Rövidhullám

Rövidhullámnak nevezik az elektromágneses sugárzás 3…30 MHz frekvenciatartományba (10…100 m hullámhossztartományba) tartozó részét.
Angol rövidítése: SW (Short Wave), német rövidítése: KW (Kurzwelle). A frekvencia alapján jelölése HF, ami az angol High Frequency (am. magas frekvencia) kifejezés rövidítése. Magyarországon gyakori az RH rövidítés használata.
Felhasználása
[szerkesztés]A rövidhullámú sávba eső elektromágneses hullámokat elsősorban a rádiózásban használják (de például orvosi alkalmazásuk is van).
Rövidhullámok segítségével nagy távolságú összeköttetések valósíthatók meg, a műholdas rádiózás megjelenése előtt ez volt az egyetlen lehetőség vezeték nélküli, interkontinentális összeköttetések létesítésére.

A katonai alkalmazása ma is jelentős, mind kommunikáció, mind egyéb alkalmazások szempontjából. Ebben a frekvenciatartományban is működtetnek OTH (Over The Horizon, Horizonton túli) radarokat.
Napjainkban is használják műsorszórásra, bár ez már visszaszorulóban van. Általában nemzetközi rádiók műsorai kerülnek sugárzásra ezeken a frekvenciákon, leginkább hírműsorokat sugároznak. Régebben sok magyar nyelvű adást is sugároztak, itt lehetett hallgatni a Szabad Európa Rádió adásait is. De sok más országból is sugároztak magyar nyelvű adásokat, pl. a Szovjetunióból, Angliából (BBC Magyar Osztály), Németországból (Deutschewelle), Törökországból, Olaszországból (RAI International), Izraelből (Kol Israel), Kínából, Albániából. Általában 15 vagy 30 perces műsort sugároztak, utána nyelvet váltottak. Jelenleg már csak a Kínai Nemzetközi Rádió sugároz magyar nyelvű adást, naponta 15 percet.

Nagy távolságok áthidalására napjainkban is használják a rádióamatőrök. Gyakorlatilag az összes üzemmódban, morze, távbeszélő, valamint digitális jelátvitel formájában valósítanak meg rádióamatőr összeköttetéseket.
A CB rádiós frekvenciák a rövidhullámú sáv felső részén vannak. A CB rádiózás régebben közkedvelt volt, napjainkban már jelentősen visszaszorult a használata.
Terjedése
[szerkesztés]A rövidhullámú rádiójeleket az adó antenna útján sugározza ki és azokat a vevő antennája veszi.
A rövidhullámok kisebb távolságokra felületi hullámok, nagyobb távolságokra térhullámok útján jutnak el az adóantennától a vevőantennáig.
A felületi hullámok a Föld görbületét követve, fokozatosan csillapodva terjednek. Az alacsonyabb frekvenciájú (közép- és különösen a hosszúhullámú) adókkal az adó teljesítményétől függően nagy távolság hidalható át, azonban a frekvencia növekedtével, rövidhullámon a felületi hullámok gyorsan csillapodnak (amatőr adóval a 80 m-es sávban kb. 100 km, a 10 m-es sávban már csak kb. néhány km távolság hidalható át felületi hullámokkal).

A rövidhullámok nagy távolságú terjedését a térhullámok teszik lehetővé. A Föld légkörének kb. 80 km magasság feletti rétegét – melynek a rádióhullámok terjedésében nagy szerepe van – ionoszférának nevezik. Nevét onnan kapta, hogy az itt található gázokat a Nap sugárzása erősen ionizálja. A töltött részecskék nagy koncentrációjának következtében az ionoszféra egyes rétegei elektromosan vezetővé válnak, és (egy frekvenciatartományban) az elektromágneses hullámokat képesek visszaverni, reflektálni. Az ionoszférába érkező elektromágneses hullámok terjedési iránya megtörik és – ha a feltételek ehhez megfelelőek – a hullámok a Föld felé visszaverődnek. Ezek a térhullámok. A kisugárzás helye és a visszaverődött hullámok vételi helye között ún. „holt zóna” alakul ki, ahol az adóállomás jelei nem vehetőek. A reflexió többszörös is lehet: a földre visszaérkezett hullámok ismét reflektálódnak, majd az ionoszférán verődnek vissza stb., így a jelek viszonylag kis adóteljesítmény mellett is megkerülhetik a Földet.
Az ionoszféra változásai miatt a holt zóna ill. a vételi lehetőség helyei is folyamatosan változnak, ez az oka annak, hogy rövidhullámú vétel esetén a vett jel ismétlődően erősödhet és gyengülhet (angol megnevezése fading [féjding]).

Gyakorlati szempontból rövidhullámon kétféle terjedési módot lehet kihasználni:
- Ha közel függőleges irányban sugárzunk felfelé, akkor a rádióhullámok az ionoszférát közel merőlegesen érik el. Ha megfelelő az ionoszférában az ionkoncentráció, akkor visszaverődnek a talaj irányába. Ezt nevezzük NVIS-nek, a szakzsargon pedig "közelterjedés"-nek nevezi.
- Ha kisebb az ionkoncentráció, akkor az ionoszféra csak a lapos szögben érkező rádióhullámokat veri vissza. Ilyenkor holt zóna van, a közeli állomások (<1000km) jelei nem vehetőek, az ennél távolabbiak viszont továbbra is jól vehetőek. Az éjszakai órákban előfordulhat, hogy megszűnik a térhullámú terjedés, ilyenkor földfelszínen csak közvetlen hullámú terjedés áll fenn.
A rövidhullámok terjedése leginkább a frekvenciától és az ionoszféra állapotától függ. Gyakorlati szempontból a rövidhullámok frekvencia alapján két részre oszthatók fel, alsó- és felső rövidhullámokra.
Sáv | Jellemző terjedési mód | ||||
---|---|---|---|---|---|
Megnevezés | fmin
(MHz) |
fmax
(MHz) |
Nappal | Szürkület | Éjjel |
Alsó rövidhullám | 3 | 10 | Felületi hullámok | NVIS | Térhullámok |
Felső rövidhullám | 10 | 30 | Térhullámok | Térhullámok | Direkt terjedés |
Felosztása[1]
[szerkesztés]ITU-1 | ITU-2 | ITU-3 | Magyarország |
---|---|---|---|
3025–3155 kHz
|
3025–3155 kHz
| ||
3155–3200 kHz
|
3155–3200 kHz
| ||
3200–3230 kHz
|
3200–3230 kHz
| ||
3230–3400 kHz
|
3230–3400 kHz
| ||
3400–3500 kHz
|
3400–3500 kHz
| ||
3500–3800 kHz
|
3500–3750 kHz | 3500–3900 kHz
|
3500–3800 kHz
|
3800–3900 kHz
|
3750–4000 kHz
|
||
3800–3900 kHz
| |||
3900–3950 kHz
|
3900–3950 kHz
|
3900–3950 kHz
| |
3950–4000 kHz
|
3950–4000 kHz
|
3950–4000 kHz
| |
4000–4063 kHz
|
4000–4063 kHz
| ||
4063–4438 kHz
|
4063–4438 kHz
| ||
4438–4488 kHz
|
4438–4488 kHz
| ||
4488–4650 kHz
|
4488–4650 kHz
| ||
4650–4700 kHz
|
4650–4700 kHz
| ||
4700–4750 kHz
|
4700–4750 kHz
| ||
4750–4850 kHz
|
4750–4850 kHz
|
4750–4850 kHz
|
4750–4850 kHz
|
4850–4995 kHz
|
4850–4995 kHz
| ||
4995–5003 kHz
|
4995–5003 kHz
| ||
5003–5005 kHz
|
5003–5005 kHz
| ||
5005–5060 kHz
|
5005–5060 kHz
| ||
5060–5250 kHz
|
5060–5250 kHz
| ||
5250–5275 kHz
|
5250–5275 kHz
| ||
5275–5351,5 kHz
|
5275–5351,5 kHz
| ||
5351,5–5366,5 kHz
|
5351,5–5366,5 kHz
| ||
5366,5–5450 kHz
|
5366,5–5450 kHz
| ||
5450–5480 kHz
|
5450–5480 kHz
|
5450–5480 kHz
|
5450–5480 kHz
|
5480–5680 kHz
|
5480–5680 kHz
| ||
5680–5730 kHz
|
5680–5730 kHz
| ||
5730–5900 kHz
|
5730–5900 kHz
|
5730–5900 kHz
| |
5900–5950 kHz | 5900–5950 kHz | ||
5950–6200 kHz | 5950–6200 kHz | ||
6200–6525 kHz
|
6200–6525 kHz
| ||
6525–6685 kHz
|
6525–6685 kHz
| ||
6685–6765 kHz
|
6685–6765 kHz
| ||
6765–7000 kHz
|
6765–7000 kHz
| ||
7000–7100 kHz | 7000–7100 kHz | ||
7100–7200 kHz | 7100–7200 kHz | ||
7200–7300 kHz | 7200–7300 kHz | 7200–7300 kHz | 7200–7300 kHz |
7300–7400 kHz | 7300–7400 kHz | ||
7400–7450 kHz | 7400–7450 kHz
|
7400–7450 kHz | 7400–7450 kHz |
7450–8100 kHz
|
7450–8100 kHz
| ||
8100–8195 kHz
|
8100–8195 kHz
| ||
8195–8815 kHz
|
8195–8815 kHz
| ||
8815–8965 kHz
|
8815–8965 kHz
| ||
8965–9040 kHz
|
8965–9040 kHz
| ||
9040–9305 kHz
|
9040–9400 kHz
|
9040–9305 kHz
|
9040–9305 kHz
|
9305–9355 kHz
|
9305–9355 kHz
|
9305–9355 kHz
| |
9355–9400 kHz
|
9355–9400 kHz
|
9355–9400 kHz
| |
9400–9500 kHz | 9400–9500 kHz | ||
9500–9900 kHz | 9500–9900 kHz | ||
9900–9995 kHz
|
9900–9995 kHz
ÁLLANDÓHELYŰ | ||
9995–10 003 kHz
|
9995–10 003 kHz
HITELES FREKVENCIA ÉS ÓRAJEL | ||
10 003–10 005 kHz
|
10 003–10 005 kHz
| ||
10 005–10 100 kHz
|
10 005–10 100 kHz
| ||
10 100–10 150 kHz
|
10 100–10 150 kHz
| ||
10 150–11 175 kHz
|
10 150–11 175 kHz
| ||
11 175–11 275 kHz
|
11 175–11 275 kHz
| ||
11 275–11 400 kHz
|
11 275–11 400 kHz
| ||
11 400–11 600 kHz
|
11 400–11 600 kHz
| ||
11 600–11 650 kHz | 11 600–11 650 kHz | ||
11 650–12 050 kHz | 11 650–12 050 kHz | ||
12 050–12 100 kHz | 12 050–12 100 kHz | ||
12 100–12 230 kHz
|
12 100–12 230 kHz
| ||
12 230–13 200 kHz
|
12 230–13 200 kHz
| ||
13 200–13 260 kHz
|
13 200–13 260 kHz
| ||
13 260–13 360 kHz
|
13 260–13 360 kHz
| ||
13 360–13 410 kHz
|
13 360–13 410 kHz
| ||
13 410–13 450 kHz
|
13 410–13 450 kHz
| ||
13 450–13 550 kHz
|
13 450–13 550 kHz
| ||
13 550–13 570 kHz
|
13 550–13 570 kHz
| ||
13 570–13 600 kHz | 13 570–13 600 kHz | ||
13 600–13 800 kHz | 13 600–13 800 kHz | ||
13 800–13 870 kHz | 13 800–13 870 kHz | ||
13 870–14 000 kHz
|
13 870–14 000 kHz
| ||
14 000–14 250 kHz | 14 000–14 250 kHz | ||
14 250–14 350 kHz | 14 250–14 350 kHz | ||
14 350–14 990 kHz
|
14 350–14 990 kHz
| ||
14 990–15 005 kHz
|
14 990–15 005 kHz
| ||
15 005–15 010 kHz
|
15 005–15 010 kHz
| ||
15 010–15 100 kHz
|
15 010–15 100 kHz
| ||
15 100–15 600 kHz | 15 100–15 600 kHz | ||
15 600–15 800 kHz | 15 600–15 800 kHz | ||
15 800–16 100 kHz
|
15 800–16 100 kHz
| ||
16 100–16 200 kHz
|
16 100–16 200 kHz
| ||
16 200–16 360 kHz
|
16 200–16 360 kHz
| ||
16 360–17 410 kHz
|
16 360–17 410 kHz
| ||
17 410–17 480 kHz
|
17 410–17 480 kHz
| ||
17 480–17 550 kHz | 17 480–17 550 kHz | ||
17 550–17 900 kHz | 17 550–17 900 kHz | ||
17 900–17 970 kHz
|
17 900–17 970 kHz
| ||
17 970–18 030 kHz
|
17 970–18 030 kHz
| ||
18 030–18 052 kHz
|
18 030–18 052 kHz
| ||
18 052–18 068 kHz
|
18 052–18 068 kHz
| ||
18 068–18 168 kHz | 18 068–18 168 kHz | ||
18 168–18 780 kHz
|
18 168–18 780 kHz
| ||
18 780–18 900 kHz
|
18 780–18 900 kHz
| ||
18 900–19 020 kHz | 18 900–19 020 kHz | ||
19 020–19 680 kHz
|
19 020–19 680 kHz
| ||
19 680–19 800 kHz
|
19 680–19 800 kHz
| ||
19 800–19 990 kHz
|
19 800–19 990 kHz
| ||
19 990–19 995 kHz
|
19 990–19 995 kHz
| ||
19 995–20 010 kHz
|
19 995–20 010 kHz
| ||
20 010–21 000 kHz
|
20 010–21 000 kHz
| ||
21 000–21 450 kHz | 21 000–21 450 kHz | ||
21 450–21 850 kHz | 21 450–21 850 kHz | ||
21 850–21 870 kHz
|
21 850–21 870 kHz
| ||
21 870–21 924 kHz
|
21 870–21 924 kHz
| ||
21 924–22 000 kHz
|
21 924–22 000 kHz
| ||
22 000–22 855 kHz
|
22 000–22 855 kHz
| ||
22 855–23 000 kHz
|
22 855–23 000 kHz
| ||
23 000–23 200 kHz
|
23 000–23 200 kHz
| ||
23 200–23 350 kHz
|
23 200–23 350 kHz
| ||
23 350–24 000 kHz
|
23 350–24 000 kHz
| ||
24 000–24 450 kHz
|
24 000–24 450 kHz
| ||
24 450–24 600 kHz
|
24 450–24 650 kHz
|
24 450–24 600 kHz
|
24 450–24 600 kHz
|
24 600–24 890 kHz
|
24 650–24 890 kHz
|
24 600–24 890 kHz
|
24 600–24 890 kHz
|
24 890–24 990 kHz | 24 890–24 990 kHz | ||
24 990–25 005 kHz
|
24 990–25 005 kHz
| ||
25 005–25 010 kHz
|
25 005–25 010 kHz
| ||
25 010–25 070 kHz
|
25 010–25 070 kHz
| ||
25 070–25 210 kHz
|
25 070–25 210 kHz
| ||
25 210–25 550 kHz
|
25 210–25 550 kHz
| ||
25 550–25 670 kHz | 25 550–25 670 kHz | ||
25 670–26 100 kHz | 25 670–26 100 kHz | ||
26 100–26 175 kHz
|
26 100–26 175 kHz
| ||
26 175–26 200 kHz
|
26 175–26 200 kHz
| ||
26 200–26 350 kHz
|
26 200–26 420 kHz
|
26 200–26 350 kHz
|
26 200–26 350 kHz
|
26 350–27 500 kHz
|
26 350–27 500 kHz
|
26 350–27 500 kHz
| |
26 420–27 500 kHz
| |||
27,5–28 MHz
|
27,5–28 MHz
| ||
28–29,7 MHz | 28–29,7 MHz | ||
29,7–30,005 MHz
|
29,7–30,005 MHz
|
A tartományt egymást követő rendszerben váltakozóan műsorszóró és amatőr rádióforgalmazási sávokra osztották fel.[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ STIR. stir.nmhh.hu. (Hozzáférés: 2025. március 29.)
- ↑ Shortwave Band Characteristics – Listening Times, Frequencies and Shortwave Bands Explained. hamuniverse.com, 2010. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
- ↑ Considerate_Frequency_Operators_Guide_2007. gatorradio.org, 2010. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
Források
[szerkesztés]- Puskás Technikum rádióamatőr vizsgára felkészítő tanfolyam "Hullámterjedés", "Forgalom"
- Rövidhullám – wiki.ham.hu
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Terjedés:
Rádióamatőr sávok:
- 80 méteres rádióamatőr sáv
- 60 méteres rádióamatőr sáv
- 40 méteres rádióamatőr sáv
- 30 méteres rádióamatőr sáv
- 20 méteres rádióamatőr sáv
- 17 méteres rádióamatőr sáv
- 15 méteres rádióamatőr sáv
- 12 méteres rádióamatőr sáv
- 10 méteres rádióamatőr sáv
Műsorszóró sávok
- 11 m-es műsorszóró sáv
- 13 m-es műsorszóró sáv
- 15 m-es műsorszóró sáv
- 16 m-es műsorszóró sáv
- 19 m-es műsorszóró sáv
- 22 m-es műsorszóró sáv
- 25 m-es műsorszóró sáv
- 31 m-es műsorszóró sáv
- 41 m-es műsorszóró sáv
- 49 m-es műsorszóró sáv
- 60 m-es műsorszóró sáv
- 75 m-es műsorszóró sáv
- 90 m-es műsorszóró sáv
Alkalmazások