Ívás
Az ívás (vagy halívás) a halak közösülése, amely általában a víz közvetítésével történik olyformán, hogy a nőstény petéit a vízbe ereszti, az utána úszó hím pedig a petékre fecskendezi a termékenyítő folyadékot.[1]
Az ívási időszak[szerkesztés]
Az ívás rendesen tavasszal történik, ritkábban nyáron s még ritkábban télen. Tartama igen különböző, sokszor hetekig is eltart.
Az ívóhely[szerkesztés]
Az ívóhely az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak a szaporodáshoz[2] A legtöbb hal az ívás végzésére alkalmas ívóhelyeket keres fel s ez okból kisebb nagyobb vándorutat tesz meg. A halak ilyen alkalommal nagyobb csoportokba verődnek össze. Számos tengeri hal az ívás idején a folyamokba húzódik fel. A halak ilyenkor hatalmas távolságokat úsznak keresztül. A lazacok a tengerből a folyók forrásvidékéig hatolnak fel és pl. a nagy oroszországi folyamokban ilyen módon sok ezer-kilométeres utakat tesznek meg. Az angolna viszont fordítva, az európai folyókból az Atlanti-óceán túlsó felére vonul ívni. Az ilyen vándorút természetesen hónapokig tart és a kifejtett átlagos sebesség nem valami nagy, az angolnáé pl. 13 km naponta.[3]
Források[szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona (a Halívás címszó)
- 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
- Brehm: Az állatok világa
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/044/pc004482.html#8
- ↑ 2013. évi CII. törvény 2. § 18. pont
- ↑ http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2053.html