lehetnek. A viharokat általában délnyugatias meleg légáramlatok előzik meg, majd észak felől hirtelen lecsap az erős, viszonylag hideg szél. 10-20 perc alatt 30–35 m/s erejű széllökések alakulhatnak ki.

Az eddig mért legerősebb szél egy heves zivatarhoz kötődik, ami 157 km/h sebességű szelet okozott, 2017. július 10-én.[56] Az addig mért legerősebb szél 129,6 km/h sebességű volt, 1961. július 13-án. A legszelesebb hónap április, míg a legkevesebb szél szeptemberben van. A Tihanyi-félsziget és az északi part dombvidéke változatosan befolyásolják a szelek eloszlását a tavon. A tó hosszúsága miatt is nagy különbségek alakulhatnak ki a légmozgásban a különböző területein.

Viharjelzés[szerkesztés]

Viharjelző a siófoki mólón

A Balatonnál hivatalosan 1934. július 8-án kezdődött meg Hille Alfréd repülőezredes, meteorológus, a katonai és a polgári repülésmeteorológiai hálózat megszervezőjének kezdeményezése nyomán, a viharok előrejelzése.[57] 2012-ben megújult a tó új viharjelző rendszere, amikor az INCA finomfelbontású (1km), ultrarövidtávú előrejelző rendszer fejlesztésének eredményeképpen lehetővé vált a Balaton három medencére történő felosztása. Az új szektorokra való felosztással egy Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, egy Badacsonytól Tihanyig tartó középső és egy Tihanytól Keneséig tartó keleti virtuális medence jött létre. Ezzel pontosabbá és finomabbá vált a balatoni viharjelzés.[58] A Balatonon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző, illetőleg viharjelző szolgálat működik.[59][60]

A tó körül több mint harminc stabil és néhány “mobil” viharjelző állomás továbbítja fényjelzéseivel az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztásait.

  • I. fokú jelzés - erős (40 km/óra és 60 km/óra közötti) szélre a lámpák percenként 45-ször villannak fel
  • II. fokú jelzés - a viharos (60 km/órát meghaladó) szélre a lámpák percenként 90-szer villannak fel[61]

Élővilág[szerkesztés]

Protiszták[szerkesztés]

A tó élővilágának jelentős részét a szabad szemmel általában nem látható algafajok teszik ki, amelyek a Balaton legfontosabb szervesanyag termelői és újabb és újabb fajok kerülnek elő a tóból.[62] A nyaralók számára kedvező, hogy a 2010-es évek végére újra visszatért a tóba a tiszta vizet kedvelő fecskemoszat.[63]

Növények[szerkesztés]

Jellegzetes nádas a tó partján, Balatonkenese

A hínárféléket a balatoni strandokon is megtaláljuk közülük gyakoribbak a süllőhínár-fajok (Myriophyllum) és a békaszőlő-fajok (Potamogeton). Az elsősorban a közönséges nád (Phragmithes australis) által alkotott nádasok a part mentén, leginkább az északi parton maradtak fenn. Egy 2017-es feltérképezés szerint mintegy 1205 hektár nádas volt a Balaton medrében, az öt évvel korábbi 1230 hektárral szemben.[64][65] Társulásalkotó növénye elsősorban a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia) és többek között a tavi káka (Schoenoplectus lacustris), valamint a zsombéksás (Carex elata). A nádasokat és állatvilágukat a települések, elsősorban az idegenforgalmi létesítmények, strandok bővítése, horgászállások, kikötők építése veszélyezteti. A balatoni nádasok biomasszáját vizsgáló Zlinszky András[66] limnológus, a Balatoni Limnológiai Intézet Hidrobotanikai Osztályának tudományos munkatársa szerint a cél az, hogy a Balaton ökológiai rendszerében a szakemberek segítségével az algadominált állapotból eljussanak a hínárdominált állapotba.[67]

Halak[szerkesztés]

A kutatók tapasztalatai szerint a Balaton vízgyűjtő területén legáltalánosabban előforduló halfaj a bodorka vagy búzaszemű keszeg (Rutilus rutilus) , az összes halfogás 32,15%-a[68]

A Balaton, lévén hazánk legnagyobb állóvize, halfaunája nagyon értékes. Az érdeklődők a legrészletesebben a Balatoni Vízivilág Látogatóközpontban[69] tájékozódhatnak a vidék halaival. A tóban, a vele összefüggő Kis-Balatonban és a vízgyűjtő területén található 40 vízfolyásban 37 halfaj fordul elő, ebből a Balatonban 15–17 faj él meg. Az itt élő halak 80%-át a keszegfélék alkotják. Ezek közül a leggyakoribb a dévérkeszeg, a karikakeszeg, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg.[70] A vízgyűjtő vízfolyásainak többsége erősen módosított (rendezett meder, vízszennyezés, idegenhonos fajok betelepítése stb.) víztestnek minősül, magában a Balatonban az elmúlt évtizedekben komoly erőfeszítések történtek a módosulások hatásainak csökkentésére. Ökológiai problémákat okoznak a betelepített vagy kiszabadult idegenhonos, inváziós fajok: kínai razbóra, amur, fehér busa, ezüstkárász, a naphal, de az ikrapusztító fekete törpeharcsa is.[71] Az 1962-es, távol-keleti halak telepítésekor került be az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana), amely nem őshonos a Balatonban, de a magyarországi vizekben sem.[72] Ez az inváziós faj, széles ökológiai tűrőképességű fajként veszélyt jelenthet az őshonos kagylófajokra.[73] Korábban a szintén tájidegen, 1962 és 1991 között halászati céllal betelepített 83 millió[74]angolna (Anguilla anguilla) ivadék is gondot okozott, az ismétlődő tömeges pusztulásaival. Egy 2010-ben lefolytatott kutatás szerint a balatoni angolna állomány európai viszonylatban az egyik legidősebb (az angolna példányok átlagos életkora 24,9 év). Kimutatták, hogy a vándorlásában akadályozott, túlkoros balatoni angolna szaporodó képessége nagyon lecsökkent.[75] A víz fenekén élő táplálékkészlet drasztikusan lecsökkent, az angolna ezáltal konkurensévé vált más őshonos balatoni halfajoknak.[76] Újabban az amurgéb (Perccottus glenii) terjedése tapasztalható a vízgyűjtőn, ez korábban csak a Tisza-mentéről volt ismert halfaj. Megjelenése azonban nem jó hír, a gyorsan terjedő inváziós halfaj komoly veszélyt jelenthet elsősorban az őshonos és endemikus lápi póc (Umbra krameri) állományára, mivel azt élőhelyéről gyorsan kiszoríthatja. A Balatonról legismertebb halfajok a garda (Pelecus cultratus) és a fogassüllő (Lucioperca lucioperca). Előbbinek itt van a legnagyobb hazai állománya; korábban komoly halászati jelentősége is volt. Miután a NÉBIH 2015. november 27.-én kelt határozatával a Balaton vízterületét különleges rendeltetésű vízterületté nyilvánította,[77] megszűnt a halászat a tavon, ezzel a korábban szintén halászott és helyi gasztronómiai specialitásnak számító balatoni fogas sem szerepel már a környező éttermek kínálatában, ezért a „balatoni” fogassüllő a part menti éttermek konyháiba mélyhűtve érkezik Ukrajnából.[78][79] A horgászok, 70 cm feletti fogassüllőből naponta csak 1 darabot tarthatnak meg. Tilalmi idővel (március 1. - április 27.) és méretkorlátozással (35 cm) is védett.[80]

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a Balatoni Halászati Zrt. jogutódjaként 2009 óta az ökológiai szemléletű halgazdálkodás megvalósítója a tavon. A 2013-ban leállított balatoni halászatot követően feladata, a különféle halfajok okszerű pótlása, azok felnevelése,[81] a halőrzés, valamint az elhullott haltetemek begyűjtése és ártalmatlanítása.[82] Rendszeresen telepítenek egynyaras süllőt is.[83][84] Egy tanulmány szerint a Balatonba évente 350 tonna pontyot (Cyprinus carpio L.) telepítenek, de sajnos a kutatók feltevései szerint 2000 táján a hasznos halivadékokkal juthatott be a Balatonba az idegenhonos és invazív amúri kagyló is (az amúri kagyló jellegzetessége, hogy ektoparazita lárvái a halakon tapadnak meg és a kagyló kifejlődéséig, mint gazdaállaton élősködnek a halakon. A metamorfózis ideje alatt a kifejlett héjkezdeménnyel rendelkező kajmacsos lárva a hal hisztolízissel feloldott szöveteit használja fel az átalakulásához)[85][86]

Fontosabb halfajok:

Az egyik legismertebb horgászható halfaj a Balatonon a fogassüllő (Sander lucioperca)[87][88]
Tihany község egyik címerállata[89] a garda (Pelecus cultratus)

A tó vízminőségének javulásával jelentősen csökkent a tó haleltartó képessége.[90] Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének munkatársa Specziár András 2012-ben azt nyilatkozta, hogy a fogható halállomány közel 60 százalékát fogják ki a horgászok a tóból.[91] 2002. november 16-17-én rendezték meg az első hagyományőrző Garda Fesztivált Tihanyban, amelyet évente a település halászmúltja előtti tisztelgésként rendeznek. A garda legalább akkora sajátossága a Balatonnak, mint Tihanynak, mert más vizeinkben nincs az ittenihez hasonló populációja.[92]

2017-ben Bíró Péter akadémikus, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatóprofesszora így nyilatkozott a tó halállományáról: "Amikor nagyon kritikus helyzetben volt a tó, akkor ez a halállományon is nyomot hagyott. Az egyre inkább szaporodó, tömeges halpusztulások jelezték, hogy baj van a tóval. A tihanyi kutatások lettek az alapjai annak a biológiai és művi beavatkozásnak, ami helyrehozta a tó vízminőségét. Most is kristálytiszta, átlátszó a víz. Ennek azonban olyan biológiai hatásai vannak, hogy kevesebb a haltáplálék-szervezet, és ez magával vonja, hogy ritkul a halállomány. A meglévő fajok azonban jobban érzik magukat."[93]

Madarak[szerkesztés]

A bütykös hattyúk a tőkés récékkel együtt gyakran keresik az ember társaságát. A hattyúk a Balatonon április második felében kezdenek fészkelni és a fiókákat jellemzően május első felében hozzák elő a vízre[94]

A tó Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye. Kiterjedt nádasai számos madárfaj számára nyújtanak fészkelő helyet. Bár a vadon élő fajok többnyire kerülik az embert és az emberi tevékenységekkel járó zavarást, néhány olyan is akad, amelyik alkalmazkodni tud ehhez, illetve kihasználja.

Legismertebb ilyen madár a bütykös hattyú (Cygnus olor), amely a nádasban építi nagy méretű úszó fészkét, fészekhagyó fiókáit azonban kikelésük után gyakran a strandok közelében neveli fel, ahol könnyen jut hozzá a táplálékhoz, mivel a nyaralók rendszeresen etetik őket. Egy 2014-es áprilisi felmérés során 46 fészkelő párt észleltek a tavon, amelyeknek 72%-a az északi parton tartózkodott. A tavon tartósan mintegy 500 egyed tartózkodik.[95] Hasonló viselkedést figyelhetünk meg a mindenütt gyakori tőkés réce (Anas platyrhynchos) esetében is, amelyek a hattyúkkal együtt gyakran keresik az ember társaságát. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hagyományosn évente szervezi a „Balatoni hattyú road show”-t, ahol az érdeklődők testközelből is megismerkedhetnek a látványos hattyúgyűrűzéssel és a Balaton egyik emblematikussá vált madarával.[96]

A zavarást viszonylag jól tűrő, emiatt gyakran szem elé kerülő fészkelő fajok közé tartozik még az apró halakkal táplálkozó kis vöcsök (Podiceps ruficollis), a fekete tollazatú és fehér csőrű szárcsa (Fulica atra) is. Utóbbi növényevő, jellemzően a part közelében táplálkozik. A nádasban rejtett életet élő törpegém (Ixobrychus minutus) néha meglepően kis kiterjedésű nádasokban is megtelepszik, fiókanevelés idején sokszor látható amint két nádas közt átrepül ez a galamb méretű karcsú madár. A nádi énekesmadarak közül a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) gyakori és könnyen észrevehető jellegzetes éneke miatt. A víz és a nádas határán telepszik meg emiatt is feltűnő faj.

A Balaton környékére jellemző állat- és növényvilág[szerkesztés]

A vízben és közvetlen közelében több mint 1200 állatfaj él. Szinte valamennyi hazai békafaj előfordul a Balaton körül.[97] Az e vidéken fellelhető erdőkben az óriás énekes kabóca, a vízisikló, a kockás sikló,[98] rézsikló, a holló, az erdei szürkebegy és a fenyvescinege mellett a gímszarvas ugyanúgy megfigyelhető, mint a vaddisznó,[99] a róka[100] és a dámszarvas.[101]

A Seuso-kincs egyik ezüst tálján rómaiak vaddisznó vadászatát ábrázoló dombormű van, a „tál peremén körben medve, antilop, leopárd, vadszamár, vadkan, gazella, nyúl vadászatának jeleneteit és a vadászatról a zsákmánnyal hazatérőket ábrázolták”.[102] A tálon PELSO felirat van, ezen a néven ismerték a mai Balatont

A Balatonnál vadászható állatok:

  • szarvasbika: szeptember 1. – január 31.
  • golyóra érett bika: szeptember 1. – október 31.
  • dámszarvas: október 1. – január 31.
  • őzbak: április 15. – szeptember 30.
  • őzsuta és -gida: október 1. – január 31.
  • vaddisznó: egész évben
  • tarvad: szeptember 1. – január 31.
  • fácán: október 1. – január 31.[103]

Igazi ritkaságnak számít a kerecsensólyom. A tó környékének rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok helyütt telepített fenyőerdők váltanak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a lisztes kankalin[104] mellett több más pompás szirmú virág is honos itt, ilyen a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin és a citromillatú nagyezerjófű.[105]

Történelem[szerkesztés]

Krieger Sámuel Balaton-térképe 1776-ból, amely a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik[106]
Krieger Sámuel Balaton-térképe 1776-ból, amely a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik[106]

A Balaton már az őskorban jelentős szerepet játszhatott, azonban sem Hérodotosz, sem Sztrabón, sem Ptolemaiosz nem említi. A római írók már gyakrabban emlékeznek róla, mivel Ptolemaiosz kora után másfél évszázaddal Galerius császár azt (valószínűleg csak mocsaras partjait) lecsapoltatta, hogy területét művelés alá vehesse. A római írók Peiso és Pelso név alatt említik, mely nevet azonban a Fertőre is alkalmaztak. A Balaton északi partján, a parttól néhány száz méternyire, olykor 1-2 kilométernyi távolságban húzódott egy római kori közlekedési útvonal, mely jelenleg is fontos szerepet tölt be az érintett települések közlekedésében. A Balaton ősi művelődési és halászati jelentőségét számos lelet bizonyítja: így a Vörs melletti pogányvár, a tihanyi csúcshegyi és óvári, valamint a zánkai pogányvárak, továbbá a zamárdi, a fajszi, az alsógulácsi a Keszthely és Szentmiklós közti, a kővágóörsi, a tihanyi és zánkai tumulusok, s számos őskori temető, köztük különösen a keszthelyi (dobogói) avar sírmező. Egy római felirat szerint pedig már hajózás is folyt rajta. Annyi bizonyos, hogy a tó a történelmi időben alakját változtatta.

A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei (Magyar Földrajzi Társaság, 1897–1920, 32 kötet) illusztráció

A 19. század végéig a Balatonon élénkebb élet még nem fejlődött. Egyes fürdők és nyaralóhelyek (Balatonfüred, Siófok, Balatonalmádi, Révfülöp) ekkortájt virágzásnak indultak ugyan, de egészben véve – talán Füredet és Siófokot kivéve – sehol nem lehetett megtalálni a kor igényeinek megfelelő viszonyokat.

Egy 30-as cirkáló, a füredi öbölben 1954-ben

A Balaton parti nyaralóhelyek legnagyobb része a legszerényebb igényeket is alig elégítette ki; a szőlők elpusztultával kopárrá vált a vidék nagy része, erdő még Balatonfüreden is alig volt. Az egész parton nem fejlődött valamire való város s a páratlan pannóniai víztükör a közlekedés szempontjából teljesen parlagon hevert. 1847-től járt gőzhajó a Balatonon.

Az 1880-as évek táján a Magyar Földrajzi Társaság keretében, id. Lóczy Lajos kezdeményezésére nagyszabású tudományos program indult a Balaton tanulmányozására.[107] Az 1890-es években megindult a gőzhajó közlekedés a siófok-füredi vonalon kívül Badacsonytomajra, Almádira és Boglárról Révfülöpre, azonban élénkebb közlekedés nem volt, kereskedelmi forgalom pedig nem létezett. Ekkortájt a halászaton kívül egyedül a fürdőzés és nyaralás tekintetéből volt a Balatonnak némi jelentősége; turistaforgalom azonban a kedvezőtlen közlekedési viszonyoknál fogva nem fejlődött ki. A Balaton-vidéki három megye (Somogy, Veszprém, Zala) ugyan több ízben alakított Balaton-egyesületet, de teljesen eredménytelenül. Fő vasúti vonala a kevéssé érdekes déli partot futotta be, míg az északi partnak nem volt vasútja. A szőlőművelés pusztulásával a nép is egyik fő kereseti ágát vesztette el, s ipar és kereskedelem teljes híján mindinkább elszegényedett.

A Balaton környéke igazán a 20. században indult fejlődésnek, amiben az iparosodás is fontos szerepet játszott. Ekkor kezdtek megjelenni az első komolyabb magánvillák a part mentén és a korszerűbb nyaralók is. Megkezdődött a tó gáláns fürdőéletének fejlődése.

Csak a szemünket kell lehunynunk, hogy a mai balatoni hölgyeket elképzeljük a száz esztendő előtti szívhalászok helyére. A nő és a szerelem tulajdonképpen sohasem változik, mint ahogy az igazán nagy dolgok nem változnak a világon. Ugyanazok a hölgyek sétáltak száz év előtt a tópart platánjai alatt, akik manapság. Ott van közöttük a szívhalásznő, Fruzsinkának hívják, és szüleinek, valamint neki magának is az a feltevése, hogy nem tölti tétlenül a nyarat, szívet halász, ha még csak egyetlen szív van a Balatonban.
– Krúdy Gyula: Balatoni szívhalászat[108]

Az 1920-as évektől kezdve a tihanyi Biológiai kutatóintézetben megkezdődtek a modern tudományos színvonalon folyó kutatások a Balatonról. A fürdőélet, a nyaralókultúra főleg az 1960-as években alakult ki, ekkor 15 ezer különféle nyaraló,[109] üdülő és szálló épült a part menti településeken, és ekkor indult meg a vendéglátói létesítmények fejlődése is. Ebben az időszakban sok vállalat, szervezet és intézmény saját üdülőket is létesített, de ugyanígy jött létre a Zánkai Úttörőtábor is gyerekek részére. A pártállam is létesített üdülőt a Balatonon, az egyik Balatonőszödön található, a másik, nagyobb, komfortosabb Balatonaligán létesült. Ezekben az üdülőkben a párt legfőbb vezetői és hozzátartozói nyaralhattak. Az 1970-es és 1980-as években egyre több nyugati, főleg német turista is megfordult a Balatonnál, mert számukra könnyen és olcsón elérhető nyaralási lehetőséget nyújtott. Ekkor élték virágkorukat a „Zimmer Frei” (németül: szoba kiadó) feliratokkal, táblákkal dekorált magánnyaralók, amiknek tulajdonosai szobákat adtak bérbe külföldieknek. Mások büfét, lángossütőt, vagy más szolgáltatói vállalkozást üzemeltettek. A rendszerváltás után is a nyaralás, üdülés maradt a Balaton meghatározó szerepköre, ahova hosszabb-rövidebb időre jönnek nyaralni és fürdőzni az emberek. Ennek megfelelően a Balaton főleg jó időben, illetve a nyári hónapokban számíthat magas látogatottságra. 2000-ben a Magyar Országgyűlés törvényt alkotott a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 179 települést magában foglaló[110] területén a táji, természeti és települési környezet minőségének védelme érdekében, amely a véges és nehezen megújuló környezeti értékek megóvását szolgálja.[111]

A magyar úszósport szülőhelye[szerkesztés]

A Balaton-átúszáskor az úszók Révfülöpről indulnak, a szervezők 8 vitorlásklub segítségével Balatonboglárig egy biztonságos úszófolyosót biztosítanak nekik[112]

A magyar úszósport megszületése Szekrényessy Kálmán nevéhez fűződik, aki az első Balaton-átúszó volt. Szekrényessy Kálmán 1880. augusztus 29-én úszta át a tavat Siófok-Balatonfüred között.[113] Az utókor a magyar úszósport születésnapját ünnepeli ezen a napon, mely nagy hazai és nemzetközi elismerést váltott ki. Szekrényessy Kálmán nevéhez számos hazai sportág meghonosítása köthető (többek között a görkorcsolya, de kerékpár szavunk megalkotóját is benne tisztelhetjük). 1879-től számos balatoni úszó, kajak, és vitorlásversenyt szervezett a tóra, sőt a Balaton mellett rendszeres léghajós repülő kirándulásokat is biztosított, hisz Zeppelin barátjaként az első magyar léghajókonstruktőrünkként is ismertté vált. A Balatoni Egylet egyik alapítója és tevékeny résztvevőjeként fő céljának tartotta a balatoni úszó- és vízisport megteremtését. Hajós Alfréd felkészítőjeként egész életét a Balaton és az úszás népszerűsítésének szentelte, melyet jól példáz 1880-as első Balaton-átúszásáról vallott ars poeticája, mely füredi domborműves emléktábláján is olvasható: "Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszást által a Balatont ösmertebbé tenni a hazai és külföldi kéjutazók előtt s a pólyájában szendergő hazai athletikát is emelni ezen úszás által." Életnagyságúnál nagyobb siófoki kőszobra egyéni teljesítményén és páratlan munkásságán túl mindenkit arra emlékeztet, hogy a világhírűvé vált magyar úszósport szülőhelye a Balaton.[114]

A Szekrényessy Kálmán által a 19. században teljesített 14 kilométeres táv (Siófok és Balatonfüred között), túlságosan hosszúnak bizonyult ahhoz, hogy tömegsport-rendezvénnyé válhasson a tó keresztben történő átúszása. 1967-ig Szekrényessy-emlékverseny néven megtartották még az eredeti Siófok-Balatonfüred távúszó versenyt. 1983-tól kezdődően rendezik meg a mai formájában is ismert Balaton-átúszást, a Révfülöp és Balatonboglár közti 5200 méteres távon.[115][116]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

A Balaton területén három megye – Somogy, Zala és Veszprém – osztozik.

A tó és környezete a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozik, amely összesen 179 települést fed le. Ez a működési területe az 1997-ben létrehozott, siófoki székhelyű Balaton Fejlesztési Tanácsnak, amely a régió fejlesztésével kapcsolatos feladatokat látja el. A régió fejlesztése során a turizmus, gazdaság témában több projektkezdeményezés illetve program indult:[117]

  • Mozdulj Balaton[118]
  • Balaton Európa Kulturális Tava[119]
  • Interaktív Játéktér[120]
  • Balatoni Kék Hullám Zászló[121]
  • Balaton védjegy[122]
  • Kerékpáros turizmus[123]

Közlekedés[szerkesztés]

Közlekedéstörténet[szerkesztés]

Az 1913-ban épült mintegy harminchat méter hosszú, öt és fél méter széles balatoni hajó, a Jókai csavargőzös[124]

A balatoni közlekedés történetéről az első ismert adatok a római korból származnak, hajókon vitték a követ Vörösberényből a Fenékpuszta területén fekvő építkezésekhez. Császárok is jártak a Balatonon, Tiberius pl. Badacsonyban járt, Galerius pedig Siófoknál zsilipet építtetett. A 17. században Evlija Cselebi török utazó írt a balatoni közlekedésről, 40-50 hajó vitte a kereskedőket és árucikkeiket a balatoni partok között. A 19. század első felében hajót alig-alig lehetett a tavon látni. John Paget angol utazó 1836-ban írta: " Angol embernek nehéz elképzelnie, hogy ilyen szép tó teljesen kihasználatlan legyen a kereskedelem és szórakozás számára. Egyetlen vitorlás kereskedő bárkát sem látni rajta. A magyaroknak nincs érzékük a hajózás iránt, folyóik, tavaik olyanok, mintha befagytak volna". 1846–1910 között a Balatonon egy, 1910-ben négy gőzhajó bonyolította le a menetrendszerinti személyforgalmat. 1888-ban megalakult a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság. A balatoni közforgalmú hajóállomány 1936–1937-ben négy gőzösből, négy motoros hajóból és 14 motorcsónakból állt.

A vasúti forgalom 1861-ben indult meg a Balaton déli partján Buda és Nagykanizsa között a Déli Vasút jóvoltából. A tó északi partjának vasútját, illetve az erre csatlakozó veszprémi szárnyvonalat a Magyar Királyi Államvasutak 19071909 között építette meg a helyiérdekű vasutak szabványa szerint. Az 1930-as években az üdülőforgalom élénkítése céljából a MÁV ún. filléres gyorsvonatokat (Budapestről, Egerből, Esztergomból, Győrből, Pécsről, Szegedről, Székesfehérvárról, Szombathelyről) járatott a balatoni nyaralóhelyekre.

Közúton legfőképp az M7-es autópályán lehet megközelíteni, amely Budapestről sokáig éppen a Balatonig tartott, de a kétezres évek derekától már a horvát határig bővítették, ezért azóta a tó teljes déli partja megközelíthető az autópályán. Másik fontos közút a 7-es főút, amely szintén Budapestről kiindulva a déli parton halad. Az északi part melletti főút a 71-es számú út, de számos egyéb főút fut még a tó környékén.

Szentkirályszabadja és Sármellék mellett betonos kifutópályával rendelkező repülőterek vannak. Füves repterek találhatók Siófok mellett,[125] Tapolcán, Balatonakalin és Papkutapusztán is.

Tömegközlekedés[szerkesztés]

A Balatont vasúthálózat öleli körül, melyen a nyári főszezonban sűrűn járnak vonatok. A BAHART hajójárataival a Balaton minden nagyobb települése elérhető. A Balaton Mix a MÁV-START és a BAHART közös jegye, amely a tó körüli vasútvonalakon és a BAHART járatain az érvényességi időn belül korlátlan számú utazást tesz lehetővé.[126]

Fejlesztés[szerkesztés]

2022-ig a tervek szerint megépül a Balatoni Körvasút.[127]

A közlekedésfejlesztés a hévízi térséggel közös koncepcióban, a gyógytó és a nemzetközi repülőtér forgalmának bekapcsolásával várható. A tervezett balatoni fejlesztési program a külföldi turizmus élénkülésén kívül a térség gazdasági növekedését és új befektetők megjelenését vetíti előre, ami továbblépési lehetőségeket teremthet több ágazatban is. A minőségi infrastrukturális fejlesztések, a turisztikai szektorban megvalósuló nívós szolgáltatásbővítések, valamint a korszerű közlekedést és közbiztonság növelését is szolgáló beruházások eredményeképpen a Balatoni régió Európa egyik legkedveltebb üdülőhelyévé válhat a hévízi gyógytó eddig is kiemelten látogatott, vonzó úti célja mellett.[128]

Kerékpáros közlekedés[szerkesztés]

A Balaton a művészetben[szerkesztés]

Aggházy Gyula: "Dodó" néhai Jánosi Ágoston püspök balatoni yachtja

A legnagyobb magyar tó a népdaloktól az irodalmon át a képzőművészetig egy sor műfaj témája lett.

A magyar festők az 1850-es évektől fedezték fel a tó szépségét. 2008 nyarán a keszthelyi Festetics-kastély kiállítótermében húsz 19. és 20. századi magyar festőművész, köztük Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Csók István, Egry József, Bernáth Aurél, Mikus Gyula, Brodszky Sándor, Telepy Károly, Iványi-Grünwald Béla száz Balaton-képét mutatták be.[129]

A Balaton-vidék történetét, 1800-as évekbeli társasági és társadalmi életét anekdotákkal, hiteles történetekkel Eötvös Károly írta meg 1900-ban, az Utazás a Balaton körül című alapvető művében. A Balatoni Egylet létrejöttekor különböző szakosztályokat választottak, az irodalmi szakosztály elnöke Jókai Mór lett, aki mint füredi nyaralótulajdonos személyesen vett részt az alakuló ülésen.[130] Az arany ember című regényében Jókai így ír a szeszélyes balatoni időjárásról: „Észre sem veszi a vihart, mely a zalai hegyek felől jő. Gyakran a Balaton vidékén, mikor legcsendesebb a lég, minden előjel nélkül felzúdul ez a sajátszerű orkán; a halászoknak, kik meghallják a fák zúgását a távolban, már nincs annyi idejük, hogy a zalai partra visszasiessenek; a szélcsapás egyszerre felforgatja a hullámot, s a csónakokat beragadja a Balatonba, s kihányja a túlsó partra. S néha félóra múlva már vége van a viharnak; a szélmenyasszony csak egy fordulót akart táncolni. S azután ismét csendes lesz minden.

Bujtor István színművész az általa kitalált és megformált filmbéli Ötvös Csöpi nyomozó karakterét is a Balatonra, Balatonfüredre helyezte, ahol Csöpi nyomoz és vitorlázik, mivel a színész maga is nagy kedvelője volt a tónak és a vitorlázásnak.

2008-ban készült el Papp Gábor Zsigmond Balaton retro című filmje ami a Balatonról szóló 60-as 70-es években készült kisfilmekből áll.[131]

Irodalom[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

A Keszthelyi-öböl panorámája
A Keszthelyi-öböl panorámája

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ramsari terüketek Balaton
  2. ^ a b c d Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – Balaton
  3. Balaton, a magyar tenger. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
  4. Morfematikai szerkesztéssel alkotott nevek. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
  5. Szlovénul Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero.
  6. Tér és Társadalom 22. évf. 2008/4. Balaton Régió
  7. Ravennatis Anonymi Cosmographia et Guidonis geographica, Szerk.: Joseph Schnetz, Marianne Zumschlinge. Walter de Gruyter, 1990. (»In qua Pannonia est lacus maximus que dicitur Pelsois«)
  8. Ravennatis anonymi cosmographia et Guidonis geographica
  9. A Seuso-kincs régész szemmel, artmagazin.hu
  10. A Balaton természetföldrajza. (Hozzáférés: 2016. április 30.)
  11. Somogy megye hivatalos oldala. (Hozzáférés: 2013. március 11.)
  12. Somogy megyei önkormányzat – kitüntetettek. (Hozzáférés: 2013. március 11.)
  13. A verseny hivatalos honlapja
  14. Balaton-átúszás
  15. Balaton-átevezés - Közel 1400 induló 671 hajóban
  16. Pannonhami Miklós és Sütheő László: A Fertő tó múltja, jelene és jövője, ferto-neusiedlersee.hu
  17. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913, library.hungaricana.hu
  18. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 148. o. ISBN 963-05-4568-3
  19. Balaton régi partja ...
  20. Zlinszky András: A Balaton és a környező mocsarak történelmi rekonstrukciója térinformatikai módszerekkel
  21. Vajda Tamás: Adatok és észrevételek a Balaton 3–15. század közötti vízállásához
  22. Természeti értékeink
  23. A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzőinek meghatározása 2017.
  24. Hihetetlenül menő lesz az új Sió-zsilip, új közösségi tér születhet Siófokon
  25. A Zala folyó lefejezése
  26. A Velencei-hegység és a Balatonfő földtana
  27. Dr. Erdélyi János: Balatoni bazalthegyek
  28. Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása, 1921
  29. A Balaton vízszintemelésének hatása a Balaton déli parti kisvízfolyásokra
  30. A BALATON-MEDER RECENS ÜLEDÉKEINEK TÉRKÉPEZÉSE
  31. Balaton: már csak 48 centi a vízszint, elkezdik a kotrást
  32. Hírek: A Balaton kotrásával lehetne a tóban lévő vízmennyiségét növelni (magyar nyelven). siofok.hu. Siófok Város Önkormányzata, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  33. Kezdődik a balatonfenyvesi kikötő kotrása: a barnás víz nem gond
  34. Újságcikkek a Balaton kotrásának problémájáról
  35. A balatoni iszap hasznosítható
  36. Iszap - Újrahasznosítva
  37. A balatoni meder rehabilitáció, valamint a természetvédelmi, hulladékgazdálkodási és a talajerő utánpótlási feladatok összekapcsolása
  38. Adatok, tények, érdekességek a "Magyar tengerről"
  39. A Balaton színei
  40. A PÁRATLAN BALATON-VÍZ
  41. A Balaton strandjainak fürdővízminősége
  42. Milyen színű a Balaton?
  43. ^ a b A Balaton vízminősége és az algák
  44. A BLKI 2009. június 4-ei jelentése
  45. Lehet a Balatonban dugni, csak ne vegyék észre (magyar nyelven) (html). Velvet, 2011. június 18. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  46. ájékoztató a Balaton aktuális vízminőségéről (2016)
  47. Kiváló a balatoni vízminőség
  48. A Balaton télen
  49. Az északi part klímája
  50. Vízügyi honlap (magyar nyelven). BM Vízügyi Főigazgatóság. (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
  51. A balatoni „fakutya"
  52. Ezeken a helyeken korcsolyázhatunk a Balatonon
  53. Keszthelyen és Siófokon hivatalos pályán lehet a Balaton jegén korcsolyázni
  54. Balatoni jégtúra
  55. Ezt tette a jég és a szél a Balaton-parttal - képek
  56. Heves zivatarok, légzuhatagok a Balatonnál. met.hu, 2017. július 14. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  57. 80 éves a balatoni viharjelzés
  58. Másként villognak, finomították a balatoni viharjelzést
  59. Balatoni viharjelzés
  60. Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Viharjelzés Online
  61. Balatoni viharjelzés, mentés, elsősegély
  62. A Balaton élővilága Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
  63. A Balaton apróságai
  64. Újra feltérképezték a Balaton növényzetét
  65. Készül a terv a balatoni nádasok védelmére
  66. Zlinszky András: „Fecseg a felszín”
  67. Ahol sok a hínár, jó a víz – Harminc év kellett, hogy a Balaton ismét élvezhető legyen
  68. Milyen halak élnek a Balaton vízgyűjtőjén?
  69. Balatoni Vízivilág Látogatóközpon
  70. Balatoni horgászat
  71. Fekete törpeharcsa
  72. Fura lények a Balatonban: a kétkilós óriáskagyló
  73. A balatoni amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) és a kis tavi kagyló (Anodonta anatina) szűrésének összehasonlítása
  74. Egyre több rák él a Balatonban
  75. Ács Bernadett: A Balatoni angolna állomány állapota, biológiai hatása és jövője
  76. Az angolna (Anguilla anguilla L.) táplálkozása a Balaton parti övében
  77. A Balaton halgazdálkodásának hosszú távú stratégiája
  78. A balatoni fogassal világhírűek lehetnénk
  79. Balatoni keszeget enne? Kazah, román lesz a tányéron
  80. Méretkorlátozások és tilalmi idők a Balatonon
  81. 32000 darab előnevelt balin telepítése Fonyódon és Keszthelyen
  82. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. bemutatása
  83. Haltelepítési beszámoló és előrejelzés
  84. Óvd a süllőt, ne nyeless!
  85. Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana Lea, 1834) inváziója a Balatonban
  86. AZ AMURI KAGYLÓ (ANODONTA WOODIANAWOODIANA, LEA 1834) (MOLLUSCA:UNIONIDAE)SZAPORÍTÁSA, NÖVEKEDÉSEÉSBIOMASSZÁJA
  87. A balatoni süllő isteni, de túl buta
  88. Süllő Tudományos neve: Sander lucioperca
  89. TIHANY KÖZSÉG (Veszprém megye)
  90. Eltérő álláspontok a balatoni busa-kérdésben: kell-e folytatni a szelektív halászatot
  91. Változóban a Balaton halállománya
  92. TIHANYI GARDÁLIA
  93. Kiderült valami nagyon fontos a balatoni halakról, amire korábban senki sem gondolt
  94. Bütykös hattyú fészkelőállomány-felmérés a Balatonon
  95. Tévhit a hattyúk túlszaporodása a Balatonon
  96. Hattyú road show a Balatonnál
  97. A TERMÉSZET ÉLMÉNYE A BALATON MELLÉKÉN
  98. A Balatonon gyakran találkozhatunk az év hüllőjével
  99. Vaddisznóktól félnek a Balaton-felvidéken
  100. Különleges! Egyedülálló! Róka őrzi a Balatont!
  101. Erdei túra, avagy hogyan éljük túl a balatoni erdőt?
  102. A Magyarországra került Seuso-kincs műtárgyainak leírása
  103. Balatonnál vadászható állatok
  104. Lisztes kankalin (Primula farinosa)
  105. Csodaszép Magyarország c. könyv - alcím: Hazánk legszebb tájai és látnivalói, Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 2005. ”Utazás a nagy tó körül” c. fejezet. 124. oldal.
  106. A Balaton első valósághű térképi ábrázolása, mnl.gov.hu
  107. Földhasználat a Balaton vízgyűjtőjén és a tó állapota
  108. „BALATONI SZÍVHALÁSZAT” (Nyári romantika)
  109. A Balaton dicsérete
  110. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet társadalma és gazdasága
  111. 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
  112. Dolnegó Bálint: Balaton átúszás
  113. Ezen a napon történt az első Balaton-átúszás
  114. Szekrényessy Attila: A Balaton-átúszások története, Bp., 2005. ISBN 963 460 600 8 és Révai Új Lexikona 17. kötet 2006.
  115. A magyar hobbiúszók maratonja
  116. 36. lidl balaton-átúszás
  117. Balaton Fejlesztési Tanács (magyar nyelven). Balaton Fejlesztési Tanács. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  118. mozduljbalaton.hu
  119. Európa Kulturális Tava (EKT) Program
  120. BALATON Játékpont – pont ahogyan a kicsik szeretik
  121. Kék hullám zászló
  122. Balaton védjegy
  123. Balatonbringa Club
  124. Nem lett szanazugi bulihajó a most százéves Jókai
  125. Siófok-Kiliti repülőtér honlapja
  126. további információ
  127. Megvan a pénz a balatoni körvasútra
  128. Balatoni fejlesztések. www.exclusive-immo.hu. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
  129. Népszabadság, 2008. június 21., Boda András cikke
  130. Civilek – A Balatoni Szövetség története a 2. világháborúig – Schildmayer Ferenc
  131. Balaton Retró (2007)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balaton témájú médiaállományokat.