Ugrás a tartalomhoz

Nyelvtani kategória

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is. Az európai indoeurópai nyelveken írt szakirodalomban a latin grammatica szóból képzett melléknévvel használt kifejezésnek felel meg, és magyar munkákban is megtalálható szinonimájaként a grammatikai kategória szókapcsolat.

A terminusnak két fő jelentése van, melyek a „kategória” szó két jelentéséből erednek. Általában egy vagy több közös tulajdonsággal rendelkező entitatások „osztály”-át, „csoport”-ját jelenti, szűkebb értelemben pedig a filozófiában használatos, és „a legáltalánosabbak közé tartozó fogalom” a jelentése.[1]

„Osztály” jelentéssel a hagyományos grammatikában kétféle nyelvtani kategóriáról van szó: mondattani kategóriák alatt a mondatrészeket értik (alany, állítmány stb.), alaktani kategóriák alatt pedig a szófajokat (főnév, ige stb.).[2]

„Fogalom” értelemben is használják az „alaktani kategória” kifejezést, a szófajok olyan tulajdonságait értve alatta, mint eset, szám, igemód stb.[2]

Egyes szerzők a nyelvtani kategóriákat csak az alaktaniakra szűkítik le, azokon belül is a szófajokra.[3] Mások is csak alaktani értelemben használják a „nyelvtani kategória” terminust, de csak grammatikai morfémával (ragal, jellel stb.) jelzett tulajdonságot, vonást értenek alatta.[4] Ebben az értelemben nem minden nyelv rendelkezik ugyanazokkal a nyelvtani kategóriákkal. Például a magyar nyelvből hiányzik a grammatikai morfémával jelzett nem kategóriája.

Magyar nyelvészeti munkákban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelvészeti írásokban használják a „nyelvtani kategória”, „grammatikai kategória”, „alaktani kategória” és „mondattani kategória” terminusokat.

A „nyelvtani kategória” vagy „grammatikai kategória” egyrészt a szófajok fölérendelt, azaz bővebb fogalma.[5][6][7] Másrészt a szófajok vonásait értik alattuk, például az igenemet és az igefajtát,[8] a nemet általában,[5] konkrétan a nőnemet[9] vagy konkrétan a többes számot.[10] Ezek a terminusok a mondatrészekre is vonatkoznak,[11] sőt, magára a mondatra is.[12]

Az „alaktani kategória” terminus általában a szófajok vonásaira vonatkozik, például az igeszemléletre és az igemódra,[13] valamint megtalálható ebben az értelemben az alaktani kategóriák elkülönítése a szófaji kategóriáktól.[14]

A „mondattani kategória” elnevezés a mondatrészeket illeti,[14] beleértve olyanokat is, mint az „igei frázis” vagy a „főnévi kifejezés”.[15]

Más nyelvű munkákban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelvű nyelvészeti írásokban a grammatical category ’nyelvtani/grammatikai kategória’ terminust többnyire a szófajok vonásaira használják.[16][17][18] Ugyanezekre előfordul az inflectional category ’flexiói kategória’[19] és a morphological category ’alaktani kategória’ terminus is.[20] Ugyanakkor a grammatical category terminust használják alaktani értelemben a szófajokra is, mondattaniban pedig a mondatrészekre.[2] Megemlítendő azonban, hogy a szófajokra a lexical category ’lexikai kategória’ terminus is megtalálható.[21]

A syntactic category ’mondattani kategória’ elnevezés a mondatrészeket foglalja magába.[2][22]

A közép-délszláv diarendszer nyelveire vonatkozóan az ezeken a nyelveken írt munkákban a gramatičke kategorije ’nyelvtani/grammatikai kategóriák’ terminust többnyire a szófajok vonásaira használják, melyeket morfološke kategorije ’alaktani kategóriák’-nak is neveznek.[23][24] Az ige négy kategóriáját (személy, igeidő, igemód és igeszemlélet) a grammatikai kategóriák alosztályaként egyesek predikatne kategorije ’állítmányi kategóriák’-nak nevezik.[24] A grammatikai kategóriák közé egyesek a szófaji kategóriákat is besorolják.[23] Mint a magyarban és az angolban, a sintaktičke kategorije ’mondattani kategóriák’ terminus a mondatrészekre vonatkozik.

A román nyelvre vonatkozó román nyelvű szakirodalomban a categorii gramaticale ’nyelvtani/grammatikai kategóriák’-nak csak a szófajok alaktani vonásai számítanak.[25][26][27]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ ÉrtSz., kategória szócikk.
  2. 1 2 3 4 Bussmann 1998, 484. o.
  3. ↑ Például Grevisse – Goosse 2007, 162. o.
  4. ↑ Például Dubois 2005, 78. o.
  5. 1 2 Kálmán – Trón 2007, 123. o.
  6. ↑ MNyK, 198., 537–544. o.
  7. ↑ MNy, 626. o.
  8. ↑ MNyK, 213. o.
  9. ↑ MNy, 664. o.
  10. ↑ MNyK, 413. o.
  11. ↑ MNyK, 363., 753. o.
  12. ↑ MNyK, 363. o.
  13. ↑ MNy, 202. o.
  14. 1 2 MNyK, 64. o.
  15. ↑ Kálmán – Trón 2007, 66. o.
  16. ↑ Browne – Alt 2004, 21–28. o., 39–43. o.
  17. ↑ Eifring – Theil 2005, 2. fej. 42. o.
  18. ↑ Andrews 2001, 87. o.
  19. ↑ Eifring – Theil 2005, 6. fej. 6. o.
  20. ↑ Cojocaru 2003, 21. o.
  21. ↑ Payne 1997, 32. o., idézi SIL Glossary of Linguistic Terms, Lexical Category szócikk.
  22. ↑ Bickford – Daly 1996, 2. o., idézi SIL Glossary of Linguistic Terms, Syntactic Category szócikk.
  23. 1 2 Čirgić 2010, 66. o.
  24. 1 2 Barić 1997, 101. o., 400. o.
  25. ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, categorie szócikk.
  26. ↑ Avram 1997, 36. o.
  27. ↑ Bărbuță 2000, 41. o.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvetlen források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közvetett források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • (angolul) Bickford, J. Albert – Daly, John. A course in basic grammatical analysis (Alapfokú nyelvtani elemzés). Dallas: Summer Institute of Linguistics. 1996
  • (angolul) Payne, Thomas E. Describing morphosyntax: A guide for field linguists (A morfoszintaxis leírása: terepkutató nyelvészek kézikönyve). Cambridge: Cambridge University Press. 1997
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyelvtani_kategória&oldid=29388899”