Palau (állam)
| Palaui Köztársaság | |||
| Beluu ęr a Belau パラオ共和国 | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Rainbow's End Nemzeti himnusz: Belau loba klisiich er a kelulul | |||
 | |||
| Fővárosa | Ngerulmud | ||
| Koordináták: é. sz. 7° 28′ 00″, k. h. 134° 33′ 00″ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Surangel Whipps | ||
| Hivatalos nyelv | angol, palaui | ||
| Beszélt nyelvek | japán (Angaurban), szonszorol, tobi | ||
| függetlenség | Az Egyesült Államoktól | ||
| kikiáltása | 1994. október 1. | ||
| Tagság | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 21 729 fő (2017)[1] | ||
| Rangsorban | 231 | ||
| Becsült | 20 901[2] fő (2013) | ||
| Rangsorban | 231 | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| GDP | 2006 becslés | ||
| Egy főre jutó | $ 10 000 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 458 km² | ||
| Rangsorban | 179 | ||
| Időzóna | PWT (UTC+9) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
USA dollár (USD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | PAL | ||
| Hívószám | 680 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
| Internet TLD | .pw | ||
| Villamos hálózat | 120 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palaui Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
Földrajz[szerkesztés]
A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.
Domborzat[szerkesztés]
A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.
Vízrajz[szerkesztés]
Éghajlat[szerkesztés]
Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás, és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.
Történelem[szerkesztés]
Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. Az apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.
Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.
1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol–amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.
1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómia törekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.
2006. október 7-én Ngerulmud (Melekeok állam) lett a főváros.
Magyarország 2017 óta áll diplomáciai kapcsolatban az országgal.[3]
2020. január elsejétől tilos az országban a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek, napolajok, krémek használata és értékesítése. A világ első országa, amely a korallzátonyok védelme érdekében meghozta ezt a döntést.[4]
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Az országot 16 állam alkotja
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
 |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
Legnépesebb települések[szerkesztés]
| Palau települései | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | állam | ||
| 1. | Koror | 11 346 | Koror | ||
| 2. | Meyungs | 1275 | Koror | ||
| 3. | Airai | 960 | Airai | ||
| 4. | Kloulklubed | 531 | Peleliu | ||
| 5. | Ngermechau | 286 | Ngaraard | ||
| 6. | Chol | 223 | Ngardmau | ||
| 7. | Melekeok | 217 | Melekeok | ||
| 8. | Ngaramash | 135 | Angaur | ||
| 9. | Imeong | 132 | Ngerchelong | ||
| 10. | Ulimang | 130 | Aimeliik | ||
| 11. | Kayangel | 126 | Kayangel | ||
| 12. | Ngerkeai | 113 | Ngchesar | ||
| 13. | Ollei | 109 | Ngaremlengui | ||
| 14. | Oikul | 102 | Ngatpang | ||
| 15. | Ngetkip | 62 | Ngiwal | ||
| 16. | Dongosaru | 24 | Sonsorol | ||
| 17. | Hatohobei | 11 | Hatohobei | ||
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
A lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), természeti vallások követője (10%), adventista (5,3%), egyéb keresztény (14,04 %).
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
A lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Ipar[szerkesztés]
Kereskedelem[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Kultúra[szerkesztés]
Világörökség[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
A partokon sűrűn sorakoznak szabadtéri éttermek és koktélbárok, ahol gyakran külföldi ételeket szolgálnak fel. Ezek lehetnek francia, olasz, kínai, japán és amerikai fogások. A francia konyha a reggeli étkezésben érezteti hatását: fehér sajtot és puha kenyeret fogyasztanak gyakorta reggelire. Akadnak különböző tésztafélék halakkal és tengergyümölcseivel, mint az osztriga, a tonhal és a fehér halhúsok. A fővárosban a leggyakoribbak a halas és más tengeri ételek. Vidéken a pürésített zöldségek vagy levesek népszerűek, amik többek között tarógyökérből készülnek, mely az egyik legfontosabb táplálék, és még sok más különböző ételhez használják. A taró leveléből és kókuszból levest főznek, sőt készülnek taróból chipsek és sütemények. Taró az alapanyaga a palusami nevű hawaii eredetű ételnek.[5]
Egyéb fontos adalékok a rizs, fűszerek, húsok (pl. marha), banán, fokhagyma.
Turizmus[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
Olimpia[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
Ünnepek[szerkesztés]
- július 9.,az alkotmány napja (1979 óta)
Érdekességek[szerkesztés]
- Palau az egyik fő színhelye Kőhalmi Zoltán magyar humorista 2021-ben kiadott, Az utolsó 450 év című komikus-futurisztikus regényének, mely a Föld elképzelt utolsó 450 éves történetéről szól, azon belül is középpontba állítva a kommunális hulladék feldolgozásának egyre súlyosbodó problémáit.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ - Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat Palauval. www.fidesz.hu. [2017. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ Van egy ország, amelyik teljesen betiltotta a napkrémeket. Index.hu. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ Palauan Cuisine (Recipes Fandom)
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Információk Palauról
- Palau
- Palau: The Living Edens
- HRW Atlas Mundial
- Palau.lap.hu - linkgyűjtemény
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
.svg)
|
