Ruanda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruandai Köztársaság
Repubulika y'u Rwanda
République Rwandaise
Republic of Rwanda
Jamhuri ya Rwanda
Ruanda zászlaja
Ruanda zászlaja
Ruanda címere
Ruanda címere
Nemzeti mottó: Szabadság, Együttműködés, Fejlődés
Nemzeti himnusz: Rwanda nziza
LocationRwanda.svg

Fővárosa Kigali
d. sz. 1° 57′, k. h. 30° 04′
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Államfő Paul Kagame
Miniszterelnök Bernard Makuza
Hivatalos nyelv ruandai, francia, angol
Beszélt nyelvek szuahéli (főleg vidéken)
függetlenség Belgiumtól
kikiáltása 1962. július 1.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF, Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint 11 776 522 fő (2013)[1]
Rangsorban 82
Becsült 10 537 222 fő (2012. augusztus)
Rangsorban 82
Népsűrűség 281 fő/km²
GDP 2005
Összes 12 620 millió USD (131)
Egy főre jutó 1586 USD (144)
HDI (2007) 0,460 (167) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület 26 338 km²
Rangsorban 144
Víz 5,3%%
Időzóna CAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Ruandai frank (RWF)
Nemzetközi gépkocsijel RWA
Hívószám 250
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 912
Internet TLD .rw
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • SEV 1011
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruandai Köztársaság témájú médiaállományokat.

Ruanda Magyarországnál három és félszer kisebb ország Afrika középső részén, az Egyenlítőtől délre.

Neve bantu népnevet őriz. Az egykori német gyarmat 1920 és 1962 között – Népszövetségi, majd ENSZ gyámsági területként – belga fennhatóság alá tartozott. Burundival együtt, Ruanda-Urundi néven. Függetlenségét 1962-ben kiáltotta ki. A földművelő hutu és a főleg állattenyésztésből élő tuszi törzsek állandó viszályban állnak egymással, mely ellentét 1994-ben a népirtásig fajult.

Földrajz[szerkesztés]

Ruanda domborzati térképe
Gorillaanya a kölykével a Vulkánok Nemzeti Parkban

Az ország felszínének zömét a Kelet-afrikai-magasföld uralja, amelyet nyugatról a Kivu-tó árka, északon pedig a vulkanikus Virunga-hegység határol. A nyugati határvidék a Nagy-hasadékvölgy része. Az ország több része kelet felé lassan lejtő termékeny dombvidék.

Domborzat[szerkesztés]

Az ország nagy része 1500 m felett fekszik. A legmagasabb pont a Karisimbi vulkán (4507 m).

Vízrajz[szerkesztés]

A Nílus és a Kongó vízválasztója Ruanda nyugati részén lévő magaslatokon húzódik. Nyugati határán a Nagy-hasadékvölgyben fekszik a Kivu-tó.

Éghajlat[szerkesztés]

A trópusi éghajlatot a jelentős tengerszint feletti magasság enyhíti.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Ruanda nemzeti parkjai:[2]

  • Akagera Nemzeti Park: mocsarak és tavak síkságon. Egyáltalán nem jellemző táj az országra.
  • Nyungwe Nemzeti Park: Afrika legnagyobb összefüggő hegyi erdeje.
  • Vulkánok Nemzeti Park (Parc National des Volcans): különösen a gorillákról nevezetes.

Történelem[szerkesztés]

A mai Ruanda területén eredetileg a pigmeusokhoz tartozó twa törzsek éltek. A 15-16. században észak felől magas termetű, hamita eredetű pásztorkodó népek, tuszik és a bantu hutuk vándoroltak be, és hoztak létre egy feudális királyságot.

Egyes vélemények szerint, a hutuk és tuszik eredetileg nem két különböző nép, hanem egy nép két különböző kasztja vagy rétege vagy osztálya. A tuszik marhát tartottak és ők voltak az arisztokraták. A közrendű földművesek pedig a hutuk. Mivel egy nép, a körülöttük élő más népek közös néven: kinyarwanda vagy banyamulenge nevezik őket.

A németek az országot 1890-ben a szomszédos Burundival együtt Ruanda-Urundi néven Német Kelet-Afrikához csatolták. Az első világháború során a belgák foglalták el, és 1923-ban Belgium mandátumterülete lett. 1962-ben belső önkormányzatot kapott, és az ENSZ Közgyűlésének döntése értelmében Ruandát 1962. július 1-jén független köztársasággá nyilvánították.

A két népcsoport (hutuk és tuszik) közötti ellentét az 1930-as években alakult ki. A belgák politikája csak súlyosbította a helyzetet. Ők nem egységes népként, hanem két külön rasszként kezelték őket és megakadályozták a két osztály között korábban meglévő szórványos átjárást. A helyi igazgatás teljesen a tuszik kezébe került. A gyarmati időkben az oktatási rendszer csaknem kizárólag tuszikat képzett. Ugyanakkor a függetlenségi törekvések vezetői a tuszik voltak, akik a függetlenségtől a korábbi királyság maradéktalan helyreállítását remélték. A tuszi királyságokat ugyanis a belgák nem számolták fel, de jelentősen korlátozták hatáskörüket.

A ruandai népirtás exhumált áldozatai

1990-ben véres polgárháború tört ki Ruandában. A tuszi kisebbség meg akarta dönteni a hutuk hatalmát. 1993-ban tűzszünetet kötöttek, koalíciós kormány alakult, de egy évvel később ismét kiújultak a harcok, sőt átterjedtek a szomszédos Zaire-ra is, ahol szintén polgárháborús állapotok uralkodtak. A polgárháború, a népirtás és az ezeket követő menekültválságok során kb. másfél millió ember halt meg.

A népirtásért felelősségre vonták a korábbi ruandai elnököt, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A harcok 1994-ben véget értek, de Ruanda továbbra is érintett volt a zairei polgárháborúban.

Ruandában új koalíciós kormányzat alakult 2001-ben. 2003. márciusában új alkotmányt fogadtak el, amely egyenlő jogokat biztosít a két népnek, a parlamentben pedig fele-fele arányban jelöli ki a képviselőket.

2009. november 29-én a Brit Nemzetközösség tagja lett.[3]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Paul Kagame elnök
A parlament épülete

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Az ország köztársaság. A mai alkotmányát 2003-ban fogadták el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A Parlament 2 kamarából áll, a népgyűlésből és a szenátusból.

Az igazságügyi szolgáltatás legmagasabb szerve a Legfelsőbb Törvényszék (Cour Suprême). A tartományokban és a városokban is megtalálhatóak a szervei.

A parlamentben a hutuk és a tuszik egyenlő arányban vesznek részt.

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Az országot öt tartomány alkotja:

Ruanda tartományai
  • Kigali
  • Nord
  • Est
  • Sud
  • Ouest

Védelmi politika[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Képek
Kigali egy utcaképe
Kigali
Emberek, Rubavu-Gisenyi, Ruanda
Street Scene - Rubona - Near Rubavu-Gisenyi - Rwanda - 01.jpg
Street Scene near Kabgayi Cathedral - Outside Muhanga-Gitarama - Rwanda.jpg
DSC 1228 (2044052918).jpg
Vidéki gyerekek
Katolikus bazilika belseje, Kabgayi, Kigali
Ruanda népességének alakulása

A népességszám 1994 elején kb. 7 millió volt, a népirtás után 5,5 millió körülire csökkent (halottak és menekültek). A következő években gyors növekedésnek indult. 2015-ben a lakosság kb. 12,6 millió fő.[4]

Általános adatok[szerkesztés]

  • Városi lakosság aránya: 6%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 39 év, nőknél 40 év.
  • Népességnövekedés: 1,84%.
  • Írástudatlanság: 45,3%.

Népesebb települések[szerkesztés]

Ruanda városai
Rangsor Név Lakosság Tartomány
1991-es
népszámlálás
2002-es
népszámlálás
2005-ös
becslés
1. Kigali 232 733 603 049 745 261 Kigali
2. Butare 28 645 77 449 89 600 Déli
3. Gitarama 11 679 84 669 87 613 Déli
4. Ruhengeri 29 578 71 511 86 685 Északi
5. Gisenyi 21 918 67 766 83 623 Nyugati
6. Byumba n.a. 66 268 70 593 Északi
7. Cyangugu 8 911 59 070 63 883 Nyugati
8. Nyanza n.a. 55 699 56 679 Déli
9. Kabuga n.a. 51 693 54 246 Északi
10. Ruhango n.a. 43 780 54 104 Északi
11. Rwamagana n.a. 47 203 50 081 Keleti
12. Kibuye 4 242 46 640 48 024 Nyugati
13. Kibungo 6 912 43 582 46 240 Keleti
14. Gikongoro n.a. 32 427 31 832 Déli
15. Umutara n.a. 8 437 10 427 Keleti

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelvek a ruandai, a francia és az angol, de beszélik még a szuahélit is.

A lakosság 84%-a hutu, 15%-a tuszi, 1%-a pedig twa pigmeus.

A lakosság 50%-a római katolikus, 39%-a protestáns (nagy része adventista), 4,5% egyéb keresztény, 1,8%-a szunnita muszlim, a maradék egyéb.[4]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Ruanda megművelt földjei

Általános adatok[szerkesztés]

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 1200 USD (2002-ben).
  • Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 45%, ipar 20%, szolgáltatások 35%.
  • Munkaerő: 3 600 000 fő.
  • Infláció: 5,5% (2002-ben).

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Ruanda a legkevésbé fejlett országok közé tartozik, a munkaerő 90%-át foglalkoztató mezőgazdaságban felaprózott parcellákon (a banán-, manióka-, földimogyoró- és burgonyatermesztés) elsősorban a létfenntartást elégíti ki. A tea- és kávétermesztés adja az ország kivitelének 85%-át.

Ipar[szerkesztés]

Ásványkincsekben szegény ország, kevés kassziterit-, volfrám-, arany, ón- és berillkészlete van. Ipara a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel.

Kereskedelem[szerkesztés]

Exporttermékek: kávé, tea, bőr, ónérc. Importtermékek: élelmiszer, gépek, berendezések, acél, kőolajtermékek, cement, építőanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Indonézia, Kenya, Németország, Hongkong, Belgium, Dél-afrikai Köztársaság.

Kultúra[szerkesztés]

Képek
Iskolások fizika órán
Táncosok (hagyományos harci tánc)
A táncosnők
Dobosok
Ballet national du Rwanda devant Jules Ferry.jpg
A hagyományos kosárfonás egy terméke
Rwamagana temploma
Egy asszony a hátára kötött gyermekével

A lakosság legnagyobb része a létminimum alatt él. Kicsiny házaik sárból és vályogból épülnek, s hullámlemez fedi őket. A házak zömében nincs se villany, se gáz, sőt víz sincs. A főutak mellett van néhány kút, az asszonyok és gyerekek (ez a ő munkájuk) innen hordják a vizet kannákban a fejükön. Rőzsét is az út széléről szednek, s száraz időben ételüket a ház előtt felállított kövekre tett edényekben főzik. Amikor esik az eső, a házakban állítják fel rögtönzött tűzhelyeiket. Mivel nincs kémény, a füst a tetőn át távozik, s messziről úgy néz ki, mintha az egész ház égne. Ételük főleg manióka, édesburgonya, kukorica, zöldség- és gyümölcsfélék.

Elvben fellelhető a modern élet minden kelléke: víz, villany, telefon, kábeltelevízió stb. Ezek az eszközök azonban a gyakorlatban igen ritkán működnek egyszerre.

A ruandai (és egyben a fekete afrikai) ember szemében az életnek a közösség ad értelmet. Az afrikai kultúra a "mi" kultúrája, szemben az európai "én" kultúrájával. Az emberek élete a nagycsaládban válik teljessé, ahol mindent megosztanak. Ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is, ha egy nagycsaládhoz tartozunk.
A nagycsalád nemcsak a vér szerinti rokonokat foglalja magában, hanem a barátokat és a munkatársakat is. Így például a külföldiek is belekerülhetnek ebbe a családba, ha felvállalják a nagycsaládhoz való tartozásból eredő kötelezettségeket.

Bár a lakosság zöme keresztény és a kereszténységtől várja az üdvösséget, de az afrikai ősvallás hagyományai szerint oldja meg a mindennapi gondjait.

Az afrikai ősvallás alapvető tanítása a legfőbb lénybe vetett hit. A különböző törzsek azonban igen változatosan ítélik meg e legfőbb lény szerepét a mindennapi életben. Sokan azt hiszik, hogy a főisten elérhetetlen messzeségben van, ezért istentiszteletükkel a másodrendű istenek felé fordulnak, akik közelebb állnak a világ dolgaihoz. Az afrikai ember számára a család és a törzs fontosabb mint az egyén, s e kiterjedt család az élők mellett a holtakat is magába foglalja. A holtak az igazi vezetők, akik figyelemmel kísérik leszármazottaik dolgait, s akik büntetnek vagy jutalmaznak aszerint, hogy utódaik betartották-e a rítusokat és a törvényeket. Sok ruandai ember fordul ősei szelleméhez segítségül.[5]

Az országban 2008 óta tilos a nejlonból készült szatyrok, táskák használata. Érzékelhető is a tisztaság különbsége a környező országokhoz képest. A tervek alapján a műanyag további formáit is tiltani fogják a környezet tisztaságának megóvása céljából.[6][7] A ruandai kép ettől még afrikai: kerékpáros és motoros forgalom, az asszonyok legalább egy zsákot cipelnek a fejükön, és a hátukra kötött lepedőkben csecsemők lógnak.
Az autópark szinte kizárólag Toyotákból áll; kisbusz, kisautó, luxusjeep, teherautó, szinte mind ugyanazzal a jelvénnyel.[8]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

A 2000-es évek elején a gyerekek 90%-a beiratkozik ugyan az első osztályba - ami Fekete Afrikában jelentős eredmény - de 34% a kimaradások és osztályismétlések miatt csupán az első néhány osztályt végzi el. Falun messze van az iskola, a szülők nem képesek finanszírozni gyermekeik taníttatását. Állami tanterv és egységes tankönyvrendszer nincs, a tanítók többségének csak érettségije van. Ezért már az elemi iskolai nevelés biztosítása is hatalmas kihívás.

Az általános iskola alsó osztályaiban a törzsi nyelvet, a felsőbb osztályokban, a középiskolákban és az egyetemeken már vagy a franciát vagy az angolt használják.[5]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

A Kigali Memorial Center egy nagy villában áll az egyik fővárosi domb tetején. Az 1994-es népirtás történetét, eseményeit mutatja be.

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, szokások[szerkesztés]

Csukudu - fakerékpár

Ruandában a házasság nem csupán két fiatal magánügye, hanem két nagy család szövetsége. Itt az a hagyományos vidéki szokás, hogy a kérőnek tehenet kell adni a lányért. A lánykérés olyan, mint egy piaci alku: a lány apja mond egy számot, majd a kérő megpróbál lealkudni belőle, aztán megegyeznek egy, kettő vagy ennél több tehénben.
A tehén száma nem a lány ára, hanem szimbólum: a vőlegény családjának köszönete azért, mert a szülők felnevelték lányukat a vőlegény családjának. A menyasszony innentől kezdve a vőlegény családjába tartozik. Születendő gyermekei a vőlegény családját szaporítják. Ruandában a túlélésre akkor van esély, ha a család nagy és erős. Itt a nő legfőbb értéke: termékenysége. Ezzel járul hozzá a család és a törzs fennmaradásához.[5]

A Kivu-tó környékén látni a teljesen fából készült kétkerekű hagyományos járműveket, melyek kerékpárhoz hasonlítanak. Csukudunak vagy csikudunak hívják és főleg a kongói oldalon elterjedt, de Ruandában is találkozni velük. Elsősorban áruszállításra használják. A kerekeit gyakran tömör gumival vonják be.

Gasztronómia[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Képek
Ruanda úthálózata
Kigali nemzetközi repülőtere
A minibuszok jelentik a tömegközlekedés egyik fő formáját
Motoros taxi, Kigali
  • Vasúthálózat: Ruandában nincs vasút.
  • Közúthálózat: 12 000 km.

Turizmus[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Kigali stadionja (a háttérben)

Ünnepek[szerkesztés]

  • július 1. a függetlenség napja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. Areas, parks & places to visit in Rwanda
  3. Brit nemzetközösség tagja lett.
  4. ^ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/rw.html
  5. ^ a b c Szilvási József: Üzenet Ruandából, 2003.
  6. http://foreignpolicy.com/2011/10/19/the-cleanest-place-in-africa/
  7. Dzindzisz Magdalena: Ruandában tilos a nejlonzacskó (HTML). Index, 2015. szeptember 18. (Hozzáférés: 2015. szeptember 19.)
  8. Világjáró magazin, 2008. március

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruanda témájú médiaállományokat.