Kamerun
| Kameruni Köztársaság | |||
| République du Cameroun Republic of Cameroon | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Paix, Travail, Patrie Peace, Work, Fatherland (franciául és angolul: Béke, Munka, Szülőföld) Nemzeti himnusz: Chant de Ralliement | |||
 | |||
| Fővárosa | Yaoundé | ||
| é. sz. 7°, k. h. 12° | |||
| Legnagyobb város | Douala | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Államfő | Paul Biya | ||
| Miniszterelnök | Philémon Yang | ||
| Hivatalos nyelv | francia, angol | ||
| Beszélt nyelvek | szángó, további 24 törzsi nyelv[1] | ||
| függetlenség | Franciaországtól és Egyesült Királyságtól | ||
| kikiáltása | 1960. január 1. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 24 053 727 fő (2017)[2] +/- | ||
| Rangsorban | 55 | ||
| Becsült | 25 216 237[3] fő (2018) | ||
| Rangsorban | 55 | ||
| Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 475 440 km² | ||
| Rangsorban | 52 | ||
| Víz | 1,3% | ||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
CFA frank (XAF) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | CAM | ||
| Hívószám | 237 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 112 | ||
| Internet TLD | .cm | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kameruni Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Kamerun afrikai ország a Guineai-öbölben. Északnyugatról Nigéria, északkeletről Csád, keletről a Közép-afrikai Köztársaság, délről Kongó, Gabon és Egyenlítői-Guinea határolja.
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Az ország a Guineai-öböl belső területén helyezkedik el, viszonylag kis szakaszon érintkezik a tengerrel. Déli részén a Kamerun-fennsík helyezkedik el, amely a Kongó-medencét körkörösen körülvevő küszöbrendszerhez tartozik. Az ország északi területein terül el az Adamawa-fennsík. A Kamerun-hegység vulkáni övezete már a szomszédos nagytáj, Felső-Guineához tartozik, és a Csád-tó medencéje is inkább a szudáni tájakkal mutat rokonságot. Az ország észak-déli kiterjedése meglehetősen nagy, ennek köszönhetően a növénytakaró is széles skálán változik. Megtalálható itt az esőerdő és a szavanna jellegzetes növényzete is. Legmagasabb pont: Kamerun, 4070 m.[forrás?]
Kamerun feltérképezésében Kalmár Jenő magyar kutató is részt vett.[4]
Vízrajz[szerkesztés]
Kamerun területe négy fő vízgyűjtő terület között oszlik meg. Délen a fő folyók: Ntem, Nyong, Sanaga, Wouri. Ezek délre folynak vagy nyugatra, közvetlenül a Guineai-öbölbe. A Dja és a Kadéï dél felé a Kongóba folynak. Észak-Kamerunban a Bénoué észak felé folyik, aztán nyugatra fordulva a Nigerbe ömlik. A Logone észak felé a Csád-tóba ömlik. A Csád-tavon Kamerun három másik szomszédos országgal osztozik.[forrás?]
Éghajlat[szerkesztés]
Az éghajlat mindenütt trópusi, de a csapadékmennyiség délről, a partvidékről észak felé haladva egyre kevesebb. Míg délen a száraz évszak nagyon rövid, addig északon az esős évszak rövid.[forrás?]
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
A parti síkságot és az azzal határos domb- és hegyvidékeket trópusi esőerdő fedi, amely az ország területének 75%-ára kiterjed.[5] A Kamerun-hegység vulkanikus talajai nagyon termékenyek, itt jelentős földművelés folyik. Ahogy a csapadék fogy, az erdők egyre szárazabbak és az északi síkságot már magas füvű szavanna fedi, tüskés bozótokkal tarkítva.[forrás?]
|
Képek           |
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
A kameruni kormány 1986-ban létesítette Kamerun első nemzeti parkját: Korup Nemzeti Park. Ez trópusi esőerdő, igen sokféle fával. A Waza Nemzeti Park szavannával fedett vidéken fekszik, állatvilága nevezetes.[forrás?]
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Dja Állatrezervátum: nehezen megközelíthető helyen érintetlen esőerdő, ritka emlős fajokkal.[forrás?]
Történelem[szerkesztés]
A gyarmatosítás előtt[szerkesztés]
A mai Kamerun területe a neolitikumban népesült be. A legrégebbi folyamatos lakók pigmeus csoportok. A Sao kultúra a Csád-tó körül alakult ki 500 körül, ennek az utódja Kanem, majd a Bornu állam. Nyugaton törzsi királyságok alakultak ki.[forrás?]
Portugál tengerészek az itteni partot 1472-ben érték el. Feltűnt neki a Wouri-folyóban élő sokféle rák, és elnevezték Rákfolyónak, portugálul Rio dos Camarões. Ebből ered a Kamerun név. A következő néhány évszázadban az európaiak rendszeresen kereskedtek a parti népekkel és keresztény misszionáriusok hatoltak be a belső területekre. A 19. század elején Modibo Alana, fulani népből eredő katona dzsihádot hirdetett az északkeleti vidék nem muszlim – és részben muszlim – lakossága ellen és létrehozta az Adamawa Emirátust. A fulanik elől menekültek a népek, de maguk is telepítettek és nagy mértékben átrendeződött a lakosság.[forrás?]
Gyarmati kor[szerkesztés]
Gustav Nachtigal, a Német Császárság megbízottja 1884-ben alapította Kamerun gyarmatot. A németek benyomultak a belső területekre. A gyarmat infrastruktúrájának kiépítése során a kényszermunka nagyon durva rendszerét vezették be. Miután Németország vereséget szenvedett az első világháborúban, Kamerun népszövetségi mandátumterület lett és 1919-ben megosztották Franciaország és Nagy-Britannia között. A franciák teljesen integrálták Kamerun gazdaságát gyarmati rendszerükbe, kiépítették infrastruktúráját tőkeberuházásokkal, képzett munkások odatelepítésével, és folytatták a kényszermunka rendszerét. A britek részüket a szomszédos Nigériából kormányozták. A bennszülöttek vádja szerint ez a terület gyarmat gyarmata volt. Nigériából bevándorolt munkások érkeztek, véget vetve a kényszermunka rendszerének, de kiváltva a helyi bennszülött lakosság ellenszenvét. 1946-ban a népszövetségi mandátumterületeket ENSZ gyámsággá alakították, és a függetlenség kérdését elkezdték tárgyalni Francia-Kamerun sajtójában. A franciák betiltották a legradikálisabb politikai pártot, a Kameruni Népi Szövetséget (UPC) 1955. július 13-án. Ekkor hosszú gerillaháború kezdődött és meggyilkolták a párt vezetőjét, Ruben Um Nyobét. Brit Kamerunban az volt a kérdés, hogy Francia-Kamerunnal vagy Nigériával egyesüljenek.[forrás?]
Függetlenség[szerkesztés]
1960. január 1-jén Francia Kamerun elnyerte függetlenségét Ahmadou Ahidjo elnöksége alatt, és 1961. október 1-jén a korábbi Brit Kamerun déli részével egyesülve Kameruni Szövetségi Köztársaság lett a neve. Ahidjo folytatta a háborút a Kameruni Népi Szövetség (UPC) ellen és az etnikai konfliktusoktól való féltében a hatalmat saját kezében koncentrálta. Ez a politika az UPC 1971-ben bekövetkezett leverése után is folytatódott. Pártja, a Kameruni Nemzeti Unió (CNU) volt az egyedüli legális párt 1966. szeptember 1-jétől 1972-ig. A szövetségi rendszert megszüntette, létrehozta az Egyesült Kameruni Köztársaságot, Yaoundé fővárossal. Gazdaságpolitikája a tervezett piacgazdaság volt, prioritása az árutermelő mezőgazdaság és a kőolajtermelés. Az olajbevételekből a kormányzat pénzügyi tartalékát növelte, támogatta a mezőgazdaságot és nagy beruházásokat finanszírozott; de számos kezdeményezés kudarcba fulladt, mert Ahidjo alkalmatlan embereket nevezett ki irányításukra.[forrás?]
Ahidjo 1982. november 4-én lemondott, utóda az alkotmány szerint Paul Biya lett. Ahidjo továbbra is vezette a kormánypártot és a színfalak mögül vezette az országot, míg végül Biya és szövetségesei kikényszerítették visszavonulását. Biya kezdetben valamivel demokratikusabban próbált kormányozni, mint elődje, de egy sikertelen puccskísérlet után teljesen elődje stílusát követte. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig gazdasági válság volt, amit részben a nemzetközi gazdasági feltételek, az olajár esése okozott, de szerepe volt benne hosszú évek korrupciójának és rossz irányításának. Kamerun külföldi segélyekre szorult, le kellett csökkenteni a kormányzati kiadásokat és az ipart privatizálnia kellett. A többpárti politikai rendszer 1990. decemberi visszaállítása óta anglofón csoportok nagyobb autonómiát kezdtek követelni az egykor brit uralom alatt állt terület számára, de már a teljes elszakadás követelése is felmerült.[forrás?]
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Az ország elnöki köztársaság. Az országnak eddig két elnöke volt:
- Ahmadou Ahidjo (1960–1982)
- Paul Biya (1982–)
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Kamerun 10 tartományból áll, nevük franciául és angolul:
 |
|
[forrás?]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
|
Képek        |
Népességének változása[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
Kamerunban több mint 280 népcsoport él. Délen élnek a bantuk (Luanda, Ewondo, Kpe/Bakwiri, Duala, Basaa, Ngoumba, Beti/Mpongwe-Fang, Boulou, Makaa, Njem, Ndzimou), Közép- és Észak-Kamerunban a semibantuk (Bamiléké, Bamoun, Hamba, Tikar, Vute), csádik (Kanuri, Massa, Moundang) és szudáni népcsoportok (Kirdi, Kotoko, Fulbe, Gbaya).[forrás?]
Kamerun hivatalos nyelve a francia (80%) és az angol (20%), de még beszélik a szangót, és további 24 törzsi nyelvet.[1] Emellett egyre erősebb az érdeklődés az országban a spanyol nyelv iránt is, mivel a szomszédos Egyenlítői-Guineának ez a fő nyelve.[6]
A helyi nyelvek: Fulfulde, Kanuri, Kotoko-nyelvek, Shuwa, Bantu-nyelvek (Basaa, Douala, Kpe-Mboko, Malimba-Yasa, Makaa, Njem, Ndsimu, Ngoumba, Kounabémbé), Beti-Fang-Dialektusok.[forrás?]
A lakosság 40%-a római katolikus, 30%-a protestáns, 18%-a muszlim, egyéb 12% .[7]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
|
Képek     |
Gazdasága: agrárország.[1] Az ország jövője a bányászat lehet.
Általános adatok[szerkesztés]
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Fő termények: kávé, kakaó, gyapot, gumi (kaucsuk), banán, olajos magvak, magvak, manióka, tea [8]
A nagy kiterjedés, és változatos természeti feltételek miatt sokoldalú mezőgazdaság jött létre, viszont az árutermelés az ország déli területeire összpontosul. Kisebb ültetvényeken foglalkoznak a kávé és kakaó termesztésével, ezek a termékek azonban csak 10-15%-kal képviseltetik magukat a kiviteli oldalon. A nyugati területeken, nagyobb ültetvényeken banánt termesztenek, de jelentős növény még az olajpálma, a nyersgumi és a tea is, utóbbi leginkább a Kamerun-hegy lejtőin. Az északi területeken már inkább a külterjes állattenyésztés a jellemző, de az alacsonyabb területeken megindult a gyapot és a köles térhódítása. Az esőerdő kiirtása még nem vett óriási méreteket, de a kitermelt fa így is nagy bevételeket hoz az országnak.[forrás?]
Ipar[szerkesztés]
Főbb ágazatok: kőolajkitermelés és finomítás, alumíniumipar, élelmiszer-feldolgozás, textilipar, hajójavítás [8]
A selfterületeken hatalmas mennyiségű kőolajkészletre bukkantak, kitermelése eléri az évi 5-6 millió tonnát, és az export 1/3-át adja. Ezenkívül jelentős bauxit és vasérckészletekkel rendelkezik. Ezeket a nyersanyagokat dolgozza fel Edea alumíniumkohója. A kereskedelem Doualában összpontosul, kikötőjén kívül jelentős ipari üzemek települtek ide (cement- és műtrágyagyár, textil- és élelmiszeripar). Legfontosabb közlekedési csomópontja Yaoundé, itt összpontosul a vasúthálózat is. Az infrastruktúra tovább kiépítése hozzájárulhat a szomszédos országokkal való kapcsolat kiépítéséhez.[forrás?]
Külkereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: nyersolaj és olajtermékek, iparcikkek, kakaómag, alumínium, kávé, gyapot[1]
- Importtermékek: gépek és elektromos berendezések, közlekedési eszközök, üzemanyag és energia, élelmiszer[1]
Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban [8]:
- Export: Hollandia – 21%, India – 11,3%, Olaszország – 11%, Kína – 8%, Spanyolország – 6,7%, Franciaország – 5,9%
- Import: Kína – 17,8%, Nigéria – 12%, Franciaország – 11%, Thaiföld – 4,6%, Togo – 4,5%
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
2011 nyarától az éjszakai tömegközlekedést betiltották.[9]
Kultúra[szerkesztés]
|
Képek        |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Az országban a lakosság 25%-a analfabéta, annak ellenére, hogy van iskolakötelezettség.[forrás?]
Az ország egyetemei Yaoundéban, Doualában, Bueaban, Dshangban és Ngaoundéréban van. A University Yaounde-Sud (Joseph Ndi-Samba) egy katolikus egyetem. Yaundéban protestáns egyetem is van. Nanga Ebogoban adventista egyetem található.[forrás?]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
A sok árnyalatot felmutató kameruni művészet jórészt a titkos társaságokhoz kapcsolódik. Az ember alakú szobrok és ősszellemek időleges tartózkodási helyei, a maszkokat szertartásoknál, táncoknál használják. A szobrok kidolgozatlanok és vörös színűek. A színezetlen vagy vörösre festett maszkoknál naturalista emberarcokkal, állatfejekkel és ember-állatfej kompozíciókkal találkozunk. A kameruni faragott szék felépítésére valóban jellemzők a zsoltár költői szavai: „Ellenségeidet lábaid zsámolyául vetem”. A szék lába egy teknősbékaszerűen összekuporodó legyőzött ellenség, támlája pedig a földön guggoló védőszellem. A szék faragója fejlett formaérzékével a mozzanat erősítésére törekedett azzal, hogy a guggoló alak fejére egy hatalmas, díszes kalapot helyezett, amely támlául szolgál és jól illik az ülőfelület külső szélének faragásához.
A kameruni törzsek hagyományos kunyhói a mai napig fennállnak. Szilárdan rögzített vázukat faágakból készítik és agyagréteggel vonják be. E kunyhók a kameruni őslakosság figyelemre méltó építészeti képességeiről tanúskodnak, tiszta, kellemes formájuk van. Igaz ugyan, hogy e formák művészi szempontból nem valami fejlettek. Egyszerűek, méhkasoknak vagy hangyabolyoknak is vélhetnénk őket. Tagolatlanok és méretüktől függetlenül ugyanaz a minta borítja valamennyit, ezért mereven és kifejezéstelenül hatnak. A zárt, egységes formára való törekvés itt leplezetlenül érvényre jut, de az ember még nem lett úrrá az agyagon, mely az építmények formáit határozza meg.[10]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Főbb látnivalók[szerkesztés]
- A Kamerun-hegy
- Foumban és a ramadán végének ünnepe ugyanitt
- Maroua környéki falvak és piacok
- A nemzeti parkok (főleg a Waza N. P. és a Réserve du Dja – Dzsa Állatrezervátum)
- Tengerpart (Kribi)
Javasolt oltások[szerkesztés]
Javasolt oltás Kamerunba utazóknak:
- Hastífusz
- Hepatitis A (nagy a kockázata a fertőzésnek)
- Hepatitis B (nagy a kockázata a fertőzésnek)
Malária elleni tabletta (nagy a kockázata a fertőzésnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:
Sport[szerkesztés]
Labdarúgás[szerkesztés]
Az országban a legkedveltebb sport a labdarúgás. 1990-ben a világbajnokságon a negyeddöntőig jutott a válogatott az akkor 38 éves Roger Milla vezetésével.[forrás?]
Olimpia[szerkesztés]
Az országnak eddig három aranyérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág az atlétika.
- Bővebben: Kamerun az olimpiai játékokon[forrás?]
Ünnepek[szerkesztés]
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév |
| Február 11. | Az ifjak napja |
| Május 1. | A munka ünnepe |
| Május 20. | Nemzeti ünnep |
| Október 1. | A függetlenség napja |
| December 25. | Karácsony |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i Midi 2003
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ dr. Kubassek János. Afrika története és földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ El caso del español en Guinea Ecuatorial (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. november 18.)
- ↑ http://www.globalreligiousfutures.org/countries/cameroon/religious_demography#/?affiliations_religion_id=0&affiliations_year=2010 2010-ben
- ↑ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/cm.html
- ↑ éjszakai tömegközlekedés
- ↑ http://arthistoryresources.net/ARTHafrica.html
Források[szerkesztés]
- ↑ Midi 2003: Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
További információk[szerkesztés]
- ↑ Uni Laval: Kamerun történelme – Université de Laval (Kanada)
- ↑ Ongo.hu: Ongo
- ↑ cia: AFRICA :: CAMEROON. CIA - The World Factbook. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
- ↑ State.gov háttér: "Background Note: Cameroon". United States Department of State.
- ↑ State.gov emberi jog: "Cameroon". Country Reports on Human Rights Practices, 6 March 2007. Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor, U.S. Department of State.
- ↑ Unaids: "Cameroon". UNAIDS.
- ↑ alkotmány: Constitution of the Republic of Cameroon (angol Archiválva 2017. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF és francia htm változatban).
- ↑ demográfia: Demographic Yearbook 2004. United Nations Statistics Division. PDF
- ↑ hőmérséklet: "Highest Average Annual Precipitation Extremes". Global Measured Extremes of Temperature and Precipitation, National Climatic Data Center
- ↑ Vöröskereszt: International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies (28 May 2007). "Cameroon: Population Movement; DREF Bulletin no. MDRCM004". ReliefWeb.
- ↑ BBC nyelv: Niba, Francis Ngwa (20 February 2007). "New language for divided Cameroon". BBC News.
- ↑ zene: Nkolo, Jean-Victor, and Graeme Ewens (2000). "Cameroon: Music of a Small Continent". World Music, Volume 1: Africa, Europe and the Middle East. London: Rough Guides Ltd.
- ↑ himnusz: Swarovski Orchestra (2004). National Anthems of the World. Koch International Classics. Audio CD.
- ↑ írónők: Volet, Jean-Marie (10 November 2006). "Cameroon Literature at a glance". Reading women writers and African literatures.
- ↑ pénzügy: "World Economic and Financial Surveys". World Economic Outlook Database, International Monetary Fund.
- ↑ népesség: World Population Prospects: The 2006 Revision Population Database. 2006. United Nations Population Division.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
.svg){kind=small}
|
