Rövidhullám
Rövidhullámnak nevezik az elektromágneses sugárzás 1,7…30 MHz (más besorolás szerint 3…30 MHz) frekvenciatartományba (10…[100]…180 m hullámhossztartományba) tartozó részét.
Angol rövidítése: SW (Short Wave), német rövidítése: KW (Kurzwelle). A frekvencia alapján jelölése HF, ami az angol High Frequency (am. magas frekvencia) kifejezés rövidítése.
A rövidhullámú sávba eső elektromágneses hullámokat elsősorban a rádiózásban használják (de például orvosi alkalmazásuk is van).
A rövidhullámú rádiójeleket az adó antenna útján sugározza ki és azokat a vevő antennája veszi.
A rövidhullámok kisebb távolságokra felületi hullámok, nagyobb távolságokra térhullámok útján jutnak el az adóantennától a vevőantennáig.
A felületi hullámok a Föld görbületét követve, fokozatosan csillapodva terjednek. Az alacsonyabb frekvenciájú (közép- és különösen a hosszúhullámú) adókkal az adó teljesítményétől függően nagy távolság hidalható át, azonban a frekvencia növekedtével, rövidhullámon a felületi hullámok gyorsan csillapodnak (amatőr adóval a 80 m-es sávban kb. 100 km, a 10 m-es sávban már csak kb. 15 km távolság hidalható át felületi hullámokkal).
A rövidhullámok nagy távolságú terjedését a térhullámok teszik lehetővé. A Föld légkörének kb. 80 km magasság feletti rétegét – melynek a rádióhullámok terjedésében nagy szerepe van – ionoszférának nevezik. Nevét onnan kapta, hogy az itt található gázokat a Nap sugárzása erősen ionizálja. A töltött részecskék nagy koncentrációjának következtében az ionoszféra egyes rétegei elektromosan vezetővé válnak, és (egy frekvenciatartományban) az elektromágneses hullámokat képesek visszaverni, reflektálni. Az ionoszférába érkező elektromágneses hullámok terjedési iránya megtörik és – ha a feltételek ehhez megfelelőek – a hullámok a Föld felé visszaverődnek. Ezek a térhullámok. A kisugárzás helye és a visszaverődött hullámok vételi helye között ún. „holt zóna” alakul ki, ahol az adóállomás jelei nem vehetőek. A reflexió többszörös is lehet: a földre visszaérkezett hullámok ismét reflektálódnak, majd az ionoszférán verődnek vissza stb., így a jelek viszonylag kis adóteljesítmény mellett is megkerülhetik a Földet.
Az ionoszféra változásai miatt a holt zóna ill. a vételi lehetőség helyei is folyamatosan változnak, ez az oka annak, hogy rövidhullámú vétel esetén a vett jel ismétlődően erősödhet és gyengülhet (angol megnevezése fading [féjding]).
Rövidhullámú sávok beosztása[szerkesztés]
| Üzem | Kezdő
frekvencia (kHz) |
Végfrekvencia
(kHz) |
Közepes
hullámhossz (m) |
|---|---|---|---|
| tengeri mozgó | 2000 | 2300 | 139,5 |
| légi mozgó | 2850 | 3150 | 100 |
| légi mozgó | 3400 | 3500 | 86,9 |
| tengeri mozgó | 4063 | 4438 | 70,6 |
| légi mozgó | 5450 | 5730 | 53,5 |
| tengeri mozgó | 6200 | 6525 | 47,5 |
| légi mozgó | 6525 | 6765 | 45,1 |
| tengeri mozgó | 8195 | 8815 | 32,5 |
| légi mozgó | 8815 | 9040 | 33,6 |
| légi mozgó | 10005 | 10100 | 29,8 |
| légi mozgó | 11175 | 11400 | 26,5 |
| tengeri mozgó | 12330 | 13200 | 23,5 |
| légi mozgó | 13200 | 13360 | 22,5 |
| tengeri mozgó | 16460 | 17360 | 17,7 |
| légi mozgó | 17360 | 17550 | 17,2 |
| légi mozgó | 17900 | 18030 | 16,7 |
| légi mozgó | 21850 | 22000 | 13,7 |
| tengeri mozgó | 22000 | 22855 | 13,3 |
| légi mozgó | 23200 | 23350 | 12,88 |
| tengeri mozgó | 26100 | 26175 | 11,4 |
A tartományt egymást követő rendszerben váltakozóan műsorszóró és amatőr rádióforgalmazási sávokra osztották fel.[1][2]
| Üzem | Kezdő frekvencia (kHz) |
Végfrekvencia (kHz) |
Név[3] | Közepes hullámhossz (m) |
|---|---|---|---|---|
| amatőr | 1800 | 2000 | 160 | 157,8 |
| műsorszóró | 2300 | 2495 | 120 | 125,0 |
| időjeladó | 2500 | 119,9 | ||
| műsorszóró | 3200 | 3400 | 90 | 90,8 |
| időjeladó | 3300 | 90,8 | ||
| amatőr | 3500 | 3800 | 80 | 78,9 |
| műsorszóró | 3850 | 4050 | 75 | 75,9 |
| műsorszóró | 4750 | 5100 | 60 | 60,9 |
| időjeladó | 5000 | 60,0 | ||
| amatőr | 5100 | 5405 | 60 | 57,1 |
| műsorszóró | 5900 | 6200 | 49 | 49,6 |
| amatőr | 7000 | 7300 | 40 | 41,9 |
| műsorszóró | 7100 | 7350 | 41 | 41,5 |
| időjeladó | 7850 | 38,2 | ||
| műsorszóró | 9400 | 9990 | 31 | 30,9 |
| időjeladó | 10 000 | WWVH | 30,0 | |
| amatőr | 10 100 | 10 150 | 30 | 29,6 |
| műsorszóró | 11 600 | 12 100 | 25 | 25,3 |
| műsorszóró | 13 500 | 13 870 | 21 | 21,9 |
| amatőr | 14 000 | 14 350 | 20 | 21,1 |
| időjeladó | 14 670 | 20,4 | ||
| időjeladó | 15 000 | WWV | 20,0 | |
| műsorszóró | 15 100 | 15 800 | 19 | 19,4 |
| műsorszóró | 17 480 | 17 900 | 17 | 16,9 |
| amatőr | 18 068 | 18 168 | 17 | 16,5 |
| műsorszóró | 18 900 | 19 020 | 15 | 15,8 |
| időjeladó | 20 000 | 15,0 | ||
| amatőr | 21 000 | 21 450 | 15 | 14,1 |
| műsorszóró | 21 450 | 21 750 | 13 | 13,9 |
| amatőr | 24 890 | 24 990 | 12 | 12,0 |
| műsorszóró | 25 600 | 26 100 | 11 | 11,6 |
| CB rádió | 26 965 | 27 405 | 11,1 | |
| amatőr | 28 000 | 29 700 | 10 | 10,4 |
| amatőr | 50 000 | 53 900 | 6 | 5,8 |
| amatőr | 144 000 | 146 000 | 2 | 2,1 |
| amatőr | 432 000 | 438 000 | 0,7 | 0,7 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Shortwave Band Characteristics – Listening Times, Frequencies and Shortwave Bands Explained. hamuniverse.com, 2010. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
- ↑ Considerate_Frequency_Operators_Guide_2007. gatorradio.org, 2010. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
- ↑ A sávok neve a közepes hullámhosszukból adódik, például „30 méteres sáv”.
Források[szerkesztés]
- Puskás Technikum rádióamatőr vizsgára felkészítő tanfolyam "Hullámterjedés", "Forgalom"
- Rövidhullám – wiki.ham.hu
|