Guam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 13° 24′, k. h. 144° 43′

Guam
The Territory of Guam
Guahan
Guam zászlaja
Guam zászlaja
Guam címere
Guam címere
Nemzeti mottó: Where America’s Day Begins
Ahol Amerika napja kezdődik
Nemzeti himnusz: Fanoghe Chamorro
LocationGuam.png

Fővárosa Hagatna / Agana
Koordináták: é. sz. 13° 30′, k. h. 144° 48′{{#coordinates:}}: nem lehet egynél több elsődleges címke oldalanként
Államforma USA területe
Vezetők
Államfő Joe Biden
Kormányzó Felix Pérez Camacho
Hivatalos nyelv angol, chamorro
Beszélt nyelvek japán, tagalog

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint153 836 fő (2020)[1] +/-
Rangsorban195
Becsült159 358[2] fő (2010. április)
Rangsorban195
Népsűrűség320 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület541,3 km²
Rangsorban 190
Vízelhanyagolható%
IdőzónaChamorro Standard Time (UTC+10) (UTC+10)
Egyéb adatok
Pénznem USA dollár (USD)
Hívószám 1-671
Segélyhívó telefonszám 911
Internet TLD.gu
Villamos hálózat 110 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Guam témájú médiaállományokat.

Guam térképe

Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.

Földrajz[szerkesztés]

A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).

Történelem[szerkesztés]

A spanyol király szolgálatában álló Magellán a Föld első körbehajózása közben 1521-ben érte el a szigetet. A spanyolok 1668-ban gyarmatosították, amikor San Vitores atya megalapította itt az első katolikus missziót. 1668 és 1815 között Guam fontos pihenőhely volt a Mexikó és Fülöp-szigetek közötti spanyol kereskedelmi úton. Guam a Mariana- és a Carolina-szigetekkel együtt Spanyolország Fülöp-szigeteki gyarmatának része volt. Az egyedülálló guami chamorro kultúrát erősen befolyásolta a spanyol kultúra és hagyomány.

Az Amerikai Egyesült Államok az 1898-as spanyol–amerikai háborúban szerezte meg a szigetet. Guam a Fülöp-szigetekre tartó amerikai hajók megállója lett, míg az északi Mariana-szigetek előbb német, majd japán kézre kerültek. A második világháborúban, 1941. december 8-án Guamot megtámadták és elfoglalták a japánok. A támadás előtt az amerikai állampolgárok zömét evakuálták a szigetről. Az Északi-Mariana-szigetek a háború előtt japán védnökség volt. Az ottani chamorrók Guamon japán szolgálatban tolmácsok és más kisegítők lettek. A guami chamorrókat a japánok megszállt ellenségként kezelték. A sziget harmincegy hónapon át volt japán megszállás alatt. Ezalatt bennszülött lakossága kényszermunkától, a családok szétválasztásától, bebörtönzésektől, kivégzésektől, koncentrációs táboroktól és kényszerprostitúciótól szenvedett. Hozzávetőleg ezer ember halt meg a megszállás következtében. Az Amerikai Egyesült Államok a guami csata során 1944. július 21-én foglalta vissza a szigetet. Máig Guam volt az Amerikai Egyesült Államok egyetlen olyan területe, ahol számottevő lakosság került idegen katonai megszállás alá. Az Egyesült Államok az Észak-Mariana-szigeteket is elfoglalta. A háború után, az 1950-es guami szervezeti törvény szerint Guam nem integráns része az Egyesült Államoknak, de rendelkezik saját polgári kormányzattal és lakói amerikai állampolgárok.

Népesség[szerkesztés]

A sziget népessége 163 941 fő.

Nyelvek[szerkesztés]

A szigeten az angol és a chamorro nyelvek a hivatalosak, de beszélik még a japán nyelvet is.

Népek[szerkesztés]

A népesség 37%-a chamorro (a spanyol, filippínó és mikronéz vegyes házasságok utódai), 26%-a filippínó, 10%-a amerikai, 27%-a pedig kínai, japán és koreai.

Vallások[szerkesztés]

A lakosság 85%-a római katolikus vallású, a többi 15% pedig egyéb felekezethez tartozik.

Gazdaság[szerkesztés]

A sziget fontos katonai támaszpont az Egyesült Államok hadereje számára. A lakosság megélhetését az idegenforgalom, a mezőgazdasági termelés, a halászat, valamint a támaszpont kiszolgálása biztosítja.

Közlekedés[szerkesztés]

Guam térképe

A szigeten található közúthálózat hossza 1570 km. Emellett 5 repülőtér és egy kikötő található a szigeten.

Politika[szerkesztés]

Hagatna, a főváros
Az Andersen légibázis
Guam közigazgatási beosztása

A sziget az USA stratégiai pontja a térségben. A sziget egyharmada az amerikai légierő és tengerészet állomáshelye. A szigeten magas a munkanélküliség.

A szigeten az elnök Felix Perez Camacho.

Guamnak nincs lakosai vagy választott képviselői által megszavazott alkotmánya, alaptörvényét az amerikai Kongresszus állapította meg 1950-ben. Az illető alaptörvény azonban jelentős belső autonómiát ad Guamnak. A külügyeket és a védelmi ügyeket kizárólagosan az USA intézi, a többi kérdésben Guam korlátozott autonómiával rendelkezik: kormányzója és a helyi demokratikusan választott parlament dönt, az amerikai jogszabályok keretein belül, az amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt. 1969 előtt a terület kormányzóját - a végrehajtó hatalom fejét - az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.

Guam lakosai 1950 óta, az amerikai Kongresszus említett alaptörvénye értelmében amerikai állampolgárok. A Guamon való születés amerikai állampolgárságot eredményez.

Az egykamarás parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akiket 2 évre választanak meg. Ahogy az államok többi részén itt is két párt mérkőzik meg a sziget irányításáért: a republikánus párt (elnöke Philip J. Flores) és a demokrata párt (elnöke Michael Phillips).

Guam az USA külbirtoka belső autonómiával. A lakosság amerikai állampolgár, de nem vehet részt az amerikai elnökválasztásban. A sziget 4 évente egy delegáltat küld az amerikai képviselőházba, azonban szavazati joga nincsen. Emiatt a guamiak mentesülnek az amerikai szövetségi adóktól.

Guam alkotmányos státuszát illetően a terület szeretné növelni önállóságát, bár a függetlenséget nagyon kevesen támogatják. A leginkább támogatott elképzelések között az állami státusz, a csatlakozás az Északi-Mariana-szigetekhez, s a társult állami státusz szerepel, ez utóbbinak van a legjelentősebb támogatása, azonban az amerikai kormány a jelenlegi státuszt fenntartását tartja az egyetlen megoldásnak, arra hivatkozva, hogy Guam gazdaságilag nem lenne képes önállóságra, s az amerikai költségvetési támogatás nélkül a terület válságba kerülne.

Kultúra[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

A hagyományos guami konyha polinéz eredetű, melynek fő hozzávalói a halak, szárnyasok, papaya, rizs, kenyérfagyümölcs, taró, jamgyökér, banán és kókuszdió. Itt is elterjedt polinéz főzési mód a gödörbe helyezett felforrósított köveken történő főzés. Az európaiak honosították meg a szigeten a kukoricát, dohányt, narancsot, citromot, ananászt, kesudiót, földimogyorót, padlizsánt, paradicsomot, hüvelyeseket, kerti zöldségeket és gyógynövényeket, valamint az annóna számos fajtáját.[3] Ettől kezdve a fő alapanyag is a kukorica lett.

A spanyol uralom idején a mexikói konyha hatása alá került a guami gasztronómia, így terjedt el az étkezésben a tortilla, a tamale, az atole és a chilaquiles. A továbbiakban ázsiai, karibi és európai hatások is érték, így jelen van a spanyol chorizo kolbász, a jamaicai grillezett húsok, a vörös rizs vagy a fülöp-szigeteki kalamai nevű desszert.[4] Az amerikai kulináris hatás az 1898-as uralomváltástól kezdődött és napjainkban is tart.

Egyedi guami specialitásnak nevezhető ugyanakkor a mariana-szigeteki repülőkutya húsának felhasználása.[5]

Ünnepek[szerkesztés]

A sziget nemzeti ünnepe minden március első hétfője (Discovery Day).

Turizmus[szerkesztés]

Javasolt a Hepatitis B elleni oltás.

Sport[szerkesztés]

Olimpia[szerkesztés]

Guam tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. 1988 óta vesz részt a nyári olimpiai játékokon. A Guami Nemzeti Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke Ricardo Blas, egykori olimpikon cselgáncsozó. Eddig még egyetlen guami sportoló sem nyert olimpiai érmet.

A guami labdarúgó-válogatott tagja a FIFA-nak és az AFC-nek. A világ egyik leggyengébb válogatottja még nem ért el kimagasló eredményeket.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 17.)
  2. 2010-es népszámlálási adat
  3. Safford, W. E. (1912): Guam, an Account of Its Discovery and Reduction, Physical Geography and Natural History: And the Social and Economic Conditions on the Island During the First Year of the American Occupation.
  4. Guam: The best place you never considered going to (BBC). [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
  5. Quammen, David (2012): One Man's Meat: The Dilemma of Fruit Bat Cuisine on the Island of Guam. The Boilerplate Rhino: Nature in the Eye of the Beholder. Scribner. ISBN 978-1-4391-2543-4

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Guam
A Wikimédia Commons tartalmaz Guam témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg Guam guam címszót a Wikiszótárban!