Palau (állam)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Palaui Köztársaság
Beluu ęr a Belau
パラオ共和国
Palau zászlaja
Palau zászlaja
Palau címere
Palau címere
Nemzeti mottó: Rainbow's End
Nemzeti himnusz: Belau loba klisiich er a kelulul
LocationPalau.png

Fővárosa Ngerulmud
Koordináták: é. sz. 7° 28′ 00″, k. h. 134° 33′ 00″
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Surangel Whipps
Hivatalos nyelv angol, palaui
Beszélt nyelvek japán (Angaurban), szonszorol, tobi
függetlenség Az Egyesült Államoktól
kikiáltása 1994. október 1.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint21 729 fő (2017)[1]
Rangsorban231
Becsült20 901[2] fő (2013)
Rangsorban231
Népsűrűség44 fő/km²
GDP2006 becslés
Egy főre jutó$ 10 000
Földrajzi adatok
Terület458 km²
Rangsorban 179
IdőzónaPWT (UTC+9)
Egyéb adatok
Pénznem USA dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel PAL
Hívószám 680
Segélyhívó telefonszám 911
Internet TLD.pw
Villamos hálózat 120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Palaui Köztársaság témájú médiaállományokat.

Palau-CIA WFB Map.png

Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.

Földrajz[szerkesztés]

Aerial view limestone islands palau1971.jpg
Cheilinus undulatus

A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.

Domborzat[szerkesztés]

A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.

Vízrajz[szerkesztés]

Éghajlat[szerkesztés]

Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás, és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.

Történelem[szerkesztés]

Évezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. Az apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.

Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.

1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol–amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.

1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómia törekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.

2006. október 7-én Ngerulmud (Melekeok állam) lett a főváros.

Magyarország 2017 óta áll diplomáciai kapcsolatban az országgal.[3]

2020. január elsejétől tilos az országban a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek, napolajok, krémek használata és értékesítése. A világ első országa, amely a korallzátonyok védelme érdekében meghozta ezt a döntést.[4]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A Nemzeti Kongresszus épülete, Melekeok

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Palau államai

Az országot 16 állam alkotja

  • Ngarchelong
  • Ngardmau
  • Ngatpang
  • Ngchesar
  • Ngeremlengui
  • Ngiwal
  • Peleliu
  • Sonsorol

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Koror egy utcaképe

Népességének változása[szerkesztés]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Palau települései
Rangsor Név Lakosság állam
1. Koror 11 346 Koror
2. Meyungs 1275 Koror
3. Airai 960 Airai
4. Kloulklubed 531 Peleliu
5. Ngermechau 286 Ngaraard
6. Chol 223 Ngardmau
7. Melekeok 217 Melekeok
8. Ngaramash 135 Angaur
9. Imeong 132 Ngerchelong
10. Ulimang 130 Aimeliik
11. Kayangel 126 Kayangel
12. Ngerkeai 113 Ngchesar
13. Ollei 109 Ngaremlengui
14. Oikul 102 Ngatpang
15. Ngetkip 62 Ngiwal
16. Dongosaru 24 Sonsorol
17. Hatohobei 11 Hatohobei

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), természeti vallások követője (10%), adventista (5,3%), egyéb keresztény (14,04 %).

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Bevásárlóközpont (WCTC)
Szálloda (Palasia)

Általános adatok[szerkesztés]

A lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Ipar[szerkesztés]

Kereskedelem[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

Világörökség[szerkesztés]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

A partokon sűrűn sorakoznak szabadtéri éttermek és koktélbárok, ahol gyakran külföldi ételeket szolgálnak fel. Ezek lehetnek francia, olasz, kínai, japán és amerikai fogások. A francia konyha a reggeli étkezésben érezteti hatását: fehér sajtot és puha kenyeret fogyasztanak gyakorta reggelire. Akadnak különböző tésztafélék halakkal és tengergyümölcseivel, mint az osztriga, a tonhal és a fehér halhúsok. A fővárosban a leggyakoribbak a halas és más tengeri ételek. Vidéken a pürésített zöldségek vagy levesek népszerűek, amik többek között tarógyökérből készülnek, mely az egyik legfontosabb táplálék, és még sok más különböző ételhez használják. A taró leveléből és kókuszból levest főznek, sőt készülnek taróból chipsek és sütemények. Taró az alapanyaga a palusami nevű hawaii eredetű ételnek.[5]

Egyéb fontos adalékok a rizs, fűszerek, húsok (pl. marha), banán, fokhagyma.

Turizmus[szerkesztés]

Egy a sok apró sziget közül, Helen Island

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

  • július 9.,az alkotmány napja (1979 óta)

Érdekességek[szerkesztés]

  • Palau az egyik fő színhelye Kőhalmi Zoltán magyar humorista 2021-ben kiadott, Az utolsó 450 év című komikus-futurisztikus regényének, mely a Föld elképzelt utolsó 450 éves történetéről szól, azon belül is középpontba állítva a kommunális hulladék feldolgozásának egyre súlyosbodó problémáit.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  3. - Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat Palauval. www.fidesz.hu. [2017. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
  4. Van egy ország, amelyik teljesen betiltotta a napkrémeket. Index.hu. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  5. Palauan Cuisine (Recipes Fandom)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Palau
A Wikimédia Commons tartalmaz Palau (állam) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]