Salamon-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Salamon-szigetek
Solomon Islands
A Salamon-szigetek zászlaja
A Salamon-szigetek zászlaja
A Salamon-szigetek címere
A Salamon-szigetek címere
Nemzeti mottó: To Lead is to Serve
Nemzeti himnusz: God Save Our Solomon Islands

Fővárosa Honiara
d. sz. 9° 26′, k. h. 159° 57′Koordináták: d. sz. 9° 26′, k. h. 159° 57′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó III. Károly Salamon-szigeteki király
Kormányzó Nathaniel Waena
Miniszterelnök Manasseh Sogavare
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek melanéz pidgin
függetlenség Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1978. július 7.
Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint611 343 fő (2017)[1]
Rangsorban170
Becsült725 000 [2] fő (2022)
Rangsorban170
Népsűrűség26 fő/km²[3]
HDI (2007) 0,610 (135) – közepes
Földrajzi adatok
Terület28 450 km²
Rangsorban 140
Víz3,2%%
IdőzónaSBT (UTC+11)
Egyéb adatok
Pénznem Salamon-szigeteki dollár (SBD)
Nemzetközi gépkocsijel SOL
Hívószám 677
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 988
  • 999
Internet TLD.sb
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • AS/NZS 3112
  • BS 1363
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon-szigetek témájú médiaállományokat.

A Salamon-szigetek egy független állam Ausztráliától északkeletre, amely hat fő szigetből és több mint 900 kisebb szigetből áll. Az állam a Melanéziához tartozó, vulkanikus eredetű Salamon-szigetek legtöbbjét és a Santa Cruz-szigeteket foglalja magában a Csendes-óceán nyugati részén. Bougainville(wd) és Buka földrajzi értelemben a Salamon-szigetek csoportjához tartozik, politikailag azonban Pápua Új-Guineához.

1978 óta a Nemzetközösség része.

Földrajz[szerkesztés]

A Salamon-szigetek - mint neve is mutatja - szigetország, körülbelül 1000 kisebb-nagyobb vulkáni eredetű sziget alkotja.

Főbb szigetek:

  • Guadalcanal (Klalakana)
  • Choiseul
  • Santa Isabel (Magaha)
  • Malaita
  • San Cristóbal (Makira)
  • New Georgia (Rubiana)
  • Santa Ana
  • Rennel
  • Bellona
  • Florida-szigetek

A legnagyobb távolság a szigetei közt kelet–nyugati irányban nagyjából 1500 km. Legjobban izolált szigetcsoportja a Santa Cruz-szigetek, amelyek a legközelebbi szigettől is 200 km-re vannak.

A nagyobb szigeteken találhatunk vulkánokat, melyek változó működési állapotban vannak. A kisebb szigetek nagy része csupán kis méretű, homokkal borított, pálmafákkal tarkított atoll.

Az utóbbi évtizedekben öt sziget is eltűnt a klímaváltozás következtében, hat szigetet pedig a tengerszint-emelkedés és hullámzás fenyeget.[4]

Bár földrajzilag a Salamon-szigetek része, Bougainville közigazgatásilag Pápua Új-Guineához tartozik.

Vízrajz[szerkesztés]

A kis szigetek miatt jelentősebb folyók nem alakultak ki.

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlata egyenlítői, egész évben forró, párás és csapadékos.[5] A napi max. hőmérséklet egész évben 30 fok körüli, a napi minimum 21-23 fok.[5]

A hőmérséklet ritkán ér el nagyon magas értéket, mivel a szigeteket körülvevő tengerekről hűs szelek érkeznek. A nappali hőmérséklet megszokott értéke 30 °C körül van, az átlaghőmérséklet 27 °C. Április és október között 50–60 km/h sebességű délkeleti szelek fújnak. A legtöbb csapadék novembertől márciusig esik le.

A Korall-tengeren gyakran keletkeznek ciklonok, de ezek általában Vanuatu vagy Ausztrália felé sodródnak.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Illatos csavarpálma

A szigetcsoport nagy része a Salamon-szigeteki esőerdős ökorégió része, de a Santa Cruz szigetcsoport a Vanuatu esőerdős ökorégióhoz tartozik. Ebből kifolyólag területének nagy hányadát trópusi esőerdők borítják. A Föld egyik legsokszínűbb denevér-, és patkányfaunája található a szigeteken. Pillangókból ugyancsak rengeteg faj található. 173 szárazföldi madárfajt találtak eddig a kutatók. Ez az osztály az ország legjobban tanulmányozott állatfaja, egyedisége és diverzitása miatt nagyon fontos nemzetközi szerepe van. Több különleges állatfaj a kihalás szélére sodródott. Ilyen például a bougainville-i majomfejű repülő róka (Pteralopex anceps, a képen a világoszöld területek jelzik elterjedését), vagy a hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae). Természetesen a különböző tengeri állatok is szép számban lelhetőek fel, például tonhal, garnélarák. Flórája is hasonlóan sokszínű. A gyógynövények széles skálája található meg a szigeteken. Az orchideák számtalan faját megtalálhatjuk, jellemzőek még a pálmafák.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Természeti világöröksége[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Őstörténet, és a gyarmatosítás[szerkesztés]

Salamon-szigeteki harcosok az 1800-as évek végén

Salamon-szigetek első telepesei valószínűleg körülbelül 30 ezer éve érkeztek meg északnyugatról. Időszámításunk előtt V. évezredben jelentek meg az első, szervezetten mezőgazdasággal foglalkozó emberek. Egészen a 17. századig nagy fokú bevándorlás jellemezte, és ez színes kultúrát hozott létre a szigeteken. Az új bevándorlók a kisebb szigeteket foglalták el, mivel a fő szigeteket már a melanézok népesítették be. Ezeket a területeket sokszor zaklatták tongai és tokelaui agresszorok.

Az európaiak 1568-ban fedezték fel, ezek Peruban élő spanyolok voltak. Álvaro de Mendaña de Neira és Pedro Sarmiento de Gamboa(wd) expedíciója, ami eredetileg a legendás déli kontinens keresésére indult, találta meg a szigetcsoportot. Mivel Guadalcanal szigetén de Mendaña aranyat talált, azt hitte, hogy Salamon zsidó király kincsére bukkant rá, ezért adta a szigetcsoportnak máig érvényben lévő nevét. Mivel a 16. század végéig a csendes-óceáni spanyol expedíciók nem jártak gazdasági sikerrel, a Spanyol Királyság beszüntette ilyen irányú kalandjait. Ezután 150 évig a szigetek feledésbe merültek Európa számára. 1767-ben Philipp Cartaret fedezte fel újra véletlenül. Ez véget vetett a szigetek nyugalmának, a fehérek (bálnavadászok, kereskedők) a korábbi földrajzi felfedezések során már tapasztalt arroganciával léptek fel, rengeteg őslakost vittek el rabszolgának. Ez és az általuk behozott betegségek mély gyűlöletet ébresztettek az őslakosokban. Hamarosan elkezdték öldösni a betolakodókat, a Salamon-szigetek hírhedtté vált ellenségességéről a fehér emberrel szemben, még a misszionáriusok is ódzkodtak az idejöveteltől.

A 19. század végén újra fellángolt a kolonizációs láz, új országok kértek részt a gyarmatokból. 1886-ban az északi része német, a déli brit protektorátus lett egy angol-német szerződés révén. 1899-ben Nyugat-Szamoáért cserébe a németek átadták az északi részeket Angliának.

A második világháborúban betöltött szerep[szerkesztés]

Amerikai katonák Guadalcanalon (1942)

1942-ben japán megszállás alá került. Mikor repülőteret kezdtek építeni Guadalcanalon, a szövetségesek elhatározták, hogy közbelépnek. Augusztusban megkezdődött a partraszállás, de a savoi csatában az Amerikai Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb tengeri vereségét szenvedte el. 1943-tól kezdve az USA fokozatosan erőfölénybe került, és lassacskán visszahódította a szigeteket. A szigetlakók túlnyomó többsége a szövetségeseket támogatta. A Guadalcanalért folytatott kemény csata, és a többi nagy összecsapás a Salamon-tengeren lett a csendes-óceáni színtéren a háború fordulópontja.

Mivel Guadalcanal nagy jelentőséggel bírt az amerikaiak számára, legnagyobb városában, Honiarában logisztikai központot hoztak létre. Ez a város fejlődését jelentősen fellendítette, sok szigetlakó dolgozott a központban.

A háború jelentős pusztítást okozott a Salamon-szigeteken, az újjáépítés nehezen indult meg.

A függetlenség kivívása[szerkesztés]

A háború után Amerika-barát mozgalmak szerveződtek a brit uralom ellen, főleg Malaitán. Ennek oka főként az volt, hogy az amerikaiak nem nézték le az őslakosokat, hanem egyenlőként kezelték őket. A mozgalmakat 1947-ben és 1948-ban tömeges letartóztatásokkal fojtották el, majd 1950-ben – amikor az amerikaiak elhagyták a szigeteket – ezek végképp elhaltak. Ennek ellenére volt hatásuk, mivel a britek fokozatosan egyre nagyobb autonómiát biztosítottak az országnak. 1970-ben kormányzó testületet hoztak létre, 1974-ben új alkotmányt fogadtak el, ami a miniszterelnöki és a miniszteri posztokat a szigetlakóknak biztosította.

A teljes függetlenséget 1978. július 7-én kiáltották ki.

Legújabb kor[szerkesztés]

A függetlenné válás viszonylag békés folyamat volt. Külpolitikai szempontból, eltekintve a Bougainville-ért folytatott vitától Pápua Új-Guineával, nem történtek a Salamon-szigetekkel különösebb események.

Belpolitikailag annál inkább léptek fel feszültségek. 1999-ben a Guadalcanalon élő gwalék, és a Malaita szigetéről érkezett bevándorlók közötti régóta feszülő ellentétek erőszakba torkolltak. A „Guadalcanali Forradalmi Sereg” elkezdte terrorizálni a vidéken élő malaitaiakat, és otthonuk elhagyására kényszerítette őket. Ennek következménye az lett, hogy sokuk Honiarába menekült, ahonnan viszont a gwalék menekültek el, így a főváros malaitai birtokká vált. Ezzel párhuzamosan – a malaitai érdekeket védve – megalakult a „Malaitai Sas Sereg”.

A kormányzat a nemzetközösség főtitkárához fordult segítségért, és 1999. június 28-án megkötötték a honiarai békét. Ez nem oldotta meg a problémákat és 2000 júniusában utcai összetűzések törtek ki. Bár még abban az évben ismét békét kötött a két ellentábor, ez sem volt hosszú életű. Guadalcanal gazdasági élete romokban hevert az összetűzések miatt, a kormányzatnak titokban kellett üléseznie a hadurak miatt. Volt időszak, hogy a dolgozók hónapokig nem kaptak bért. A biztonsági erők tehetetlenek voltak, nagyrészt azért, mert tagjaik nagy része valamely lázadó csoport része volt. 2002-ben az ausztrál békefenntartók elhagyták az országot, mivel az gyakorlatilag az anarchia állapotában volt, nemzetközi szakértők közül sokan bukott államnak tekintették.

2003 júliusában a parlament egyhangúlag nemzetközi segítség kérése mellett szavazott. Ennek hatására Harold Keke, a legerősebb hadúr tűzszünetet ajánlott, és visszavonult Guadalcanal egy elhagyott részére. Augusztusban megérkezett a békefenntartó erő, a hadműveletnek a „Helpem Fren hadművelet” nevet adták, ami egy bizonyos angol nyelvjárásban „Helping Friendet” jelent. A haderő javát Ausztrália adta, de többek között Új-Zéland, Pápua Új-Guinea és a Fidzsi-szigetek is küldött katonákat. A beavatkozás sikeres volt, még ebben a hónapban megadta magát Keke. A közbiztonság nagyrészt helyreállt.

Ezzel együtt súlyos gondokkal kell szembenéznie az országnak. Bár a gazdaság nő, a pénzügyi helyzet még mindig instabil.

2006-ban az új miniszterelnök, Snyder Rini beiktatása lázongásokat okozott a fővárosban Rini állítólagos korrupciós ügyei miatt, az agresszió főleg a kínai kisebbség ellen irányult. A kínai kormány repülőgépet küldött a Salamon-szigetekre, hogy kimenekítse az ott lévő honfitársaikat. A rendbontás elharapózását megelőzendő további ausztrál és új-zélandi csapatok érkeztek a szigetekre. Snyder Rini április 26-án lemondott, ami Honiarában utcai ünnepléseket váltott ki. Az ország miniszterelnöke Manasseh Sogavare lett, aki ekkor másodjára töltötte be ezt a hivatalt.

2021 végén ismét erőszakos tüntetések törtek ki az országban, melynek hátterében az állt, hogy a kormány végleg megszakította a diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, és helyette a kínai kormányhoz kezdett közeledni. Emiatt Malaitán még függetlenségi népszavazást is kezdeményeztek.[6] Az országot 2000 óta vezető Manasseh Sogavare miniszterelnök lemondását követelő tiltakozók a parlamentet, egy rendőrőrsöt és több üzletet is megtámadtak. Az ausztrál kormány rendőrségi csapatokat küldött a szigetekre, a rend fenntartása érdekében.[7]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A parlament belső tere

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

A Salamon-szigetek államformája alkotmányos monarchia. A Nemzetközösség tagja 1978 óta, uralkodója III. Károly brit király. Az államfő III. Károly, akit a főkormányzó képvisel, és akit az országgyűlés választ meg öt évre.

Egykamarás parlament van, a hatalmat miniszterek gyakorolják. A parlamentnek 50 tagja van, 4 éves ciklusokban választják a képviselőket. A választójog minden 18 éven felüli állampolgárt megilleti. A kabinet tagjait a miniszterelnök választja ki.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Parlamenti pártok:

  • Népi Szövetség Párt (People’s Alliance Party)
  • Association of Independent Members)
  • Solomon Islands Alliance for Change,

és Solomon Islands Liberal Party

A People’s Alliance Party 20 hellyel rendelkezik a parlamentben, vezetője, Allan Kemakeza, az ország miniszterelnöke volt 2001-től 2006. április 19-éig. A parlamenti viszonyokat gyenge pártok, és instabil koalíciók jellemzik. Gyakran cserélődik a kormányzat vezetése. Jelenleg az ellenzék vezetője Bartholomew Ulufa’alu. Kemakeza megpróbálta megválasztása után megoldani az országot sújtó problémákat, de a körülmények nem kedveztek elgondolásának. Ezért külső segítséget kért. A már említett hadművelet nagyban javította a helyzetet. Jelenleg a kormányzati szervek helyreállítása, és a pénzügyi helyzet javítása a legfőbb cél. A 2006. április 5-én tartott parlamenti szavazáson a People’s Alliance Party veszített, Kemakeza lemondott. Az új miniszterelnök Snyder Rini lett, Kemakeza szövetségese, de mindössze 8 nappal beiktatása után ő is lemondott, megelőzve egy bizalmatlansági indítvány benyújtását ellene. A rövid miniszterelnöki pályafutás oka az volt, hogy sokak szerint Rini kínai és tajvani üzleti érdekcsoportok kenőpénzével vásárolt szavazatokat a parlamentben, emiatt lázongások törtek ki a fővárosban, a kínai negyed nagy részét lerombolták. A parlament azt a Manasseh Sogavaret választotta miniszterelnöknek május 4-én, aki 2000. június 30. és 2001. december 17. között már betöltötte ezt a hivatalt.

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

A Salamon-szigetek 9 tartományra van felosztva, illetve a főváros, a Guadalcanal szigetén található Honiara is külön közigazgatási egységet alkot.

A Salamon-szigetek tartományai
A Salamon-szigetek tartományai
Az ország tartományai, szigetei, főbb települései

A tartományok:

Tartományok Terület (km²) Lakosság (2009-es népsz.)[8]
1 Középső Tartomány 615 26 051
2 Choiseul 3 837 26 379
3 Guadalcanal 5 336 93 613
4 Isabel 4 136 26 304
5 Makira-Ulawa 3 188 40 419
6 Malaita 4 225 137 596
7 Rennell és Bellona 671 3 041
8 Temotu 895 21 362
9 Nyugati Tartomány 5 475 76 649
Honiara 22 64 602

Földet csak Salamon-szigeteki állampolgár birtokolhat. A függetlenség kikiáltásakor minden brit szülőkkel rendelkező ember, illetve minden őslakos törzs tagja megkapta az állampolgárságot. A Salamon-szigeteken élő külföldiek is folyamodhatnak állampolgárságért a szigeteken eltöltött bizonyos idő után.

A közigazgatás története[szerkesztés]

A brit protektorátus idején az ország 12 egységre volt felosztva, ezek: Choiseul, Kelet-Salamon-szigetek, Gizo, Guadalcanal, Lord Howe, Malaita, Nggela és Savo, Rennell és Bellona Szigetek, Santa Cruz, Shortlands, Sikaiana (Stewart), valamint Ysabel és Cape Marsh. A főváros Tulagi volt.

A második világháború után átszervezték a közigazgatást, és 4 egységet különítettek el: Kelet, Nyugat, Középső Területek, Malaita. Ezeket további részterületekre osztották. A főváros ekkor lett Honiara.

1981-ben 7 tartományt hoztak létre azáltal, hogy a Középső Területeket felosztották Guadalcanal, Isabel, és Középső tartományokra; valamint Keletet Makirára és Temotura bontották. A két változatlan terület (Nyugat, Malaita) is tartományi státuszt kapott.

1983-ban lett Honiara önálló közigazgatási terület. Ezzel együtt Guadalcanal tartománynak maradt a székhelye.

1995-ben Choiseul-t leválasztották a Nyugati Tartományról, valamint Rennell és Bellona-t a Középsőről, ezáltal nyerve el a mai formát.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Katonasága nincs, kb. 500 fős rendőrséggel rendelkezik. A rendőrség felel a tűzoltásért, és a katasztrófavédelemért is.

Népesség[szerkesztés]

A lakosság nagy része a tengerpart közelében él. 2020-ban a lakosság negyede városi területen lakik és ezek zöme Honiarában.[9]

A Salamon-szigetek lakosságának növekedése 1961-2003 között
Gyerekek egy vidéki iskolánál
Hagyományos házak Malaita szigetén
Katolikus templom, Tanagai

Népességének változása[szerkesztés]

A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
117 869
141 027
172 599
215 353
262 719
311 849
369 439
434 880
503 541
611 343
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

A becslések alapján a lakosság kb. 95%-a melanéziai, 3%-a polinéziai, kb. 1,2%-a mikronéziai.[9] Elenyésző számban fehérek és kínaiak is jelen vannak.

Nyelvi megoszlás[szerkesztés]

A hivatalos nyelv az angol, de csak nagyon kevesen beszélik. A pidzsin a közvetítőnyelv a szigetvilágban. Kb. 120 alapnyelv (vernakuláris) beszélt. Kb. 68 bennszülött nyelv ismert.[10]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A fő vallás a kereszténység ( a lakosság kb. 92%-a), ennek zöme protestáns.[9]

A legnagyobb csoportok az anglikán (Church of Melanesia), római katolikus, pünkösdi-karizmatikus (South Seas Evangelical Church), metodista (United Church in the Solomon Islands), hetednapi adventista. A maradék lakosság muszlim, Jehova Tanúi, Utolsó Napok Szentjei stb. felekezetek híve, illetve bennszülött törzsi vallások követője.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Utcakép Honiarában

Általános adatok[szerkesztés]

A Salamon-szigetek GDP-je körülbelül 800 millió $. Ennek csupán 11%-a származik az ipari szektorból. A lakosság túlnyomó része halászattal és földműveléssel foglalkozik. A 19-20. század fordulóján történt etnikai zavargások a gazdaság minden ágára kifejtették kedvezőtlen hatásukat. A közelmúltig a fa volt a fő kiviteli cikk, a szigetek erdeit rendkívül agresszíven irtották. Emellett a kopra és a pálmaolaj a vezető exporttermék. A 2000-es lázadások erős visszaesést okoztak az ország külkereskedelmében is.

1998-ban Guadalcanal szigetén beindult az aranybányászat, valamint más ásványkincsek kitermelése is folyik. A halászat, ami pedig az ország egyik fő bevételi forrása lehetne, stagnál, mivel a japán érdekeltségű Solomon Taiyo Ltd. a 2000-es események hatására bezárta az ország egyetlen halkonzervgyárát. Ezt azóta újraindították, de egyelőre nem mutatkozik előrelépés.

A turizmus se nevezhető húzóágazatnak, mivel egyelőre hiányzik a más óceániai turistaparadicsomokon meglévő infrastruktúra, valamint a közbiztonság se megfelelő.

A belpolitikai eseményeken túl a 90-es évek végének ázsiai gazdasági válsága is kellemetlenül érintette az ország gazdaságát. Ez a Salamon-szigetek szempontjából főleg a fakereskedelem szempontjából volt káros, a trópusi fa piacának összeomlása az ország GDP-jét kb. 15-20%-kal csökkentette.

A legkevésbé fejlett országok közé tartozik, gazdasága gyakorlatilag csak a külföldi segélyeknek köszönhetően nem omlik össze. A költségvetés hiánya eléri a GDP 8%-át (Magyarországon ez 3,6%, de például az USA-ban is ugyanez a hiány mértéke). A kormány kiadásainak közel 50%-át külföldi segélyekből fedezik, tehát teljes mértékben a segélyezőktől függ az ország. A fő segélyező országok: Ausztrália, Új-Zéland, az Európai Unió, Japán, valamint Tajvan.

Olajpálmák Tetere közelében

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Főbb termények, áruk :[9] kakaó, kókuszdió, pálmaolaj, rizs, gyümölcs; szarvasmarha, sertés; hal; fűrészáru

Ipar[szerkesztés]

Ipara a 2010-es években szinte nincs. Főbb ágazatok :[9] bányászat, erdőgazdálkodás

Kereskedelem[szerkesztés]

A legtöbb ipari termékből, illetve a kőolajtermékből importra szorul.[9]

Import [9]

  • Főbb áruk: élelmiszerek, gépek és berendezések, ipari termékek, üzemanyag, vegyszerek
  • Főbb partnerek (2017):  Kína 21,9%,  Ausztrália 19,6%, Szingapúr 10,7%, Vietnam 7,5%, Új-Zéland 6,2%, Pápua Új-Guinea 5%, Dél-Korea 4,7%

Export [9]

  • Főbb áruk: fa, hal, kopra, pálmaolaj, kakaó, kókuszolaj
  • Főbb partnerek (2017):  Kína 64,5%, Olaszország 6,2%, Svájc 4,6%, Fülöp-szigetek 4,4%

Közlekedés[szerkesztés]

A Salamon-szigetek útrendszere a 2010-es években fejletlen és nincsen vasút sem. A szigetek nagy része komppal érhető el a fővárosból.

Ausztráliával rendszeres légijáratok kötik össze. A turizmus fejlesztése érdekében a Solomon Airlines 2019-ben heti közvetlen járatkapcsolatot vezetett be Brisbane és Munda (New Georgia sziget) között.[11] A belföldi repülőterek zöme csak kisgépek számára érhető el, mivel rövid, füves kifutópályákkal rendelkeznek.

    • Fő kikötők: Honiara, Yandina, Gizo
    • Közút hálózat: 1300 kilométer

Telekommunikáció[szerkesztés]

Hívójel prefix H4
ITU zóna 51
CQ zóna 28

Kultúra[szerkesztés]

A Honiara Nemzeti Múzeum hagyományos faszobrai és festészete

A Salamon-szigetek lakossága túlnyomórészt melanéz, ez a kultúrájukra is rányomja bélyegét. Pápua Új-Guineával nagy fokú rokonság tapasztalható kulturális téren. Melanézia többi részével együtt a Salamon-szigeten konzerválódott leginkább a modern kor által érintetlen óceániai kultúra.

Hosszú évszázadokig ismeretlen világ volt ez az európaiak számára. Az európaitól igen eltérő kultúra alakult ki ezeken a szigeteken, mely a totális izoláltságuknak köszönhető. Egyes régészeti kutatások 40 ezer évvel ezelőtti civilizáció jelenlétéről tesznek tanúbizonyságot.

Harcok[szerkesztés]

A múltban a törzsek közötti harc és a fejvadászat mindennapos volt, ahogy mindenhol máshol Melanéziában. Ez utóbbi célja az volt, hogy a különböző rituálékhoz áldozatokat gyűjtsenek. A távolsági harcot kedvelték, fő fegyvereik az íj és a dárda voltak, de közelharchoz bunkósbotot is használtak.

Hagyományok[szerkesztés]

A Salamon-szigetek lakóinak egy része a mai napig a több ezer éves hagyományok szerint éli az életét, megpróbálják megakadályozni azt, hogy a modern civilizáció eltüntesse az ősi tradíciókat. Ez leginkább malaita tartományra jellemző.

A szigetek mindegyikén kialakult a rá jellemző kultúra. Erre jó példa a kenuk díszítésének szigetenként való eltérése. Rendkívül jellemző a fregattmadár motívumának felhasználása különböző puha fákból készült faragványokon. A madarat gyakran hallal a karmai közt ábrázolják.

A testdíszítés, az ékszerek különböző formái rendkívül elterjedtek. Főleg kagylókat használnak fel ilyen célokra.

Az őslakosok kisebb közösségekben élnek szétszórva. Minden ilyen közösségnek van egy törzsfője, akinek nagyobb háza van a többiekénél. A tengerparti településeken a „kenuház” a színhelye az ifjak férfivá avatásának, ide nőnek tilos belépni. A férfivá avatás fontos része a tonhal halászatának elsajátítása.

A szigeteken a homoszexualitás mind férfiak, mind nők esetében illegális és büntetendő, ahogyan a közterületi káromkodás is.[12][13]

Zene[szerkesztés]

pánsíp, 19. század

A Salamon-szigetek népzenéjére a pánsíp és a fából hasított dobok használata a jellemző. Malaitán és Guadalacanalon népszerűek a nemritkán 10-fős sípzenekarok, amelyek minden tagja más hangfekvésben használja sípját. Az ismert francia elektro-világzenét játszó zenekar, a Deep Forest 1992-ben Sweet Lullaby című dalukban felhasználta egy észak-malaitai asszony által énekelt Rorogwela című altadódal felvételét. A szám világszerte sikeres lett, bár jó páran nemtetszésüket fejezték ki a tiszta népzenei örökség „kommersz” célú felhasználása miatt.

A Salamon-szigeteken az elmúlt évtizedekben kialakult az úgynevezett „szigeti zene” (island music), amit gitárral és ukulelével játszanak. A stílusra leginkább a polinéz és a keresztény zene volt hatással.

Világörökség[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

A salamon-szigeteki gasztronómia a szigetek ötezer éves lakottsága és külső hatások nyomán fejlődött. A szigetlakók a spanyoloktól a szarvasmarhát, az indiaiaktól és más ázsiai népektől fűszereket, egzotikus gyümölcsöket és zöldségeket vettek át. A brit gyarmati uralom alatt az angol konyha befolyásolta a gasztronómiát. A hagyományos hozzávalók a tápióka, kókuszdió, halak, zöldségek, gyümölcsök és édesburgonya.[14]

Az ételeket főzéssel és/vagy sütéssel készítik el. A húshoz mindig járnak köretek, melynek állhatnak burgonyából, tápiókából, rizsből, táróból. Felhasználják a taró leveleit is. A helyi jellegzetességek mellett sok más európai és ázsiai fogással is találkozni lehet a házi konyhákon és az éttermekben is.

Édességként említhető egy banánból, taróból, gyöngytápiókából és különféle egzotikus gyümölcsökből, valamint karamellből készült édesség. Helyi alkoholos ital a poi, amit taróból erjesztenek.[15] A tápiókából puding is készül.[16]

Turizmus[szerkesztés]

Korallzátony Gizo szigeténél

A turizmus, különösen a búvárkodás, fontos szolgáltatási iparággá válhat. Az idegenforgalom növekedését azonban akadályozza az infrastruktúra hiánya, a közlekedési gondok és a rossz közbiztonság.[13] 2017-ben a Salamon-szigeteket csak 26 ezer turista látogatta meg, így az ország a világ legkevésbé látogatott országai közé tartozik.[17]

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. World Population Review
  3. World Population Review 2022
  4. Súlyos pusztítás - Eltűnt a Salamon-szigetek öt tagja (Népszava, 2016.05.09.)
  5. a b Solomon Islands climate: average weather, temperature, precipitation, best time. www.climatestotravel.com. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
  6. Solomon Islands province announces independence vote amid China tensions (The Guardian)
  7. Albert, Gazda: A Salamon-szigeteken kitört a forradalom, de jelenleg úgy tűnik, hogy már véget is ért (magyar nyelven). 444, 2021. november 28. (Hozzáférés: 2022. január 19.)
  8. Solomon Islands: Provinces, Wards and Urban Centers - Population Statistics in Maps and Charts (amerikai angol nyelven). www.citypopulation.de. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
  9. a b c d e f g h Australia - Oceania :: Solomon Islands — The World Factbook - Central Intelligence Agency. www.cia.gov. [2016. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
  10. http://www.ethnologue.com/country/SB
  11. Samisoni Pareti: Solomons, issue 80, S. 10. Honiara 2019.
  12. ABC Radio Australia (angol nyelven). www.abc.net.au. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  13. a b Safety and security - Solomon Islands travel advice (angol nyelven). GOV.UK. (Hozzáférés: 2020. november 26.)
  14. Dining & Food in the Solomon Islands (flysolomons.com)
  15. National Dish of Solomon Islands Poi (nationalfoods.org)
  16. CASSAVA PUDDING (196flavors.com)
  17. Keine Lust auf Massentourismus? Studie: Die Länder mit den wenigsten Urlaubern der Welt (német nyelven). TRAVELBOOK, 2018. szeptember 10. (Hozzáférés: 2020. november 26.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Solomon Islands
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon-szigetek témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a salamon-szigetek címszót a Wikiszótárban!