Biomassza

Panicum virgatum, egy szívós növény, amelyet az Egyesült Államok bioüzemanyag-ipara használ fel

Értéktelen rizs (angolul Rice chaff)

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

Magyarországon jogi fogalmát a 2010. évi CXVII. törvény a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről című jogszabály határozza meg (1. § 3.)): „biomassza: a mezőgazdaságból - a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból, többek között a halászatból és az akvakultúrából - származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része.”

A biomassza forrásai

A biomassza szén, hidrogén és oxigén alapú. A biomasszaként felhasználható energia 5 forrásból eredthet, ezek a szemét, a fa, a hulladék, a biogáz és az alkohol alapú üzemanyagok. A fa energiája származhat közvetlenül annak elégetéséből, de a fakitermelés során keletkező hulladékból, illetve a papírgyártás során keletkező rostosító vagy fekete likőrből. A hulladék is fontos szerepet tölt be a biomasszával történő energiatermelés során, vagy közvetlen égetés vagy biogáz létrehozásának segítségével. A magas cukor vagy olajtartalmú növények, mint a cukornád vagy a kukorica felhasználásával bioüzemanyagok készíthetőek, ám ezekben az esetekben könnyen felmerülhet az élelem vagy üzemanyag problémája. A második generációs bioüzemanyagoknál a feldolgozás ütközhet inkább nehézségekbe.

Csoportosítása felhasználása szerint

Tüzelhető biomassza

A tüzelhető biomasszák jellemzően viszonylag alacsony nedvességtartalmúak (ld. szárítás) és ennek megfelelően magas fűtőértékűek. A tüzelhető biomasszákkal szemben fontos követelmény, hogy az éghetetlen hamutartalmuk olyan vegyi összetevőkből álljon, amelyek nem roncsolják szét a kazánberendezést, illetve nem olvadnak rá a fűtőfelületekre, valamint nem okoznak jelentős levegőszennyezést. A legjellemzőbb tüzelt biomassza-fajták : tűzifa apríték (erdei lágy v. keménylombos erdőkből előállítva, fűrészüzemi hulladékokból, illetve lágyfa-energiaültetvényekből (például nyárfa) előállítva, fűrészpor (fűrészipari melléktermék), szalma, energiafű, illetve ezekből előállított pellet.

Elgázosítható biomassza

A biológiailag elgázosítható biomasszák jellemzően nagyobb nedvességtartalmú növényi hulladékból, vagy állati hulladékból áll. Pl: cukortartalmú növények, zöld növényi hulladék, állati szennyvíziszap, trágya. Biomassza elgázosítás történhet elgázosító kazánban is, ahol tökéletlen égés során nyerünk ú.n. generátorgázt. Az erre a célra használható biomasszákat lásd a 'Tüzelhető biomasszák' között.

Gépjármű-üzemanyagként hasznosítható biomassza

Ezeket a biomasszákat két alapvető csoportra bontjuk a helyettesített tüzelőanyag fajtája szerint:

Benzin esetében (ld. bioetanol): magas cukortartalmú (cukorrépa, cukornád), magas keményítőtartalmú (kukorica, burgonya, búza) vagy magas cellulóztartalmú (szalma, fa, nád, energiafű) növények, melyekből etanol gyártható.

Diesel esetében (ld. biodízel): olajtartalmú növények, melyből az olaj kisajtolható, és egyszerűbb vegyszeres kezelések után a diesel olajhoz hasonló anyag nyerhető (például repce, oliva, napraforgó stb.)

Jelentősége

A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás (fenntartható fejlődés). Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén elvileg bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO₂ tartalmának növekedését (üvegház-hatás, globális felmelegedés). A biomasszából nem csupán energia, de cseppfolyosítva üzemanyag is nyerhető, mely jelenségre a brazil bioetanol az egyik legjobb példa, ahol 2011 végén közel 15 millió jármű futott részben bioetanollal. A biomasszából nyerhető üzemanyagok új generációs képviselője lehet az algákból nyerhető üzemanyag, mely a hagyományos üzemanyagnövényeknél magasabb hozamra lehet képes.

Kritikája

A biomasszából előállított energia alkalmazásával nem szakítunk azzal a többi energiaforrásra is alkalmazott, ámde egyes szakértők szerint téves megközelítésünkkel, hogy a bolygó teljes egésze az emberiség igényeinek kiszolgálásáért van. Ha a mezőgazdasági területeken termő növényeket elégetjük, rengeteg élőlény táplálékforrását és élőhelyét égetjük el. Emellett felmerül annak kérdése is, hogy a művelhető területeken erdő, élelmiszer, vagy energia teremjen. Ez utóbbi az egyre fokozódó társadalmi különbségek miatt is kérdés.

Lásd még

• megújuló energiaforrások
• bioetanol
• biodízel
• biogáz

Külső hivatkozások

• Hírek, újdonságok a biomassza felhasználásáról - www.ujenergiak.hu – Biomassza
• A jövő energiahordozói
• Sollers2003 - a biomassza piac
• Agrogál - a biomassza termékek
• Biomassza - a biomassza linkgyűjtemény
• Ökogáz - Lakossági biomassza hasznosítás
• dr. Gyulai Iván: A biomassza-dilemma