Közvetítőnyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közvetítőnyelv (vagy közlekedőnyelv), koiné vagy lingua franca (az egykori Földközi-tengeri, közvetítő szerepű pidzsin nyelv, a lingua franca elnevezése után) olyan nyelv, amely eltérő anyanyelvű csoportok, közösségek, vagy országok egymás közti kommunikációjának elősegítésére szolgál. A közvetítőnyelv lehet élő vagy már holt nyelv, természetes vagy mesterséges nyelv, illetve keveréknyelv (pidzsin vagy kreol nyelv) is. Például a középkorban – és még az újkorban is sokáig – fontos európai közvetítő nyelv volt a latin klasszikus formája, még az eredetileg a Római Birodalomhoz tartozó területeken is, amikor már a beszélt nyelv területileg elkülönült, kölcsönösen nehezen érthető dialektusokra bomlott. Ugyanezt a szerepet tölti be ma a klasszikus arab nyelv az arab országokban.

Közvetítőnyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egész világon elterjedt közvetítő nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mediterráneum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közel-Kelet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ázsia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Afrika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrália és Óceánia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]