Rabat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Rabat
V. Mohamed mauzóleuma mecset romjai felől nézve
V. Mohamed mauzóleuma mecset romjai felől nézve
Rabat címere
Rabat címere
Rabat zászlaja
Rabat zászlaja
Közigazgatás
Ország  Marokkó
Régió Rabat-Salé-Zemmour-Zaer
Tartomány Rabat
Alapítás éve i.e. 3. század
Polgármester Omar El Bahraoui
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 721 760 fő +/-
Népsűrűség 14 591 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 75 m
Terület 1088,77 km²
– szárazföld 634,5 km²
Időzóna Nyugat-európai idő (UTC+0)
Elhelyezkedése
Rabat (Marokkó)
Rabat
Rabat
Pozíció Marokkó térképén
é. sz. 34° 01′ 31″, ny. h. 6° 50′ 10″Koordináták: é. sz. 34° 01′ 31″, ny. h. 6° 50′ 10″
Rabat weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabat témájú médiaállományokat.

Rabat (arabul: الرباط) Marokkó fővárosa, egyben Rabat-Salé-Zemmour-Zaer régió székhelye. Lakosainak száma mintegy 650 000 volt 2010-ben. A város az Atlanti-óceán partján, a Bou Regreg folyó torkolatánál fekszik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Atlanti-óceán partján, a Bou-Regreg folyó bal partján fekszik. A folyó túlpartján helyezkedik el Salé, egy agglomerációs alvótelepülés, melyet gyakran Rabat ikervárosának is neveznek.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rabat mediterrán éghajlattal rendelkezik.


Rabat éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 17,2 17,7 19,2 20,0 22,1 24,7 27,1 27,5 26,4 24,0 20,6 17,7 22,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 7,2 7,8 9,2 10,4 12,7 15,4 17,6 17,7 16,7 14,1 11,1 8,7 12,3
Átl. csapadékmennyiség (mm) 77 74 61 62 25 6 1 1 6 43 96 101 555
Havi napsütéses órák száma 179 183 232 255 291 288 316 306 261 235 189 179 2918
Forrás: Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rabatot az arabok alapították a XII. században. A város gyors fejlődése a XVII. században kezdődött. Ekkor telepedtek le itt tömegesen az andalúziai muzulmánok – a mórok –, köztük számos iparos, kereskedő, tengerész. A XIX. századra Marokkó fontos politikai és gazdasági központja lett. A gyarmatosítási időszakban Rabat volt a franciákkal szembeni ellenállás egyik utolsó bástyája.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rabat és Salé lakossága együtt mintegy 1,8 millió főt tesz ki. A folyó által hozott hordalék következtében az ikervárosok kikötői szerepe folyamatosan csökken, ugyanakkor még mindig jelentős a textil-, az élelmiszer- és az építőipar. Az ipar, a turizmus, valamint más országok marokkói külképviseleteinek jelenléte miatt Rabat az ország második legfontosabb városának számít a népesebb, és gazdaságilag sokkal jelentősebb Casablanca után.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]