Bauxit
A bauxit heterogén üledékes kőzet, az alumíniumkohászat legfontosabb érce, ezen belül a timföld gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás kiinduló anyaga. A bauxitot felhasználják még a vaskohászatban salakképző adalékként, a (tűzálló) téglagyártásban, a korundgyártásban stb., de a világ bauxittermelésének körülbelül 95%-a alumíniumgyártásra fordítódik.
Összetétele[szerkesztés]
A bauxit főleg alumíniumásványok (gibbsit [γ-Al(OH)3], böhmit [γ-AlO(OH)], diaszpor [α-AlO(OH)]), vasércek (hematit és goethit) valamint titánérc (anatáz) és kvarc keveréke, szilikátos agyagkőzetek átalakulásával keletkezik. Sűrűsége 2,9–3,3 kg/dm³. Két főtípusban fordul elő, az egyik a laterit- vagy szilikátbauxit, amelynek telepei trópusi-szubtrópusi klímaviszonyok között képződtek, a másik a karszt- vagy karbonátbauxit. Színe általában vöröses, a vastartalomtól függően a halvány rózsaszíntől a sötét téglavörösig terjed, de akár barna is lehet.
A két főtípus hozzávetőleges összetételét az alábbi táblázat mutatja:
| Összetétel | Karszt bauxit |
Laterit bauxit |
|---|---|---|
| % vízmentes alapon | ||
| Al2O3 | 48–60 | 54–61 |
| SiO2 | 3–7 | 1–6 |
| Fe2O3 | 15–23 | 2–10 |
| TiO2 | 2–3 | 2–4 |
| CaO | 1–3 | 0–4 |
| H2O (összevéve) | 10–14 | 20–28 |
| Zn, V, C szerves | nyomelemekként | – |
Előfordulása és bányászata[szerkesztés]
Mivel a bauxit leggyakrabban a földkéreg alkotórészeként található, világszerte a gazdaságilag legkedvezőbb, könnyen gépesíthető, nagy termelékenységű külszíni bányászatot alkalmazzák. Ha a bauxitréteg még nincs közvetlenül a felszínen, a földkéreg felső szintjét (a meddőt) letakarítják, hogy a bauxitréteg a felszínre kerüljön, majd külszíni fejtéssel kitermelik. A kitermelés után a bányaterületet rekultiválják, leggyakrabban az eltávolított fedőkőzetek és talajréteg visszatöltésével. Nagyobb mélység esetén mélyművelést alkalmaznak.
2017[szerkesztés]
Kitermelés 2017-ben [1]
| No. | ország | bauxit (ezer tonna) |
|---|---|---|
| 1 |  Ausztrália |
83000 |
| 2 |  Kína |
68000 |
| 3 |  Guinea |
45000 |
| 4 |  Brazília |
36000 |
| 5 |  India |
19000 |
| 6 |  Jamaica |
9800 |
| 7 |  Kazahsztán |
5500 |
| 8 |  Oroszország |
5300 |
| 9 |  Suriname |
2700 |
| 10 |  Venezuela |
2200 |
| 11 |  Görögország |
2100 |
| 12 |  Guyana |
1800 |
| 13 |  Vietnam |
1000 |
| 14 |  Indonézia |
500 |
| egyéb országok | 4762 |
2003[szerkesztés]
| Ország | Éves termelés (millió tonna) |
Ország | Éves termelés (millió tonna) | ||
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Ausztrália | 56,3 | 11 | Guyana | 1,8 |
| 2 | Brazília | 20 | 12 | Kazahsztán | 1,2 |
| 3 | Guinea | 16,8 | 13 | Ghána | 0,7 |
| 4 | Jamaica | 13,4 | 14 | Indonézia | 0,6 |
| 5 | India | 10 | 15 | Irán | 0,4 |
| 6 | Kína | 8 | 16 | Magyarország | 0,3 |
| 7 | Oroszország | 5,4 | 17 | Törökország | 0,2 |
| 8 | Suriname | 3,5 | 18 | Franciaország | 0,2 |
| 9 | Venezuela | 2,7 | 19 | Szerbia és Montenegró | 0,2 |
| 10 | Görögország | 2,4 | 20 | Románia | 0,1 |
A világ fő bauxitlelőhelye Ausztrália, ahol Queenslandben a világ egyik legnagyobb bányavállalatához, a Rio Tinto csoporthoz tartozó Comalco foglalkozik a bauxit kinyerésével, a Rio Tinto más részlegei pedig annak feldolgozásával, valamint hasznosításával.
Az alumínium előállítása[szerkesztés]
A bauxitot először tiszta timfölddé alakítják Bayer-eljárással. Ennek lényege, hogy magas hőmérsékleten nátrium-hidroxiddal oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (ez utóbbi színét a vas-oxidtól kapja). Ezután az oldatból hűtéssel kiválasztják az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében timfölddé alakítják. Ezután a timföldet az olvadáspont csökkentése céljából kriolit (nátrium-alumínium hexafluorid) ásvánnyal keverve elektrolízissel tiszta alumíniummá redukálják. A folyamat neve: Hall–Héroult-eljárás.
Története[szerkesztés]
A bauxitot 1821-ben Pierre Berthier francia geológus fedezte fel a dél-franciaországi Les Baux, ma Les Baux-de-Provence település közelében, neve innen ered. Miután a francia bauxitbányák úgyszólván kimerültek, az ország 1991-ben szinte teljesen beszüntette bányászatát. Jelenleg a világ vezető bauxittermelője Ausztrália, Guinea és Brazília. A világ éves össztermelése kb. 140 millió tonna. Világpiaci ára 130–170 $/tonna.
A bauxit Magyarországon[szerkesztés]
Magyarországon karsztbauxit-telepek fordulnak elő. A magyarországi bauxitbányászat Gánt külszíni bányájában 1925-ben kezdődött meg, az első bauxitkitermelő vállalatok megjelenésével.
A magyarországi bauxitbányászat kedvezőtlen adottságokkal bír. Az aránylag kis földrajzi területen talált előfordulások geológiai, hidrogeológiai sajátosságai jelentősen eltérnek egymástól. A hazai ásványvagyon minősége – melyet az Al2O3- és SiO2-tartalom hányadosában szoktak kifejezni – közepes. 1962-ben létrejött a Magyar–Szovjet Timföld-Alumínium Egyezmény, ami jelentősen elősegítette az alumíniumtermelés fejlődését. Magyarország az 1980-as években a világ 8. számú bauxittermelője volt. A magyar bauxitbányászat visszafejlesztése 1989-ben kezdődött. A hanyatlásban külső és belső okok (a bauxit és timföldigények csökkenése, a KGST összeomlása, a szigorúbb környezetvédelmi követelmények és a világpiaci válság) egyaránt szerepet játszottak. Mára egyetlen bauxittermelő vállalat maradt hazánkban, a Bakonyi Bauxitbánya Kft., amely a kis vállalatok összevonásával jött létre. 1996-ban privatizálták és 2017-ben felszámolás alá került.[3]
A bauxitfeldolgozás környezeti következményei[szerkesztés]
A bauxit Bayer-eljárás alapú feldolgozása során nátronlúgot, azaz nátrium-hidroxidot alkalmaznak. Ennek során egy erősen lúgos közeg, vörösiszap (11–12 pH) keletkezik. A lúg bázisos hatása révén közismert tisztítószerként használható fel a háztartásokban, viszont környezeti hatásait tekintve a vörösiszap erősen romboló hatást fejthet ki az őt körülvevő környezetre. Mivel Magyarországon a vörösiszapot nem dolgozzák fel, csupán hatalmas lerakókban raktározzák, így e lúgos melléktermék újrafelhasználása itthon egyáltalán nem megoldott. A bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap lerakók problémája világszerte sem nyert teljes feloldozást, bár sok helyütt újrafeldolgozás révén értékes fémeket és más termékeket vonnak ki belőle. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa a hazai alumínium-, ezzel együtt a hazai bauxitfeldolgozás igen rossz emlékű tragédiája, ezzel együtt a legnagyobb eddig ismeretes hazai ipari katasztrófa, amely igencsak beárnyékolja Magyarország rendszerváltást követő ipari pályafutását, valamint felvet nem kevés itthoni természetvédelmi és környezetvédelmi kérdést is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ U.S. Geological Survey Mineral Commodity Summaries January 2018. U.S. Geological Survey, 30-31. o. (2018)
- ↑ A Gánt környéki bauxit külfejtések földtana , kazmer.web.elte.hu
- ↑ Bakonyi Bauxitbánya Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt", ceginformacio.hu
Források[szerkesztés]
- Hatala Pál főszerk.: Fémkohászat. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. ISBN 9630562421
- Magyar nagylexikon 3. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. ISBN 9630568225
További információk[szerkesztés]
- Az alumínium - muszakiak.hu
- A Bakonyi Bauxitbánya Kft. honlapja (megszűnt)
- Darvas-tói volt bauxit külfejtés - bemutató hely