Ruanda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruandai Köztársaság
Repubulika y'u Rwanda
République Rwandaise
Republic of Rwanda
Jamhuri ya Rwanda
 Ruanda zászlaja
Ruanda zászlaja
 Ruanda címere
Ruanda címere
Nemzeti mottó: Szabadság, Együttműködés, Fejlődés
Nemzeti himnusz: Rwanda nziza
LocationRwanda.svg

Fővárosa Kigali
d. sz. 1° 57′, k. h. 30° 04′
Államforma elnöki köztársaság
Vezetők
Államfő Paul Kagame
Miniszterelnök Bernard Makuza
Hivatalos nyelv ruandai, francia, angol
Beszélt nyelvek szuahéli (főleg vidéken)
függetlenség Belgiumtól
kikiáltása 1962. július 1.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF, Frankofónia
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 91
Becsült 7 954 013 fő (2004)
Rangsorban 91
Népsűrűség 281 fő/km²
GDP 2005
Összes 12 620 millió USD (131)
Egy főre jutó 1586 USD (144)
HDI (2007) 0,460 (167) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület 26 338 km²
Rangsorban 144
Víz 5,3%%
Időzóna CAT (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Ruandai frank (RWF)
Nemzetközi gépkocsijel RWA
Hívószám 250
Internet TLD .rw

Ruanda Magyarországnál három és félszer kisebb ország Afrika középső részén, az Egyenlítőtől délre. Neve bantu népnevet őriz. Az egykori német gyarmat 1920 és 1962 között – Népszövetségi, majd ENSZ gyámsági területként – belga fennhatóság alá tartozott. Burundival együtt, Ruanda-Urundi néven. Függetlenségét 1962-ben kiáltotta ki. Az ország felszínének zömét a Kelet-afrikai-magasföld uralja, amelyet nyugatról a Kivu-tó árka, északon pedig a vulkanikus Virunga-hegység határol. Földje ásványkincsekben szegény, csak volfrámot, aranyat, berillt bányásznak elenyésző mennyiségben. Afrika legsűrűbben lakott országában – felaprózott parcellákon – kávét, teát, földimogyorót, maniókát, banánt termesztenek. A földművelő hutu és a főleg állattenyésztésből élő tuszi törzsek állandó viszályban állnak egymással, ami 1994-ben népirtásig fajult.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruanda domborzati térképe
Gorillaanya a kölykével a Vulkánok Nemzeti Parkban

A nyugati határvidék a Nagy-hasadékvölgy része. Az ország több része kelet felé lassan lejtő termékeny dombvidék.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország nagy része 1500 m felett fekszik. A legmagasabb pont a Karisimbi vulkán (4507 m).

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nílus és a Kongó vízválasztója Ruanda nyugati részén lévő magaslatokon húzódik. Nyugati határán a Nagy-hasadékvölgyben fekszik a Kivu-tó.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi éghajlatot a jelentős tengerszint feletti magasság enyhíti.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruanda nemzeti parkjai:[1]

  • Akagera Nemzeti Park: mocsarak és tavak síkságon. Egyáltalán nem jellemző táj az országra.
  • Nyungwe Nemzeti Park: Afrika legnagyobb összefüggő hegyi erdeje.
  • Vulkánok Nemzeti Park (Parc National des Volcans): különösen a gorillákról nevezetes.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruanda, a Német-Kelet-Afrika részeként (1920 előtt)

A mai Ruanda területén eredetileg a pigmeusokhoz tartozó twa törzsek éltek. A 15-16. században észak felől magas termetű, hamita eredetű pásztorkodó népek, tuszik és a bantu hutuk vándoroltak be, és hoztak létre egy feudális királyságot.

Egyes vélemények szerint, a hutuk és tuszik eredetileg nem két különböző nép, hanem egy nép két különböző kasztja vagy rétege vagy osztálya. A tuszik marhát tartottak és ők voltak az arisztokraták. A közrendű földművesek pedig a hutuk. Mivel egy nép, a körülöttük élő más népek közös néven: kinyarwanda vagy banyamulenge nevezik őket.

A németek az országot 1890-ben a szomszédos Burundival együtt Ruanda-Urundi néven Német Kelet-Afrikához csatolták. Az első világháború során a belgák foglalták el, és 1923-ban Belgium mandátumterülete lett. 1962-ben belső önkormányzatot kapott, és az ENSZ Közgyűlésének döntése értelmében Ruandát 1962. július 1-jén független köztársasággá nyilvánították.

A két népcsoport (hutuk és tuszik) közötti ellentét az 1930-as években alakult ki. A belgák politikája csak súlyosbította a helyzetet. Ők nem egységes népként, hanem két külön rasszként kezelték őket és megakadályozták a két osztály között korábban meglévő szórványos átjárást. A helyi igazgatás teljesen a tuszik kezébe került. A gyarmati időkben az oktatási rendszer csaknem kizárólag tuszikat képzett. Ugyanakkor a függetlenségi törekvések vezetői a tuszik voltak, akik a függetlenségtől a korábbi királyság maradéktalan helyreállítását remélték. A tuszi királyságokat ugyanis a belgák nem számolták fel, de jelentősen korlátozták hatáskörüket.

A ruandai népirtás exhumált áldozatai

1990-ben véres polgárháború tört ki Ruandában. A tuszi kisebbség meg akarta dönteni a hutuk hatalmát. 1993-ben tűzszünetet kötöttek, koalíciós kormány alakult, de egy évvel később ismét kiújultak a harcok, sőt átterjedtek a szomszédos Zaire-ra is, ahol szintén polgárháborús állapotok uralkodtak. A polgárháború, népirtás és az ezeket követő menekültválságok során kb. másfél millió ember halt meg.

A népirtásért felelősségre vonták a korábbi ruandai elnököt, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de a Ruandai Nemzetközi Törvényszék (ICTR) munkája jelenleg is zajlik. A harcok 1994-ben véget értek, de Ruanda továbbra is érintett a zairei polgárháborúban.

Ruandában új koalíciós kormányzat alakult 2001-ben. 2003. márciusában új alkotmányt fogadtak el, amely egyenlő jogokat biztosít a két népnek, a parlamentben pedig fele-fele arányban jelöli ki a képviselőket.

2009. november 29-én a Brit Nemzetközösség tagja lett.[2]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paul Kagame elnök
A parlament épülete

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország köztársaság. A mai alkotmányát 2003-ban fogadták el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Parlament 2 kamarából áll, a népgyűlésből és a szenátusból.

Az igazságügyi szolgáltatás legmagasabb szerve a Legfelsőbb Törvényszék (Cour Suprême). A tartományokban és a városokban is megtalálhatóak a szervei.

A parlamentben a hutuk és a tuszik egyenlő arányban vesznek részt.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országot öt tartomány alkotja:

Ruanda tartományai
  • Kigali
  • Nord
  • Est
  • Sud
  • Ouest

Védelmi politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kigali egy utcaképe
Ruanda népességének alakulása
Vidéki gyerekek
Katolikus bazilika belseje, Kabgayi, Kigali

A népességszám 1994 elején kb. 7 millió volt, a népirtás után 5,5 millió körülire csökkent (halottak és menekültek), de 2008-ban 10.186.063 főre emelkedett.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi lakosság aránya: 6%.
  • Születéskor várható élettartam: férfiaknál 39 év, nőknél 40 év.
  • Népességnövekedés: 1,84%.
  • Írástudatlanság: 45,3%.

Népesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruanda városai
Rangsor Név Lakosság Tartomány
1991-es
népszámlálás
2002-es
népszámlálás
2005-ös
becslés
1. Kigali 232 733 603 049 745 261 Kigali
2. Butare 28 645 77 449 89 600 Déli
3. Gitarama 11 679 84 669 87 613 Déli
4. Ruhengeri 29 578 71 511 86 685 Északi
5. Gisenyi 21 918 67 766 83 623 Nyugati
6. Byumba n.a. 66 268 70 593 Északi
7. Cyangugu 8 911 59 070 63 883 Nyugati
8. Nyanza n.a. 55 699 56 679 Déli
9. Kabuga n.a. 51 693 54 246 Északi
10. Ruhango n.a. 43 780 54 104 Északi
11. Rwamagana n.a. 47 203 50 081 Keleti
12. Kibuye 4 242 46 640 48 024 Nyugati
13. Kibungo 6 912 43 582 46 240 Keleti
14. Gikongoro n.a. 32 427 31 832 Déli
15. Umutara n.a. 8 437 10 427 Keleti

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelvek a ruandai, a francia és az angol, de beszélik még a szuahélit is.

A lakosság 84%-a hutu, 15%-a tuszi, 1%-a pedig twa pigmeus. A lakosság 56%-a római katolikus, 26%-a protestáns, 11%-a adventista, 5%-a szunnita muszlim, 2% egyéb. [3]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruanda megművelt földjei

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 1200 USD (2002-ben).
  • Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 45%, ipar 20%, szolgáltatások 35%.
  • Munkaerő: 3 600 000 fő.
  • Infláció: 5,5% (2002-ben).

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruanda a legkevésbé fejlett országok közé tartozik, a munkaerő 90%-át foglalkoztató mezőgazdaság (banán-, manióka- és burgonyatermesztés) elsősorban a létfenntartást elégíti ki. A tea- és kávétermesztés adja az ország kivitelének 85%-át.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványkincsekben szegény ország, kevés volfrám-, ón- és berillkészlete van. Ipara a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Exporttermékek: kávé, tea, bőr, ónérc. Importtermékek: élelmiszer, gépek, berendezések, acél, kőolajtermékek, cement, építőanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Indonézia, Kenya, Németország, Hongkong, Belgium, Dél-afrikai Köztársaság.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolások fizika órán
táncosok

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ruanda úthálózata
Kigali nemzetközi repülőtere
Motoros taxi, Kigali
  • Vasúthálózat: Ruandában nincs vasút.
  • Közúthálózat: 12 000 km.
  • Vasúthálózat: Ruandában nincs vasút.
  • Közúthálózat: 12 000 km.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kigali stadionja (a háttérben)

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 1. a függetlenség napja

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruanda témájú médiaállományokat.