Mosoni-síkság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mosoni-síkság
Széltornyok Újrónafőnél
Széltornyok Újrónafőnél
Elhelyezkedés Kisalföld, Győri-medence
Besorolás kistáj
Fontosabb települések Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Öttevény, Abda
Földrajzi adatok
Terület 425 km²
Időzóna UTC+1
Térkép
Pozíció Magyarország térképén
Pozíció Magyarország térképén

A Mosoni-síkság a Kisalföld egyik tájegysége. Mély fekvésű, feltöltött, termékeny, öntéscsernozjom terület,[1] a Pannon-síkság peremterülete. Területe 425 km2, a Kisalföld nagytáj 8%-án, és a Győri-medence középtáj 17%-án terül el. Szigetköztől délre található, a Fertő-Hanság lapályáig terjed.

Természetföldrajzi jellemzői[szerkesztés]

A kék korongcincér

A terület délkeleti részének magassága 110–115 mBf, ez az érték a magasabb északnyugati részeken is csak 125–130 mBf értékig emelkedik. Egy-két méterrel magasabban fekszik, mint a Szigetköz. A felszínt széles laposok, réti-lápi agyaggal és tőzeggel borított mélyedések, továbbá kavics- és homokszigetek, az ún. gorondok tagolják. A területre a délkeleti irányú esés a jellemző. A reliefenergia kicsi, egyedül az északnyugati részeken nő 5 m/km2 érték fölé, ezért völgyhálózat sem alakulhatott ki a területen.

Talajai[szerkesztés]

A Mosoni-síkság központi, kiemeltebb részein pleisztocén hordalékkúpok találhatóak, jellemző még a mészlepedékes csernozjom talaj. A csernozjom talajok nagyon sérülékenyek, csak egy vékony fedőrétegben borítják a tájat, sok helyen már elvékonyodtak, el is tűntek. A Mosoni-síkság területén igen jelentős a talajerózió, a 20–30%-ot is eléri az erodált területek aránya.[2] Ennek természetes okai is vannak, de az emberi tevékenység, a tájrendezés is felgyorsította a folyamatot. A vonalas erózió Öttevény és Lébény környékén jelentős.

Főbb természeti értékei[szerkesztés]

Főbb természeti értékei a Mosoni-Duna és a Lajta folyóknak és galériaerdőinek élővilága. Jellemző fajafok a nyárfa, vadgesztenye, kocsányos tölgy, fűz és szilfa, különösen a vénic-szil. Különleges orchideafélék is élnek a területen, mint például a vitéz kosbor, madárfészek és fehér madársisak. Jellemző még a tarka nőszirom.

Állatvilágában fontos a túzokállománya.[3] Ezen kívül a bogarak közül a Hacker-virágdíszbogár, a Godet-díszbogár, a kék korongcincér, a földiszeder-karcsúdíszbogár, a nyárfa-díszbogár, a Formanek-fürgedíszbogár és a tüzeshasú díszbogár.

Társadalomföldrajzi jellemzői[szerkesztés]

A lébényi templom

Gazdasága[szerkesztés]

Mezőgazdaságára jellemző a búza, kukorica, káposzta, saláta, uborka, burgonya, repce, petrezselyem, sárgarépa, cukorrépa, lucerna, lóhere termesztés, valamint a sertés és szarvasmarhatenyésztés.

Ipari központja Mosonmagyaróvár, főképp a malomipar, tejipar és textilipar honosodott meg itt. Az energetikában kitüntetett helyet foglal el: itt, az ország egyik "szelesebb" helyén, a Dévényi-kapu folytatásában áll az első magyar szélerőműpark 12 tornya. A széltornyok 78 méter magasak, rotorjuk 90 méter átmérőjű. A 12 géptől évente 52 ezer megawattóra termelést várnak.[2]

Települési integráció[szerkesztés]

2005-ben Mosonszolnokon Mosoni-síkság névvel LEADER+ „akciócsoport” alakult[4] Jánossomorja, Hegyeshalom, Bezenye, Levél, Mosonszolnok, Újrónafő és Várbalog részvételével. Az Európai Unió által kezdeményezett LEADER+ programon belüli társulás célja a térségre vonatkozó átfogó vidékfejlesztési terv elkészítése és megvalósítása.

Kultúrtörténeti emlékhelyek[szerkesztés]

  • Lébény román kori Szent Jakab plébániatemplom
  • Jánossomorja római katolikus templomok: az Árpád-kori alapokra épült szentpéteri, valamint a XVI. századi, később barokk stílusban átépített somorjai plébániatemplom. Hármashalom-emlékmű, amit a Szent István korabeli Magyarország 52 megyéjének földjéből alakítottak ki.
  • Albertkázmérpuszta neogótikus templom.
  • Hegyeshalom eredetileg gótikus stílusban épült, később barokkizált katolikus templom.
  • Rajka a magyar-osztrák-szlovák hármashatárnál szabadtéri szoborpark

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Pinke Gyula: Adatok a Mosoni-síkság és a Szigetköz gyomflórájának ismeretéhez, Kitaibelia, 1998. (3. évf.) 1. sz. 105-108. oldal
  • Kovács Tibor: Data to the long-horned beetle fauna of Szigetköz, Mosoni-síkság and Észak-Hanság (Hungary), Folia Entomologica Hungarica = Rovartani Közlemények (Series nova), 1995. 56. évf. 57-67. oldal
  • Six László – Lukácsy Dezső: A Mosoni-síkság és a Szigetköz Magyaróvárral szomszédos területeinek összes cinktartalom vizsgálata, A Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, 1971. (14. évf.) 6. sz. 29-49. oldal
  • Szűcs, Mihály, A. Arcadi, Csizmazia Miklósné, Koltai Gábor, Szűcs Mihályné: A Szigetköz-Mosoni-síkság öntéstalajai eltemetett humuszos rétegeinek vizsgálata = Investigation of buried soils of the Szigetköz-Moson Plain subregion in Hungary, Munkabeszámoló, OTKA, 2006. (letölthető: [3])
  • Pusztai Rezső: Hansági Múzeum – A mosoni síkság története, Kiadja a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, Mosonmagyaróvár, 1994.

További információk[szerkesztés]