Tunisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tunisz (تونس, Tūnis)
MontageTunis.jpg
Tunisz
Közigazgatás
Ország  Tunézia
Kormányzóság Tuniszi kormányzóság
Polgármester Abbés Mohsen
Irányítószám 1000
Testvértelepülései Algír
Ammán
Köln
Doha
Dzsidda
Kuvaitváros
Manáma
Montréal
Moszkva
Rabat
Rio de Janeiro
Róma
Santiago de Chile
Taskent
Türosz
Bécs
Népesség
Teljes népesség 1 200 000 fő (2008) +/-
– elővárosokkal 3 980 500 fő
Népsűrűség 19,847.9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 212.63 km²
Időzóna Közép-európai idő (UTC+1)
Elhelyezkedése
Tunisz  (Tunézia)
Tunisz
Tunisz
Pozíció Tunézia térképén
é. sz. 36° 48′, k. h. 10° 11′Koordináták: é. sz. 36° 48′, k. h. 10° 11′
Tunisz weboldala

Tunisz (arab írással تونس , tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa. 2003-ban 699 700 lakója volt.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve valószínűleg a berber eredetű "eltölteni az éjszakát" kifejezésből származik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tuniszi műholdképen

A hatalmas Tuniszi-öböl partján fekszik, amelyhez a Tuniszi-tó köti, illetve egy csatorna köti La Goulette (Halk al-Wádí) kikötőjéhez. A város a parti síkságon és az azt körülvevő dombvidéken fekszik. A város középpontjától keletre fekszik az óváros (medina-negyed), északra pedig a Belvedere nevet viselő főváros.

A medina a város központja: sűrűen lakott, sikátorok és fedett folyosók szövevénye, pezsgő kereskedelem, intenzív színek és illatok keveredése, különféle áruk, műhelyek és szuvenírüzletek termékeinek tömkelege jellemzi. Az újváros, a Ville Nouvelle a Francia Kapun – régebben Tengeri Kapu – túl kezdődik. A széles Burguiba sugárút vágja ketté, ahol a gyarmati korszak épületei magasodnak.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tunisz forró mediterrán éghajlattal rendelkezik. A nyár forró és száraz, gyakori a 40 °C feletti hőmérséklet is ekkor. A tél enyhébb, valamint ekkor hullik a legtöbb csapadék a városra.


Tunisz éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 25,2 29,8 35,2 33,0 39,0 45,2 46,7 46,8 44,4 39,9 31,6 25,9 46,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 15,7 16,5 18,1 20,7 24,9 29,0 32,6 32,7 29,7 25,2 20,5 16,7 23,5
Átlaghőmérséklet (°C) 11,5 12,0 13,2 15,6 19,3 23,2 26,3 26,8 24,4 20,4 15,9 12,5 18,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 8,2 8,4 9,3 10,4 13,7 17,3 20,0 20,8 19,0 15,5 11,3 9,2 13,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) −1,7 −1,0 0,4 2,6 5,9 9,6 12,9 13,4 12,1 5,5 2,4 −0,4 −1,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 59 57 47 38 22 10 3 7 32 65 56 66 465
Havi napsütéses órák száma 145 165 198 225 282 309 356 328 258 217 174 148 2808
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zitouna-mecset minaretje

Tunisz az egyik legöregebb város a Földközi-tenger partján, múltja az idők homályába vész, melynek történelmét gyakran egészen a punok előtti időkig, az i. e. 12 századig vezetik vissza. A település helyén egykor egy kis falu állt, később pedig a nagy rabszolgatartó állammá terebélyesedő Karthágó erődített külvárosa volt. A pun háborúk és Karthágó elpusztítása után római, vandál, majd bizánci fennhatóság alatt állt. Ekkor veszített ugyan fontosságából, de stratégiai jelentősége megmaradt, mivel a karthágóiak, rómaiak és bizánciak elsősorban flottáikra támaszkodtak, ezért szükségük volt Tunisz nyílt tenger közelében fekvő kikötőjére.

697-ben az arabok foglalták el, és a bagdadi kalifátus része lett. Az új arab hódítók legfőbb katonai ereje a lovasság volt. Hasszán Ben Norman emír, az arab város alapítója itt, a tenger és a hegyvidék felől egyaránt védhető földnyelv belső részén nagy katonai tábort létesített. A gyorsan fejlődő település egy rövid ideig az aglabida birodalom fővárosa is volt, majd I. Ibrahim (894-905) rezidenciáját ide tette át Kairuánból.

1159-ben Tunisz lett a Hafszida dinasztia fővárosa. 1270-ben IX. Lajos francia király rövid időre elfoglalta a várost. 1534-ben a törökök érkeztek a városba, de a következő évben már V. Károly volt a város ura. 1591 után a török bejek gyakorlatilag függetlenséget élveztek az Oszmán Birodalomban. 1655-ben az angol Robert Blake admirális érkezett a vidékre, és Porto Farinánál megütközött a bej hadseregével és szétverte azt.

1881-ben a franciák elfoglalták az országot. 1942-ben innen indultak az amerikaiak útnak, hogy megkezdjék a szicíliai partraszállást. 1956-ban lett független Tunézia, amelynek fővárosa Tunisz lett.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tunisz városa mindenekfelett Tunézia fővárosa, ahol az ország népességének tizede él és dolgozik, és ahol a gazdaság jelentős része összpontosul, nem beszélve az adminisztratív és politikai funkciókról. Tunézia utóbbi évtizedekben mutatott gazdasági növekedésének hatásai jól látszanak az összevissza külvárosokon, melyek a modern Tunézia problémáit és társadalmi ellentmondásait is híven tükrözik.

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép az Africa Hotelból fotózva
Városkép az Africa Hotelból fotózva

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.