Tunisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tunisz (تونس, Tūnis)
Panoramique du centre de Tunis (3197369985) (cropped).jpg
Közigazgatás
Ország Tunézia
Kormányzóság Tuniszi kormányzóság
Polgármester Abbés Mohsen
Irányítószám 1000
Körzethívószám 71
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 200 000 fő (2008) +/-
– elővárosokkal3 980 500 fő
Népsűrűség19,847.9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4,0 m
Terület212.63 km²
IdőzónaKözép-európai idő (UTC+1)
Elhelyezkedése
Tunisz (Tunézia)
Tunisz
Tunisz
Pozíció Tunézia térképén
é. sz. 36° 48′, k. h. 10° 11′Koordináták: é. sz. 36° 48′, k. h. 10° 11′
Tunisz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.

Tunisz (arab írással تونس , tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa. 2003-ban 699 700 lakója volt.

A név eredete[szerkesztés]

A város neve valószínűleg a berber eredetű "eltölteni az éjszakát" kifejezésből származik.

Földrajz[szerkesztés]

Tuniszi műholdképen

A hatalmas Tuniszi-öböl partján fekszik, amelyhez a Tuniszi-tó köti, illetve egy csatorna köti La Goulette (Halk al-Wádí) kikötőjéhez. A város a parti síkságon és az azt körülvevő dombvidéken fekszik. A város középpontjától keletre fekszik az óváros (medina-negyed), északra pedig a Belvedere nevet viselő főváros.

A medina a város központja: sűrűen lakott, sikátorok és fedett folyosók szövevénye, pezsgő kereskedelem, intenzív színek és illatok keveredése, különféle áruk, műhelyek és szuvenírüzletek termékeinek tömkelege jellemzi. Az újváros, a Ville Nouvelle a Francia Kapun – régebben Tengeri Kapu – túl kezdődik. A széles Burguiba sugárút vágja ketté, ahol a gyarmati korszak épületei magasodnak.

Éghajlat[szerkesztés]

Tunisz forró mediterrán éghajlattal rendelkezik. A nyár forró és száraz, gyakori a 40 °C feletti hőmérséklet is ekkor. A tél enyhébb, valamint ekkor hullik a legtöbb csapadék a városra.

Tunisz éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)25,229,835,233,039,045,246,746,844,439,931,625,946,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)15,716,518,120,724,929,032,632,729,725,220,516,723,6
Átlaghőmérséklet (°C)11,512,013,215,619,323,226,326,824,420,415,912,518,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)8,28,49,310,413,717,320,020,819,015,511,39,213,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)−1,7−1,00,42,65,99,612,913,412,15,52,4−0,4−1,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)5957473822103732655666462
Havi napsütéses órák száma1451651982252823093563282582171741482805
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés]

A Zitouna-mecset minaretje

Tunisz az egyik legöregebb város a Földközi-tenger partján, múltja az idők homályába vész, melynek történelmét gyakran egészen a punok előtti időkig, az i. e. 12 századig vezetik vissza. A település helyén egykor egy kis falu állt, később pedig a nagy rabszolgatartó állammá terebélyesedő Karthágó erődített külvárosa volt. A pun háborúk és Karthágó elpusztítása után római, vandál, majd bizánci fennhatóság alatt állt. Ekkor veszített ugyan fontosságából, de stratégiai jelentősége megmaradt, mivel a karthágóiak, rómaiak és bizánciak elsősorban flottáikra támaszkodtak, ezért szükségük volt Tunisz nyílt tenger közelében fekvő kikötőjére.

A Bizánci Birodalom észak-afrikai tartományát, az Afrikai Exarchátust a 7. században sorozatos arab támadások érték. A fővárost, Karthágót 698-ban az arabok foglalták el, és a bagdadi kalifátus része lett. Az új arab hódítók legfőbb katonai ereje a lovasság volt. Hasszán Ben Norman emír, az arab város alapítója itt, a tenger és a hegyvidék felől egyaránt védhető földnyelv belső részén nagy katonai tábort létesített. A gyorsan fejlődő település egy rövid ideig az aglabida birodalom fővárosa is volt, majd I. Ibrahim (894-905) rezidenciáját ide tette át Kairuánból.

1159-ben Tunisz lett a Hafszida dinasztia fővárosa. 1270-ben IX. Lajos francia király rövid időre elfoglalta a várost. 1534-ben a törökök érkeztek a városba, de a következő évben már V. Károly volt a város ura. 1591 után a török bejek gyakorlatilag függetlenséget élveztek az Oszmán Birodalomban. 1655-ben az angol Robert Blake admirális érkezett a vidékre, és Porto Farinánál megütközött a bej hadseregével és szétverte azt.

1881-ben a franciák elfoglalták az országot. 1942-ben innen indultak az amerikaiak útnak, hogy megkezdjék a szicíliai partraszállást. 1956-ban lett független Tunézia, amelynek fővárosa Tunisz lett.

Gazdaság[szerkesztés]

Tunisz városa mindenekfelett Tunézia fővárosa, ahol az ország népességének tizede él és dolgozik, és ahol a gazdaság jelentős része összpontosul, nem beszélve az adminisztratív és politikai funkciókról. Tunézia utóbbi évtizedekben mutatott gazdasági növekedésének hatásai jól látszanak az összevissza külvárosokon, melyek a modern Tunézia problémáit és társadalmi ellentmondásait is híven tükrözik.

A város szülöttei[szerkesztés]

Panoráma[szerkesztés]

Városkép az Africa Hotelból fotózva
Városkép az Africa Hotelból fotózva

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Tunis
A Wikimédia Commons tartalmaz Tunisz témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]