Guinea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guineai Köztársaság
République de Guinée
Guinea zászlaja
Guinea zászlaja
Guinea címere
Guinea címere
Nemzeti mottó: Travail, Justice, Solidarité
(franciául: Munka, Igazság, Összetartás
Nemzeti himnusz: Liberté
LocationGuinea.svg

Fővárosa Conakry
é. sz. 9° 30′, k. h. 13° 43′
Vezetők
Köztársasági elnök Alpha Condé
Hivatalos nyelv francia
Beszélt nyelvek fula, arab
függetlenség Franciaországtól
kikiáltva 1958. október 2.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint 10 628 972 fő (2014)
Rangsorban 81
Becsült 10 628 972 fő (2014. április)
Rangsorban 81
Népsűrűség 30,4 fő/km²
GDP 2005
Összes 18 945 millió USD (113)
Egy főre jutó 2100 USD
Földrajzi adatok
Terület 245 857 km²
Rangsorban 75
Időzóna GMT (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem Guineai frank (GNF)
Nemzetközi gépkocsijel RG
Hívószám 224
Internet TLD .gn
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
  • Type K
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guineai Köztársaság témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése
Nem tévesztendő össze ezekkel: Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Új-Guinea, Pápua Új-Guinea

Guinea nyugat-afrikai állam.

Földrajz[szerkesztés]

Guinea domborzati térképe

Fekvése[szerkesztés]

Északról Szenegál és Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Libéria és Sierra Leone, délnyugatról az Atlanti-óceán és nyugatról Bissau-Guinea határolja.

Domborzata[szerkesztés]

Az ország nyugati felében fekszik a Futa Djalon hegység. Legmagasabb pontja 1537 m. A hegységtől nyugatra széles parti síkság alakult ki. A Futa Djalontól északkeletre eső vidék a Száhel-övezet része, tőle délkeletre pedig trópusi erdőségek vannak alacsony dombvidéken.

Vízrajza[szerkesztés]

Guinea hegyeiben ered a Niger, a Gambia és a Szenegál, és számos folyó folyik a tengerbe nyugat felé Sierra Leone és Elefántcsontpart hegyvidékeiről. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.

Éghajlata[szerkesztés]

Az éghajlata trópusi. A csapadék mennyisége délnyugatról északkelet felé csökken. Futa Djalon hegyvidéke némileg hűvösebb, mint az alacsonyabban fekvő területek.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Az eredeti növénytakaró különböző erdőkből állt. A délnyugati esőerdőket fokozatosan váltották fel az egyre szárazabb erdőtípusok az északkeleti szavannákig. Ezt a környezetet a földművelés kiterjedése, az erdőirtás és helyenként a bányászat fenyegeti. Ma már csak az ország DK-i részén maradtak fenn az egykori esőerdőknek maradványai. A tengerpartot mangrove-mocsárerdők szegélyezik.

Nyugat-afrikai csimpánz

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

  • Felső-Niger Nemzeti Park (Haut Niger National Park) - 6000 km² erdő és szavanna Guinea északkeleti részén.
  • Niokolo-Badiar Nemzeti Park.

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Elefántcsontparttal közös természeti világöröksége a Nimba-hegy Természeti Rezervátum, az ország legmagasabb hegycsúcsának környéke.

Történelem[szerkesztés]

A 13. század elején Guinea a Ghánai Birodalom része volt, amely a mai Malit és Mauritániát is érintette. A 16. században érkezett meg az első európai a Conakry előtt található szigetre. A portugálok a szigetet „Ilhos dos Idolos”-nak hívták, ami isteni szigetet jelent. A mai francia neve: „Îles de Loos”.

1850-ben érkeztek ide a franciák, akik rögtön megalakították a francia kolóniákat. 1893-ban csatolták a területet a Francia-Nyugat-Afrika gyarmathoz.

Az ország a függetlenségét 1958-ban vívta ki, a gazdasági irányítást az állam vette magához és a kelet-európai, illetve kelet-afrikai példákhoz hasonlóan szocialista gazdaságot épített ki. A piacgazdasági átmenet az 1980-as években kezdődött meg. A mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése, illetve az alacsonyan tartott felvásárlási árak miatt az előzőleg jól ellátott ország élelmiszer-behozatalra kényszerült, amin még az újonnan kialakult liberális gazdaságpolitika sem tudott változtatni.

Conté elnök kormányzata ismételten szembekerült a szakszervezetekkel, főleg a közszolgálatban dolgozók szervezeteivel. A szakszervezetek a bérkövetelések mellett a korrupció és a fejetlen kormány miatt tiltakoztak (2006-ban majdnem egy éven át még miniszterelnöke se volt az országnak). A sztrájkok és a tüntetések 2007-ben a polgárháború szélére sodorták az országot, de a külvilág diplomáciai beavatkozása időlegesen elhárította a válság kirobbanását.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Az alkotmányt 1991-ben vezették be. Ebben benne vétetik, hogy Guinea elnöki köztársaság. Az utolsó módosítást 2001-ben hajtották végre.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A népi gyűlésben 114 képviselő ül.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Régiók

Guinea régiói
  • Boké
  • Conakry
  • Faranah
  • Kankan
  • Kindia
  • Labé
  • Mamou
  • Nzérékoré

Prefektúrák

Guinea prefektúrái
  1. Beyla
  2. Boffa
  3. Boké
  4. Conakry
  5. Coyah
  6. Dabola
  7. Dalaba
  8. Dinguiraye
  9. Dubréka
  10. Faranah
  11. Forécariah
  12. Fria
  1. Gaoual
  2. Guéckédou
  3. Kankan
  4. Kérouané
  5. Kindia
  6. Kissidougou
  7. Koubia
  8. Koundara
  9. Kouroussa
  10. Labé
  11. Lélouma
  1. Lola
  2. Macenta
  3. Mali
  4. Mamou
  5. Mandiana
  6. Nzérékoré
  7. Pita
  8. Siguiri
  9. Télimélé
  10. Tougué
  11. Yomou

Politikai pártok[szerkesztés]

  • de l’Unité et du Progrès (PUP)
  • Rassemblement du Peuple Guinéen (RPG)
  • Parti du Renouveau et du Progrès (PRP)
  • Union pour la Nouvelle République (UNR).

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Falu az ország keleti részén
Vidéki gyermekek

Általános adatok[szerkesztés]

Az ország lakossága kb. 10,8 millió fő. 2/3-a vidéken, 1/3-a városokban él. A fővároson kívül nincs jelentősebb nagyváros.

A lakosság életkor szerinti megoszlása:

  • 0–14 év közöttiek: 44,4%
  • 15–64 év közöttiek: 52,4%
  • 65 év felettiek: 3,2%

A libériai háború idején rengeteg menekült érkezett a városokba.

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 3 fő etnikai csoportra oszlik: fulbe 40%, malinka 30%, szuszu 20%. A többi népcsoport (kpèlè, kissi, toma, baga) a lakosság 10%-át alkotják.

Az ország hivatalos nyelve a francia, de beszélik még a volofot, a mandinkát és más törzsi nyelveket is.

Vallások:

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Halászok a Niger folyón
Aranymosó asszony az ország ÉK-i részén, Siguiri prefektúra

Általános adatok[szerkesztés]

Gazdasága: agrárország. Az ország legfontosabb központja a főváros, Conakry, amely az állam külkereskedelmi központja, innen indulnak ki a legfontosabb vasútvonalak.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A lakosság legnagyobb részének ez az ág jelenti a megélhetést. A nagyon csapadékos partvidéken jellemzőek a rizsföldek, valamint a banán- és olajpálma-ültetvények. A magasabb dombságok lejtőin ananász-, kávé-, és citrusültetvények találhatók. A keleti országrészben már nem folyik árutermelés, az itt termesztett köles és rizs a helyi lakosság ellátását szolgálja. Az állattenyésztés a Niger folyó mentén összpontosul, főleg a szarvasmarha terjedt el.

Ipar[szerkesztés]

Guineában található a világ ismert, jó minőségű bauxitkészleteinek 1/4-e (10 milliárd tonna) és a nagy kitermelésnek köszönhetően második az országok listáján (a kitermelés évi 17 millió tonna). A legnagyobb bányáiból (Boké, Sangaredi, Kindia) vasutak szállítják a bányakincset Kamsar és Conakry kikötőibe, hogy innen Franciaországba, az Európai Unióba, illetve a FÁK országaiba szállítsák.

Friában timföldgyár létesült a kitermelt bauxitra épülve. Az állam hatalmas és eddig kihasználatlan vízenergia készletére idővel hatalmas alumíniumipari vertikumok települhetnek.

Tervezik a keleti határ mentén található hematitkészlet kiaknázását is, ehhez azonban még nincs kiépített infrastruktúra (meg kell építeni egy vasútvonalat Buchanan kikötőjéhez).

Kereskedelem[szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Komp a Niger folyón

A 20. század elején megindult a vasúti közlekedés. Az országban ma 1 185 km[1] a vasútvonalak hossza. A legfontosabb vasúti vonal Conakry és Kankan közötti.

A közutak hossza 30 500 km.

Az országban öt repülőtér és három kikötő található.

Kultúra[szerkesztés]

Képek
Iskolások Conakryban
N'Faly Koyaté.jpg
Zenészek
Táncosok
A Nagy Mecset Conakryban
Modern iskolaépület
Tambour timba-Baga-Guinée-Détail (1).jpg

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Az országban 2 egyetem működik: Conakryban és Kankanban. A hallgatók száma 6000 fő.

Az országban 56% az analfabéták aránya. Az egyetemre az összlakosság 1%-a tud bejutni.

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Sekou Touré a hagyományos zenét támogatta és mai is nagyon sikeres. Híres táncegyüttesek a „Ballet Africain” és „Ballet Djoliba”. Ők már Európában is felléptek. A „Les Amazones de Guinée” női tánc- és zenekar is ismert együttes az országban.

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Képek
Gouverneur tengerpartja
Fouta-i szakadék vízeséssel
Fouta
Dame de Mali

Javasolt oltások Guineába utazók számára:

Malária elleni gyógyszer. (Magas a fertőzésveszély).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Dátum Ünnep
Január 1. Újév
Április 3. A második köztársaság napja
Változó Húsvéthétfő
Május 1. A munka ünnepe
Május 25. Az Afrikai kontinens felszabadulása
Augusztus 15. Mária mennybemenetele
Október 2. A függetlenség napja
December 25. Karácsony

Jegyzetek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Guinea témájú médiaállományokat.