Magreb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magreb, az arab világ Nyugatja
Az Algériai öböl (nyugatról nézve)
Tunisz éjszaka
Marrakes
Marrakesi cserzőműhelyek
Kasbah Marokkóban

Ez a szócikk a régióról szól. Az azonos nevű imáról szóló cikket lásd: Magrib

A Magreb vagy Magrib, ritkábban Mogreb (المغرب العربي al-Maġrib al-ʿArabī Észak-Afrika egy nagy régiója, a Nílus folyótól nyugatra és a Szahara sivatagtól északra, gyakorlatilag az Atlasz-hegység vidéke. Az arab szó nyugatot jelent, "ahol (a nap) lenyugszik".

Geopolitikai értelemben a Magreb térséghez Marokkót, Nyugat-Szaharát, Algériát, Tunéziát és a régiót az Arab Kelettől (Masrik) elválasztó, sivatagos Líbiát szokták sorolni. (Néha Mauritániát is, de ezt az utóbbi országot máskor inkább Nyugat-Afrikához sorolják.) A középkorban az Ibériai-félsziget arab államai is a magrebi kultúrkörbe tartoztak. Más megfogalmazásban a Magreb térséghez az Arab Magreb Unió országai tartoznak Nyugat-Szaharával kiegészítve.

Az al-Magrib elnevezés arabul egyúttal Marokkót is jelöli, bár Marokkó hivatalos neve al-Mamlaka al-Magribíja (Nyugati Királyság). Korábban Marokkó neve al-Magrib al-Akszá volt, azaz „Távol-Nyugat”.

A Magreb közös vonásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vegyes eredetű lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magreb lakói kevert etnikai eredetűek. Fő örökségük a berber és az arab vér. Ezt a keveréket – különösen Mauritániában – néha mórnak nevezik. A Szaharán túli kereskedelem sok nyugat-afrikai betelepülőt hozott ide, utódaik aránya a teljes népességhez mérten dél felé haladva növekszik.

Az északi, part menti városokban viszont az európai bevándorló volt sok: moriszkók (kikeresztelt spanyol muszlimok, akik a reconquista elől menekültek), franciák, olaszok, spanyolok és mások, akiket a korzárok hurcoltak el, illetve törökök, akik az Oszmán Birodalom terjeszkedése során érkeztek ide.

A nagyobb városokban a történelem folyamán jelentős zsidó közösségek léteztek.

Algériában különösen nagy európai bevándorló közösségeket alkottak a francia gyarmati uralom alatt ide érkezett pied-noir-ok („feketelábúak”), de nagy részük az algériai függetlenség elnyerésének környékén távozott.

Nyelvi hagyomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A berber nyelveket szinte kizárólag a Magrebben beszélik és eredetileg (az arab törzsek benyomulása előtt és még ezután is) az egész térségben beszéltek is berberül. A Magreb arab dialektusai sok közös vonással rendelkeznek, amely megkülönbözteti őket a Közel-Keleten és Egyiptom jó részében használt más dialektusoktól. Korábban a Magrebben még az arab írásmód, az ún. magrebi írás is eltért a máshol használt (kúfi, később rukaa) írástól, például a alá és a qáf fölé pont került, ez azonban a 20. század végére eltűnt a használatból.

Magreb konyha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arab konyha is hasonló hagyományokat ápol a Magrebben. Habib Bourguiba tunéziai politikus egy ízben úgy fogalmazott, hogy „ez az a föld, ahol mindig kuszkuszt esznek”.

Vallás a Magrebben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régió lakosainak domináns része muszlim, akik a szunnita malikita jogi iskola, bár elszórtan ibádita közösségek is élnek a térségben. A maraboutok, a vallási bölcsek, és sírjaik tisztelete hagyomány (amit, mindazonáltal, a 20. század már megnyirbált), erről tanúskodik a Magreb térképein a sok Sidi (úr, mester) tagot tartalmazó helynév. A Magreb vidéken hagyományosan a závija nevű iszlám iskolák és imahelyek terjesztették a műveltséget és a hit ismeretét.

Építészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Magreb építészetére jellemzők a kaszba nevű citadellák, a fehérre meszelt falú öreg városrészek, a keskeny utcák és kőből, fából és sárból felhúzott többemeletes épületek.

A Magreb történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Algír bombázása 1816-ban.

A Magreb mai területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oázis Líbiában

A Magreb középkori régiói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]