Mali
Mali vagy hivatalos nevén Mali Köztársaság (francia: République du Mali) nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven.
Az ország gazdaságának középpontjában a mezőgazdaság és a bányászat áll. Az egyik legjelentősebb természeti erőforrása az arany: az ország a 2010-es években a harmadik legnagyobb aranykitermelő volt a kontinensen.[5]
Etimológia
[szerkesztés]Mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta. A Mali név valószínűleg annyit tesz: a királyok földje.[6]
Történelem
[szerkesztés]A kezdetek
[szerkesztés]Mali területe a paleolitikum korától lakott. A mai sivatag helyét egykor erdős, majd füves szavanna foglalta el egészen kb. Kr. e. 3500-ig. Ezután száradt ki a Szahara egész déli területe.[7][8]
Középkor
[szerkesztés]Kb. a 4. század elején a Felső-Niger és a Szenegál folyó között megalakult a Ghánai Birodalom . A fővárosa a mai Mauritánia délkeleti részén fekvő Kumbi-Szale volt. Bukása után a Niger folyó felső szakaszán már a 11. század folyamán kialakult a Mali Birodalom, amely virágkorát a 14. században élte, Músza mansza uralkodása alatt, aki sokak szerint máig a történelem leggazdagabb emberének számít.[9][10]
Músza mansza kb. 1312-től 1337-ig uralkodott – az 1337-ben bekövetkezett halálig –, ő volt a Mali Birodalom kilencedik manszája (. Uralkodása alatt a birodalom területe a duplájára nőtt, és az ország gazdagságát jelentősen növelte a rabszolgakereskedelem által, ami a kor egyik legnagyobb jövedelmű üzletének számított, jóval az európai rabszolgakereskedők megjelenése előtt.
Az iszlám vallás elkötelezettje volt, de támogatta a vallászabadságot. Amikor a Mali Birodalom belső ellentétek miatt elvesztette jelentőségét, a Szongáj Birodalom vette át szerepét. Az utóbbi jelentőségét a kereskedelmi utak áthelyeződése következtében vesztette el. Amikor az európaiak megnyitották a tengeri útvonalat, a Szaharán átvezető karavánkereskedelem lehanyatlott. Amíg az virágzott, addig az említett birodalmak aranyat exportáltak a Földközi-tenger vidékére. Nyugat-Szahara oázisainak sókereskedelmét is felügyelték. Jelentős volt a szerszámkészítés, a fegyverkészítés.
Újkor
[szerkesztés]A területet a franciák az 1800-as évek végén gyarmatosították. 1914-ben Francia-Szudán néven Francia Nyugat-Afrika része lett. 1960. szeptember 22-én a Szudáni Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság függetlenné vált Franciaországtól; együtt létrehozták a Mali Államszövetséget. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság és Szenegál különvált.
Az első elnök Modibo Keïta lett. Kormányzata szocialista jellegű, államosító gazdaságpolitikát folytatott és szoros kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsot hajtott végre, és diktátorként 1991-ig volt hatalmon. Egypárti államában tőkés jellegű gazdasági reformokat hajtott végre. Az 1992. évi demokratikus választáson Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konaré küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez.
21. század
[szerkesztés]Az ország 2000–2001-ben az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourét választották meg utódjául. A volt elnök Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban.
2012. március 21-én lázadó katonák újabb puccsot hajtottak végre és elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat a fővárosban. A hatalmat pillanatnyilag is ők gyakorolják.[11]
A 2012 januárjában kirobbant észak-mali konfliktusban vezető szerepet játszottak a tuaregek, akik számos fegyveres felkelést robbantottak ki Mali és Niger területén szabadságjogaikért és az Azawad néven ismert terület birtoklásáért.
2020-ben és 2021-ben két puccs is történt az országban.[12]
Földrajz
[szerkesztés]Mali 65%-a sivatagos terület. Az ország északi része a Szaharában fekszik. Tengerpartja nincs; északon Algéria, keleten Niger, délen Burkina Faso és Elefántcsontpart, délnyugaton Guinea, nyugaton Szenegál és Mauritánia határolja.
Az országot földrajzilag 3 részre lehet osztani: Szahara, Száhel-övezet, Szudán.
Északon található sivatagi térséget az Erg-Chech (Ses-sivatag) homokdűnéi (az ország északi csücskében), a Taudenni térségében található sivatagi sóbetétek, valamint a Tanezrouft (Tanezruft) sziklás síksága jellemzik. Északkeleten a mintegy 600 méter átlagos tengerszint feletti magasságú Iforas-hegység erodált homokkővel fedett gránitplatója az algériai Ahaggar-hegység masszívumához tartozik.[13]
A déli és középső területeket Niger folyó öntözi. Ségou és Timbuktu között a Niger egy folyamdeltát hoz létre, a Massinát.
A folyó menti településektől eltekintve a letelepült népesség a Hombori környéki fennsík és a Bandiagara-hegység lenyűgöző látványt nyújtó sziklaképződményei körül összpontosul. Nyugaton fokozatosan lejt a folyóvölgy irányába, délkeleti végződését töredezett sziklafal alkotja.
Délkeleten a Guineai-küszöb peremhegységei húzódnak, az ország legmagasabb csúcsával (Hombori Tondo, 1155 m).
-
Politikai térkép a városokkal
-
Domborzati térkép
-
Tájkép az ország középső részén, Hombori mellett
-
A Niger kiszáradt medre a száraz évszakban Bamakónál
Éghajlat
[szerkesztés]A csapadékeloszlás, illetve a hőmérséklet éves jellemzői alapján három évszak különíthető el [13]:
- február és június közötti évszak forró és száraz,
- június-november között csapadékosabb és viszonylag enyhe,
- novembertől februárig tart a száraz és hűvösebb időjárás.
A Köppen-osztályozás alapján
- az ország északi felét a forró sivatagi éghajlat jellemzi (BWh),
- ettől délre található, az ész. 12° és 16° között a félszáraz (szavanna) övezet (BSh),
- az ország délnyugati végében a trópusi nedves szavanna éghajlat (Aw – a térképen kék színnel).
A januári középhőmérséklet 10-20 °C. Júliusban 30-35 °C az átlag, de akár az 50 °C-ot is elérheti.
Az eső általában 7-12 hónapig nem esik. Észak felé haladva egyre hosszabb a száraz évszak, és egyre kevesebb a csapadékmennyiség. Timbuktuban az évi csapadék már csak 180 mm körüli, melynek zöme júl-aug-ban hull le.[14]
A déli országrészben januárban 20-25 °C, ritkán 25 °C felett. Nyáron 30 °C körüli, de a 35 °C is elképzelhető. Itt az esős évszak június végétől november végéig tart. Ilyenkor kiárad a Niger folyó.
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Maliban dél felé haladva a sivatagot felváltja a Száhel-övezet füves pusztája, majd a fű egyre magasabb, a vízfolyások mellett galériaerdők jelennek meg: a táj fokozatosan átmegy a szudáni szavannákba.
A fás szárú növények közül említendő a néré , a karite , a cailcedra és a kapioka. A Szahel-övezet és Szudán határzónájára a sztyeppe természetes növényzete jellemző: többek között olyan, a szárazságot jól tűrő fafajták, mint a baobab (majomkenyérfa), a dumpálma , amelyeket északabbra fokozatosan felváltanak a szárazsághoz jobban alkalmazkodott rövid, tüskés levelű növények: a mimóza, az akácia, és a fűfélék családjába tartozó Cenchrus biflorus. [13]
Az állatvilága változatos. Legnagyobb számban a patások és a ragadozók fordulnak elő. A főemlősök közül megtalálható a guineai pávián és a nyugati csimpánz. Előfordul itt az oroszlán, a gepárd, a szervál, a foltoshiéna, a sivatagi róka, az afrikai vadkutya. A nagytestű növényevőket az elefánt és a zsiráf, a kisebb növényevőket antilop- és gazellafajok képviselik. [15]
Egykor gazdag állatvilágának maradványai a nemzeti parkokban élnek.
Nemzeti parkjai
[szerkesztés]Kiterjedt természetvédelmi rendszerrel bír az ország. Különösen a Niger folyó mocsárvilágában jelöltek ki sok, különféle természetvédelmi területet.
Természeti világöröksége
[szerkesztés]- Bandiagara szirtjei – azonos terület a „dogonok földje” nevű kulturális világörökséggel.
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Félelnöki rendszerű köztársaság. 2021-ben Assimi Goïta egy katonai junta élén irányítja az országot.[16]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Politikai pártok
[szerkesztés]- ADM vagy „Adema” (Alliance pour la Démocratie au Mali)
- CCD
- PARENA
- UDPM (Union Démocratique du Peuple Malien)
- US-RDA (Union Soudanais/Rassemblement Démocratique Africain)
Elnökök
[szerkesztés]- 1960–1968: Modibo Keïta
- 1968–1991: Moussa Traoré
- 1991–1992: Amadou Toumani Touré
- 1992–2002: Alpha Oumar Konaré
- 2002–2012: Amadou Toumani Touré
- 2012: Amadou Sanogo
- 2012–2013: Dioncounda Traoré
- 2013–2020: Ibrahim Boubacar Keïta[17][18]
- 2020: Assimi Goïta[19]
- 2020–2021: Bah N’Daw (Bah N’Daou)[20]
- 2021: Assimi Goïta[21][22]
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Az országot 8 régió és a fővárosi körzet alkotja. |
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Aktív katonai szolgálatban: 7350 fő (2007). A lakosságra fejenként jutó kiadás évi 10amerikai dollár.
Népesség
[szerkesztés]
Képek
|
Népességének változása
[szerkesztés]Lakosok száma | 5 098 942 | 5 435 158 | 5 893 113 | 6 615 058 | 7 405 201 | 8 130 473 | 9 462 256 | 11 572 936 | 15 370 000 | 20 250 833 |
1960 | 1966 | 1972 | 1979 | 1985 | 1991 | 1997 | 2004 | 2010 | 2020 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Bamako, Sikasso, Ségou, Mopti, Koutiala.
Etnikai megoszlás
[szerkesztés]A lakosság több mint 30 féle népcsoporthoz tartozik: bambara 34,1%, fuláni (fulbe) 14,7%, szarakole (maraka) 10,8%, szenufo 10,5%, dogon 8,9%, malinke 8,7%, bobo 2,9%, szongai 1,6%, tuareg 0,9%, egyéb (khassonké, mauren, dioula stb). (2012)[23]
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]A hivatalos nyelv a francia, de további kb. negyven nyelvet használnak. Az ország lakosságának mintegy 80%-a beszél bambara nyelven, amelyik az egyik fő közvetítőnyelv.[24]
Vallási megoszlás
[szerkesztés]A lakosság 94,8%-a muszlim, 2,4% keresztény (főleg római-katolikus), 2% animista, hagyományos hitű. (2009-es becslés)[23]
Az országban gyakorolt iszlám liberálisabb szellemiségű, mint a szomszédos államokban: a nők nem viselnek fátylat, többnyire elfogadott az alkohol- és a sertéshús fogyasztása. A szigorú vahhábita irányzatot csak a hívők mintegy 5%-a követi, több mint fele (55%) sem a szunnita, sem a síita irányzattal nem azonosul. [13][25]
Szociális rendszer
[szerkesztés]A lakosság 29%-a alultáplált (a szükséges napi minimum 1800 kalória fogyasztást feltételezve). A lakosság fele nem jut tiszta ivóvízhez.
Gazdasága
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]Mali a világ egyik legszegényebb országa. 1996–98 között több aranybányászati cég is növelte itteni kitermelését, így Mali a következő években jelentős aranyexportőrré is válhat.
- A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 38%, ipar: 23,3%, szolgáltatások: 38,7% [26]
- GDP (reál) növekedési üteme: 5,9% (2014-ben)
- A lakosság foglalkozása 2005-ben: mezőgazdaság: 80%, ipar és szolgáltatások: 20%. A népesség 36%-a él szegénységi küszöb alatt (2005-ben).
Mezőgazdaság
[szerkesztés]A mezőgazdaság délen összpontosul, főleg a Niger és a Szenegál folyók mellett. A lakosság ellátása szempontjából legfontosabb kultúrnövény a rizs, amelynek öntözéses művelést igénylő elsődleges vetésterülete Ségou és a mauritániai határ között helyezkedik el. Hagyományosan a kisüzemi keretek határozzák meg a mezőgazdaság szerkezetét, ahol a művelés alá vett terület kb. 90%-án élelmiszernövényeket termesztenek (2010). A gazdaságban meghatározó szerepet játszik a gyapot, amelyben Mali Egyiptom és Szudán után a 3. legnagyobb afrikai termelő. [13]
Főbb mezőgazdasági termények és tenyésztett állatok: köles, rizs, cirok, gyapot, jamgyökér, manióka; kecske, juh, szarvasmarha, teve.
A mezőgazdasággal vagy halászattal foglalkozók aránya kb. 80%; a népesség 10%-a nomád életmódot folytat.[mikor?]
Ipar
[szerkesztés]Az ipar nagyrészt a mezőgazdasági termények feldolgozására épül. Az ország gazdasága jórészt külföldi segélyektől függ, és érzékenyen reagál egyik fő exportcikke, a gyapot árának világpiaci változásaira.
Fő ágazatok: élelmiszer-feldolgozás; építőipar, cementgyártás; foszfát- és aranybányászat[26]
Jelentős a kézműipar (ruházati cikkek, kerámia, kosarak, fafaragványok). [13]
Kereskedelem
[szerkesztés]Főbb külkereskedelmi termékek és partnerek 2016-ban:[26]
- Import: kőolaj, gépek és berendezések, építési anyagok, élelmiszer, textiláru
- Import: Szenegál 12,2%, Kína 12,2%, Franciaország 10,3%, Benin 8,6%, Elefántcsontpart 8,4%
- Export: (a három fő termék:) arany, gyapot, élő állat.
- Export: Svájc 30,4%, India 12,2%, Ukrajna 5,1%, Kína 5,1%, Burkina Faso 4,9%, Szenegál 4,3%, Franciaország 4%, Dél-Afrika 4%
Közlekedés
[szerkesztés]Vasút: 729 km, az utak hossza: 18 709 km (ebből 18% burkolt).
A legfontosabb kötúti kapcsolata Bamakótól az elefántcsontparti Abidjanhoz vezet. Az Európai Fejlesztési Alap finanszírozza a Bamako és a szenegáli Dakar közötti összeköttetést. Szintén vannak tervek a Malit és Algériát összekötő transz-szaharai út kiépítésére.[24]
A déli régióban a természetes vízfolyások, az északi (sivatagi, félsivatagi) régióban pedig a teve szerepe változatlanul fontos. [13]
Vasút
[szerkesztés]Légi
[szerkesztés]Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | TZ |
ITU zóna | 46 |
CQ zóna | 35 |
Kultúra
[szerkesztés]Mali (hasonlóan más Fekete-Afrika-i országokhoz) nem a filharmonikusairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven főből állnak, állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. A legtöbb asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag. Ameddig a szem ellát, mindenhol kecskék, férfiak, nők és gyerekek. Mosolyok, köszöntések, üdvözlések minden irányból. Nincs ideges, türelmetlen megnyilvánulás, depressziós arc.
Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják, hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés. A széles néptömegekhez a nemzetközi segélyek csekély töredéke jut csak el.[27]
Képek a kultúráról
|
Oktatási rendszer
[szerkesztés]A lakosság 70,5%-a (a 15 év felettieket nézve) analfabéta. A 25 év felettiek 82%-a nem járt iskolába.
Kulturális intézmények
[szerkesztés]kulturális világörökség
[szerkesztés]Maliban helyi államok sokkal az európai hódítás előtt keletkeztek. Ezekben sajátos „szudáni” (száheli) építészet alakult ki. Ez a kulturális örökség indokolja, hogy az UNESCO világörökséggé nyilvánította a következő helyeket:
- Dzsenné óvárosa;
- Timbuktu mecsetei, mauzóleumai és templomai;
- Dogonok földje;
- Aszkia síremléke. (Askia vagy aszkija a Szongai Birodalom uralkodóinak címe volt, majd az uralkodó dinasztia tagjainak családnevévé vált).
Tudomány
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]Építészet
[szerkesztés]Nyugat-Afrika építészetében egyedülállóak Mali kizárólag agyagból épült középkori mecsetei. Ezek egész sora látható például Timbuktuban, a 13-16. századi Mali Birodalom és Szonghai Birodalom fővárosában (Dzsingareiber mecset, Szankore mecset, Szidi Jahja mecsete).
Hagyományok
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]Mali gasztronómiája jelentős mértékben a rizsen és kölesen alapul.[28] Ezekhez levelekből készítenek mártást, pl. spenótból vagy pedig édesburgonyából, kenyérfalevélből esetleg földimogyoróból paradicsom hozzáadásával. Melléje húst is adnak, amely lehet marha, baromfi, birka, esetleg kecske.
Bár régiónként eltérők a kulináris sajátosságok, de elmondható, hogy Malinak tipikusan nyugat-afrikai a konyhája, mivel itt is általánosan fogyasztott étel a fufu vagy a jollof.[29]
Turizmus
[szerkesztés]Fő látnivalók:[30]
- A világörökségi helyszínek (Dzsenné, Timbuktu, Bandiagara szirtjei, Aszkia síremléke)
- Bamako
- Nemzeti parkok (Boucle du Baoulé, Kouroufing)
- Fort de Medine (Kayes)
- A Niger (folyó)
- A régi mecsetek
- La Dune Rose
Sport
[szerkesztés]Olimpia
[szerkesztés]Ünnepek
[szerkesztés]Dátum | Ünnep |
---|---|
január 1. | Újév |
január 20. | A hadsereg napja |
március 26. | Moussa Traoré rezsimjének mártírjai |
május 1. | A munka ünnepe |
május 25. | Afrika-nap, az Afrikai Egységszervezet (OAU) megalapításának emléknapja |
szeptember 22. | A függetlenség napja |
december 25. | Karácsony |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2022
- ↑ Mali gold reserves rise in 2011 alongside price Archiválva 2015. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Retrieved 17 January 2013
- ↑ Wolny, Philip (2013): Discovering the Empire of Mali. The Rosen Publishing Group. ISBN 9781477718896. 7. o.
- ↑ https://www.livescience.com/4180-sahara-desert-lush-populated.html
- ↑ http://www.origo.hu/tudomany/20150702-csad-to-afrika-szahara-edesvizu-to-vizkeszlet.html
- ↑ Ő volt a történelem leggazdagabb embere (angol nyelven). Növekedés.hu, 2019. március 16. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ A középkori Fekete Párduc: Musza mansza, a Mali Birodalom ura volt a valaha élt leggazdagabb ember (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ Átvették a hatalmat a lázadók Maliban (origo.hu)
- ↑ Maliban a puccs után féken kell tartani a dzsihadistákat – Egy helyi pap helyzetjelentése (Magyar Kurír)
- ↑ a b c d e f g Dr. Besenyő János, Miletics Péter: Országismertető: Mali, 2013
- ↑ http://worldweather.wmo.int/en/city.html?cityId=134
- ↑ Országok lexikona A-Z, 2007
- ↑ Emmanuel Akinwotu: Mali: leader of 2020 coup takes power after president's arrest. The Guardian, 2021. május 25. [2021. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 26.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 26.)
- ↑ https://index.hu/kulfold/2020/08/19/lemondott_mali_megpuccsolt_elnoke/
- ↑ https://index.hu/kulfold/2020/08/19/maliban_kineveztek_az_orszag_uj_vezetojet_a_puccsot_elitelte_a_nemzetkozi_kozosseg/
- ↑ https://www.theafricareport.com/43146/mali-who-is-bah-ndaw-the-new-transitional-president/
- ↑ https://www.portfolio.hu/global/20210525/ujabb-orszagban-vette-at-az-uralmat-a-hadsereg-a-nyugati-vilag-felhaborodott-484828
- ↑ https://magyarnemzet.hu/kulfold/katonak-fogtak-el-mali-atmeneti-kormanyanak-tobb-politikusat-9843758/
- ↑ a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ml.html
- ↑ a b https://www.loc.gov/collections/country-studies/about-this-collection/
- ↑ Habeck, M.R. (2006): Knowing the Enemy: Jihadist Ideology and the War on Terror. New Haven, Yale University Press p. 6. http://www.bookrags.com/research/umar-tl-eorl-14/ 2013-03-20
- ↑ a b c Archivált másolat. [2015. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
- ↑ Mihálffy Balázs: Mosoly a pokolból (Bosznia frontjaitól az afrikai bányákig), 2014.
- ↑ Claude Arditi, Pierre Janin et Alain Marie (2011): La lutte contre l'insécurité alimentaire au Mali. Réalités et faux semblants. Paris: Karthala, ISBN 978-2-8111-0579-2, 384. o.
- ↑ Monique Chastanet (2002): Cuisine et société en Afrique. Histoire, saveurs, savoir-faire. Paris: Karthala, ISBN 9782845862784, 291. o.
- ↑ https://www.tripadvisor.com/Attractions-g293812-Activities-Mali.html
Források
[szerkesztés]- A világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
További információk
[szerkesztés]- Mali.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Mali bankjegyek
- Újabb válsággóc Afrikában: Mali
- Országismertető – Mali
- Az Európai Unió kiképző művelete Maliban és a magyar szerepvállalás
- Magyar műveleti tapasztalatok Maliban
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Budapest–Bamako-rali
- Salif Keïta afro-pop énekes