Szamoa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szamoai Független Állam
Malo Sa'oloto Tuto'atasi o Samoa
Independent State of Samoa
Szamoa zászlaja
Szamoa zászlaja
Szamoa címere
Szamoa címere
Nemzeti mottó: Faavae i le Atua Samoa (Samoa is founded on God
Nemzeti himnusz: The Banner of Freedom
LocationSamoa.png

Fővárosa Apia
d. sz. 13° 35′, ny. h. 172° 20′
Államforma parlamentáris köztársaság
Vezetők
Államfő Va'aletoa Sualauvi II
Miniszterelnök Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi
Hivatalos nyelv szamoai, angol
függetlenség Új-Zélandtól
kikiáltása 1962. január 1.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint196 440 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban192
Becsült187 820[2] fő (2011. november)
Rangsorban192
Népsűrűség60 fő/km²
HDI (2007) 0,771 (94) – közepes
Földrajzi adatok
Terület2 944 km²
Rangsorban 165
Víz0,3%%
IdőzónaUTC (UTC+13)
UTC+14 (UTC+14)
Egyéb adatok
Pénznem Szamoai tala (WST)
Nemzetközi gépkocsijel WS
Hívószám 685
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 994
  • 995
  • 996
Internet TLD.ws
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó AS/NZS 3112
Közlekedés iránya
  • jobb
  • bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoai Független Állam témájú médiaállományokat.

Samoa Country map (magyar).png

Szamoa, hivatalosan Szamoai Független Állam két nagy szigetet, Upolut és Savaiʻi-t, valamint 8 kisebb szigetet foglal magába a Csendes-óceán délnyugati részén. 1900-tól 1914-ig Német Szamoának, 1914-től 1997-ig Nyugat-Szamoának hívták.

Földrajz[szerkesztés]

Falefa-völgy, Upolu
Sopoaga-vízesés, Upolu

Szamoa a Délnyugat-Csendes-óceánban fekszik, az egyenlítő vonalától délre, keleti szomszédjától, Amerikai Szamoától 130 km-re, a volt gyarmattartó Új-Zélandtól 2 900 km-re, Hawaii-tól 4 200 kilométer távolságra, délnyugatra található. Az ország földrajzilag és kulturálisan egyaránt a Szamoa-szigetekhez tartozik, a szigetsor nyugati része tartozik a fennhatósága alá. Az ország szárazföldi területének szinte teljes egészét a két fősziget, Savai’i (1708 km²) és Upolu (1125 km²) fedi le. A főváros, Apia Upolu északi partján fekszik, itt található az ország politikai és gazdasági központja.

Domborzat[szerkesztés]

Az ország geológiailag a Szamoa-szigetek többi tagjához hasonlóan a Szamoai forrópont vulkanizmusának köszönheti létét. A szigetlánc legnyugatibb tagja, Savaii mintegy 5,5 millió évvel ezelőtt keletkezett, majd a Csendes-óceáni-lemez mozgásának következtében nyugat felé sodródott, így újabb szigetek jöhettek létre a forrópont fölött, amely jelenleg a Mount Vailulu’u tengeralatti vulkán alatt helyezkedik el. Savaii és Upolu lényegében egy-egy hatalmas pajzsvulkán, amelynek alig néhány százaléka emelkedik ki a tenger felszíne alól. Ennek köszönhető a szigetek domborzatának hegyvidéki jellege.[3] Az ország legmagasabb pontja a Savaii-n található Mount Sisilisi, amely 1858 méterrel magasodik a tengerszint fölé. A két főszigetet az Apolima-szoros választja el, az összeköttetést kompjárat biztosítja. A szorosban található az ország másik két lakott szigete, a parányi Apolima és Manono-sziget.

Jelenleg aktív vulkáni tevékenység csak Savai’i szigetén észlelhető. Az 1700-as években volt egy nagyméretű vulkánkitörés, majd 1604–1606-ban volt kisebb kitörés, amely létrehozta az 50 km² kiterjedésű Saeaula-lávamezőt.

Vízrajz[szerkesztés]

Az ország nem rendelkezik nagy vízhozamú folyókkal, a bőséges csapadéknak köszönhető állandó patakok mind a szigetek középpontjában található hegyvidéken erednek és rövid út megtétele után közvetlenül az óceánba ömlenek. A legbővizűbb vízfolyás a Savai'i-n található Maliolio-folyó, amely 26 kilométeres hosszúságával egyben az állam leghosszabb folyója is. Áradásai gyakran sújtják a környező településeket.[4]

Éghajlat[szerkesztés]

A szigetek klímája trópusi, az időjárás egész évben párás. Az éves csapadékmennyiség területenként erősen változó, amíg a partvidéken évente 2,540 mm eső esik, addig ez az érték a belső hegyvidéken elérheti a 7,620 mm-t is. A hőmérséklet alig változik, egész éveben az átlagos 27°C körül stagnál. Az uralkodó szélirány a délkeleti, ez az esős évszakban, novemberben és decemberben északira változik, ekkor gyakoriak a tomboló viharok, tájfunok és hurrikánok söpörnek végig a szigeteken.

Szamoa éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,029,030,030,029,029,029,028,028,029,030,029,029,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,024,023,023,023,023,023,023,023,023,023,023,023,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)45038035025016012080801301701603702700
Forrás: Weatherbase


Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Szamoa természetes növénytakarója a partvidéken a buja esőerdő, a hegyvidékéket felhőerdő-vegetáció borítja. Mára a partvidéken nagyrészt kiirtották az erdőt, és taró, valamint kókuszpálma ültetvényekkel helyettesítették. A szigeteken jelenleg 83 madárfaj él, amelyből 10 endemikus. A madárvilág jellegzetes tagjai a szamoai papagájamandina, a tahiti póling, a szalagos guvat és a szamoai legyezőfarok.[5] Az ország területén élő egyetlen őshonos emlősfaj a denevérek rendjéhez tartozó veszélyeztetett szamoai repülőkutya. Az európaiak hurcolták be a szigeteken élő elvadult marhákat, disznókat és patkányokat. Szamoán ezenkívül számos őshonos gyík, két boafaj, valamint színes pók és rovarvilág él. 1978-ban alakították ki az ország első nemzeti parkját, az O Le Pupu Pue Nemzeti Parkot. Az ország számos súlyos környezeti problémával küzd, komoly gondot okoz a kivágott erdők termőtalajának erodálódása, a gyakori földcsuszamlások, az erdőtüzek és a főváros, Apia körzetében a természetes vizek ipari eredetű szennyezése. [6]

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Szamoa jelenleg két nemzeti parkkal rendelkezik, valamint 12 természetvédelmi területtel.

Sorszám Nemzeti Park Igazgatóság Terület Alapítva
1 Lake Lanoto’o-i Apia 8500 ha[7] 1976[8]
2 Pupu Pu'e Apia 5489 ha 1978[9]

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Szamoa jelenleg nem rendelkezik világörökségi helyszínnel, két jelöltje van a javaslati listán:[10]

  • Fagaloa Bay - Uafato Tiavea Természetvédelmi Terület (Kulturális és természeti, 2006)
  • Manono, Apolima és Nuulopa Kultúrtáj (Kulturális, 2006)

Éghajlatváltozás[szerkesztés]

Az éghajlatváltozás hatásai napjainkban már az ország valamennyi gazdasági szektorát érintik. Egyre gyakoribbak a szélsőséges viharok és hirtelen, rövid idő alatt lezúduló csapadékmennyiségek, ezzel párhuzamosan egyre többször fordulnak elő a korábban szokatlannak számító, hosszan tartó aszályos időszakok. A globális felmelegedés miatt melegedő óceán fenyegeti az ország korallzátonyait, és a tengerszint emelkedés is komoly kihívás elé állíthatja Szamoát, mivel településeinek és mezőgazdasági területeinek, valamint infrastruktúrájának mintegy 70%-a az alacsonyan fekvő, veszélyeztetett zónában fekszik. A klímaváltozás hatásainak kezeléséhez 2014-ben a szamoai kormányzat egy 12,3 millió dolláros csomagot fogadott el. Az országnak a globális felmelegedés okozta krízishelyzet kezelésében nyújt pénzügyi és technikai segítséget az ENSZ Fejlesztési Programja. A Legkevésbé Fejlett Országok Alapítvány (LDCF) támogatásával valósul meg a program, amely a kulcsfontosságú gazdasági szektorok bevonásával hosszú távú stratégiát dolgoz ki a felmelegedés kezelésére. Suluimalo Amataga Penaia, a szamoai természeti erőforrások és környezetvédelem minisztériumának vezérigazgatója így fogalmazott:

,,Nem tudunk tovább növekedni és fejlődni nemzetként, hacsak nem biztosítjuk, hogy minden beruházást, legyen szó akár infrastruktúráról, élelmezésbiztonságról, ivóvíz-gazdálkodásról, gyógyászatról vagy turizmusról a klímaváltozás-előrejelzések legfrissebb adatainak tükrében vizsgáljunk meg és hajtunk végre. Rendkívül fontos a várható hatások kutatása, különös tekintettel a szélsőséges időjárási eseményekre és az ebből következő katasztrófákra.“[11] [12]

Történelem[szerkesztés]

A Kr. e. 1. évezredben a Lapita kultúra területeinek része volt.

940 és 1250 között a Tongai Királyság része. 1722-ben a holland Jakob Roggeveen fedezte fel a szigeteket. A következő látogató Louis-Antoine de Bougainville francia felfedező volt, aki 1768-ban a Navigátor-szigetek nevet adta a Szamoa-szigeteknek. Az 1830-as évek előtt korlátozottak maradtak a kapcsolatok az európaiakkal. Ekkortól angol misszionáriusok és kereskedők jártak ide. Az 1830-as évek végén kezdte missziós munkáját John Williams, a London Missionary Society tagja. Akkoriban a szamoaiakat kegyetlen és harcias embereknek ismerték. Összeütközésbe kerültek francia, brit, német és amerikai erőkkel. Mégis, a 19. század végén a gőzhajók fontos szenelőállomása lett Szamoa.

Hagyományos kerek épület

Amikor a németek érdeklődése a Szamoa-szigetek iránt nyilvánvalóvá vált, az Amerikai Egyesült Államok is felújította igényét. Nagy-Britannia hirtelenjében csapatokat küldött érdekei védelmére. Nyolc évig tartó polgárháború tört ki, amely során a szamoai harcoló feleket a három hatalom fegyverrel, kiképzéssel és néhány esetben harci egység kiküldésével támogatta. Mindhárom nagyhatalom hadihajókat küldött Apia kikötőjébe, s a helyzet háború kitörésével fenyegetett. Ekkor egy hatalmas vihar elpusztította vagy súlyosan megkárosította a jelen lévő hadihajókat, ami véget vetett a katonai konfliktusnak. A 20. század fordulóján háromhatalmi egyezmény osztotta Szamoát két részre: a szigetcsoport keleti fele az Amerikai Egyesült Államoké lett (Tutuila-szigetek 1900-ban és 1905-ben hivatalosan is Manu’a). Ez a mai Amerikai Szamoa. Az ország jelenlegi területén a németek hozták létre adminisztrációjukat Német Szamoa néven. Nagy-Britannia feladta minden Szamoára vonatkozó igényét. Hasonlóan cselekedett Németország a Tonga-szigetek vonatkozásában. Ugyanekkor rendezték bizonyos területek helyzetét a Salamon-szigeteken és Nyugat-Afrikában. Szamoa első német kormányzója Wilhelm Solf volt, aki később a császári Németország gyarmatügyi minisztere lett. 1914. augusztus 29-én ’Upolu szigeten új-zélandi csapatok szálltak partra és ellenállás nélkül felszámolták a német hatalmat. Ezt Nagy-Britannia kérte Új-Zélandtól azért, hogy megszüntessék az itteni német rádióállomás működését.

Az első világháborútól 1962-ig Új-Zéland kormányozta Szamoát, az első időben népszövetségi mandátumterületként, később ENSZ gyámsági területként. Az új-zélandi adminisztráció ideje alatt két nagyobb incidens történt. Az első az volt, hogy az 1918–1919-es spanyolnáthajárványban a szamoai lakosság mintegy ötöde meghalt. 1919-ben királyi bizottság vizsgálta a járvány körülményeit. Megállapítása szerint a járvány a Tahune hajó 1918. november 7-i érkezésével kezdődött. A hajó Aucklandból jött és az új-zélandi adminisztráció hozzájárulásával megtörte a karantént. Hét nappal később Upoluban kitört az influenzajárvány és nagyon gyorsan elterjedt az egész területen.

A második nagyobb incidens a kezdetben békés Mau tiltakozó mozgalom volt. Az 1920-as évek elején az új-zélandi adminisztráció szamoai népet sújtó intézkedései ellen tiltakoztak. A Maut kezdetben Olaf Nelson vezette, aki szamoai–svéd félvér volt. Nelson száműzetésben élt az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején, de pénzügyileg és politikailag továbbra is támogatta a szervezetet. A szervezet újonnan választott vezetője, Tupua Tamasese Lealofi nagyfőnök is az erőszakmentesség híve volt. Követői békés tüntetést tartottak Apia belvárosában 1929. december 28-án. Az új-zélandi rendőrség letartóztatta a tüntetés vezetőit. Amikor ellenálltak a letartóztatásnak, összecsapás alakult ki a rendőrség és a Mau között. A rendőrtisztek összevissza lövöldöztek a tömegbe. Még az előkészületek idején felállítottak egy géppuskát, s azt használták is a Mau szétszórására. Tamasase főnököt meglőtték és megölték, miközben ő a tömeget próbálta lecsendesíteni, a „Peace, Samoa!” szavakat kiabálva. Aznap még tíz másik ember halt meg és kb. ötvenen sebesültek meg a géppuskalövedékektől és a rendőrök gumibotjaitól. Ez a nap a szamoaiak számára a fekete szombat. A Mau mozgalom tovább erősödött, zömében továbbra is erőszakmentes maradt és kiterjed a befolyásos, hagyományos női szervezetekre is. A szamoai nép ismétlődő erőfeszítései eredményeként Nyugat-Szamoa 1962-ben független lett és barátsági szerződés írt alá Új-Zélanddal. A Csendes-óceán térségében Szamoa vált elsőként független országgá.

Az 1997-es alkotmánykiegészítés megváltoztatta az ország nevét Nyugat-Szamoáról Szamoára. A névváltoztatást Amerikai Szamoa ellenezte, saját identitásuk veszélyeztetésének ítélve. Az ottani szóhasználatban továbbra is Nyugat-Szamoáról beszélnek. A két Szamoán ugyanaz a nép él, ugyanazt a nyelvet beszélik, de kultúrájuk mára erősen különbözik. Amerikai Szamoáról gyakran emigrálnak Hawaiiba és az Amerikai Egyesült Államok más részeire, sok amerikai szokást vettek fel. Amerikai futballt és baseballt játszanak. Nyugat-Szamoáról főleg Új-Zélandba emigrálnak, rugbyt és krikettet játszanak.

Dátumugrás[szerkesztés]

1892-ben a dátumválasztó vonal nyugati oldaláról a keletibe lépett át az ország. 2011-ben azonban fordítva, így Szamoán kimaradt a 2011. december 30-ai, pénteki nap, ugyanis december 29-én éjfélkor új időzónába lépett az ország, így 29-e után 31-e következett.[13] Az időzónaváltás indoka az Ausztráliával és Új-Zélanddal való kereskedelem elősegítése, amit az eddig érvényben lévő időeltolódás nehezített. Az alkalmazottak megkapták pénteki bérüket, a bankok viszont nem számolhattak fel kamatot a pénteki napra. Érdekesség, hogy Amerikai Szamoa nem tért át másik időzónába.[14]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Az ország parlamentáris köztársaság. Az 1962-es függetlenségtől egészen 2007-ig parlamentáris monarchia. II. Malietoa Tanumafili király (1913–2007) halálát követően a következő államfőt már csak ötéves időtartamra választják és nincsenek királyi kiváltságai sem. Azóta az ország államformája köztársaság.

1970 óta a Nemzetközösség, 1976-tól az ENSZ tagja.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Politikai pártok[szerkesztés]

Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi miniszterelnök

A szamoai parlament, a Fono 49 tagját 5 évente választják a britekhez hasonlóan egyéni választókerületekben az ország 21 évesnél idősebb lakosai. Szamoa politikájának egyeduralkodó pártja az Emberi Jogok Védelmezője Párt nevű konzervatív formáció, amely 1982-óta dominálja az ország politikáját. Jelenlegi vezetője Tuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi, az ország miniszterelnöke. [15] A 2016-os választásokon a párt a szavazatok 57,3%-val a területi alapon torzító egyéni választókerületes rendszernek köszönhetően 35 helyet szerzett. (A győztes mindent visz.) A választásokat követően 10 független képviselő átállt a kormánypárti frakcióba, így az Emberi Jogok Védelmezője Párt jelenleg 9/8-os szupertöbbséggel kormányozhat. Az egyetlen parlamenti ellenzéki párt az agrárreformot követelő kereszténydemokrata Tautua Szamoa. A következő választást 2020 júliusában fogják tartani, Tuilapea már bejelentette, hogy ismét indulni fog a miniszterelnöki posztért.[16]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Szamoa 11 adminisztratív körzetből áll, amelyek a hagyományos törzsi területek határain alapulnak. A választókörzetek területe megegyezik a kerületekével.

Samoa District borders (numbered).png
sorszám Körzet székhely terület
(km²)
lakosság
(2001)
Upolu
1 Tuamasaga Apia 479 83.191
2 A'ana Falelatai 193 20.167
3 Aiga-i-le-Tai1) Mulifanua 27 4.508
4 Atua2) Aleipata at Saleaaumua 413 21.168
5 Va'a-o-Fonoti Samamea 38 1.666
Savai'i
6 Fa'asaleleaga Safotulafai 266 12.949
7 Gaga'emauga3) Samalae'ulu 223 7.108
8 Gaga'ifomauga A'opo 365 4.770
9 Vaisigano Neiafu 178 6,643
10 Satupa'itea Gautavai 127 5.556
11 Palauli Vailoa i Palauli 523 8.984
  Szamoa Apia 2 831 176 848
1) Manono, Apolima és Nu'ulopa együtt
2) Aleipata-Inseln és Nu'usafe'e együtt
3) 2 kis exklávé falu Upolun

Védelmi rendszer és rendőrség[szerkesztés]

Szamoa nem rendelkezik reguláris katonai erővel semmilyen formában. Védelmi szerződése van Új-Zélanddal, amely Szamoa kérésére segítséget nyújt ellenséges támadás esetén.[17] Az ország belső rendjét az 500 fős rendőrség tartja fenn, amely egy Guardian-osztályú járőrhajóval is rendelkezik. A szamoai rendőrség közvetlen jogelődje az új-zélandi fennhatóság alatt álló Nyugat-Szamoai rendőrség volt.[18]

Népesség[szerkesztés]

Szamoai család
Templom, Salelologa, Savai'i

Népességének változása[szerkesztés]

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Vallási megoszlás[szerkesztés]

A lakosság 98,4%-a keresztény: szamoai keresztény (34,7%), római katolikus (19,7%), metodista (15%), mormon (12,7%), pünkösdista (8%), adventista (3,5%), Jehova tanúi (0,8%), bahái (0,5%), egyéb (5,1%). [mikor?]

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

A szamoai népesség etnikailag meglehetősen homogén, a lakosság 92,6%-a őslakos szamoai. A maradék 7%-ot a kevert európai-polinéz leszármazottak adják, az európaiak a népesség alig 0,4%-át tesz ki. A kevert népesség a fővárosban, Apiában összpontosul.[19] Az ország hivatalos nyelve a szamoai, amely beszélőinek több mint a fele Új-Zélandon, Ausztráliában vagy az Egyesült államokban él a nagyfokú emigráció következtében.[20]

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság földművelésből, halászatból és idegenforgalomból él.

Általános adatok[szerkesztés]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság a munkaerő kétharmadát foglalkoztatja, elsősorban kókuszt termesztenek. Fontos terményei még a kakaó, a kopra és a táró.

Ipar[szerkesztés]

Kereskedelem[szerkesztés]

Szamoa éves exportjának értéke 2018-ban 46 101 ezer $ volt, importja 362 883 ezer $-ra rúgott, ami erős külgazdasági deficitet jelent. legfontosabb exportpartnere Amerikai Szamoa, ezt követi Új-Zéland és a Tokelau-szigetek. Az importtermékek legnagyobb hányada Új-Zélandról érkezett, ezt követi Szingapúr, majd Kína.[21] [22]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Az országban a közúthálózat hossza 790 km. A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Apiában található. Ezen kívül még két kikötő és két repülőtér van Szamoában. A közúti közlekedés bal oldali (2009 óta).

Kultúra[szerkesztés]

A rendőrség zenekara, Apia

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Új-Zéland kiterjedt tudományos és technikai segítséget nyújt Szamoa számára. Az ország tudományos életének fejlődését különböző projektekkel támogatja a volt gyarmattartó Németország, valamint Japán és az Egyesült Államok is. Az ENSZ Fejlesztési Programja segíti Szamoát a gyakori cunamik elleni védekezésben, valamint az ország nagy megújuló-energia potenciáljának kihasználásában és elmaradott elektromos hálózatának fejlesztésében.[23] Az UNESCO Dél-Csendes-óceáni területi irodáját Apiában állította fel, amely a helyi kulturális és természeti örökség megóvásán túl célul tűzte ki a tudomány népszerűsítését a fiatalok körében a régióban.[24] Az Apiában 1988-ban alapított Szamoa Nemzeti Egyetem rendelkezik egy természettudományi karral, az 1977-ben Apiában alapított Déli-Csendes-óceáni Egyetemen pedig agrár és jogtudományokat tanulhatnak a szamoai diákok.[25]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Upolu egy tengerparti képe

Sport[szerkesztés]

Szamoán fő sportágak: Rögbi, szamoai krikett és a hálólabda (netball). A falvakban a röplabda is népszerű.[forrás?]

Olimpia[szerkesztés]

Ünnepek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Final 2011-es népszámlálási adat
  3. A Visitor's Field Guide to Savai’i. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
  4. Maliolio River stream, Samoa. ws.geoview.info. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
  5. Doug Pratt: Notes on the natural history, taxonomy, and conservation of the endemic avifauna of the Samoan Archipelago
  6. Samoa | History, Flag, Map, Population, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  7. Lake Lanoto’o National Park (Samoa) | PIPAP. pipap.sprep.org. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  8. Samoa protected areas (PDF)
  9. Ramsar Sites Information Service: O Le Pupū Puē National Park
  10. Centre, UNESCO World Heritage: Samoa (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  11. Samoa starts cross-sectoral response to climate change adaptation (angol nyelven). UNDP. (Hozzáférés: 2020. november 4.)
  12. Penehuro Fatu Lefale: Ua ‘afa le Aso- Stormy weather today: traditional ecological knowledge of weather and climate. The Samoa experience (317-335.oldal)
  13. Elmarad a péntek Szamoán
  14. Kimaradt Szamoán a mai nap
  15. Szamoa parlamentjének weboldala
  16. RNZ: Szamoa miniszterelnöke indul a következő választásokon is
  17. CIA World Factbook: Samoa military 2020. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  18. Police of Samoa: History-timeline. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  19. Nations Encyclopedia: Samoa - Ethnic groups
  20. Ominglot: Samoan language
  21. WITS: Export of Samoa
  22. WITS: Import of Samoa
  23. UN Development Programme: Em[powered] island communities lead energy innovation
  24. UNESCO: Samoa
  25. Az USP Egyetem honlapja

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Samoa
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoa témájú médiaállományokat.