Madrid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Madrid
A Calle de Alcalá, bal oldalt a Edificio Metrópolis épülete
A Calle de Alcalá, bal oldalt a Edificio Metrópolis épülete
Madrid címere
Madrid címere
Madrid zászlaja
Madrid zászlaja
Mottó: De Madrid al Cielo
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségMadrid tartomány
Tartomány Madrid
Alapítás éve9. század
Polgármester José Luis Martínez-Almeida (2019. június 15. – , Néppárt)
Irányítószám 28001–28080
Körzethívószám 91
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3 223 334 fő (2018)[1][2] +/-
Népsűrűség5390 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság667 m
Terület605,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Madrid (Spanyolország)
Madrid
Madrid
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 25′ 08″, ny. h. 3° 41′ 31″Koordináták: é. sz. 40° 25′ 08″, ny. h. 3° 41′ 31″
Madrid (Comunidad de Madrid) mapa.svg
Madrid weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Madrid témájú médiaállományokat.

Madrid Spanyolország fővárosa és az azonos nevű tartomány székhelye. Területe: 607 km². Lakóinak száma 2011-ben 3,26 millió, elővárosokkal együtt kb. 6,5 millió fő. London és Berlin után a harmadik legnépesebb város az Európai Unió területén.[3] Területének több mint 50%-át utcák, terek és parkok alkotják.

Fekvése[szerkesztés]

Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Meaques patak és a Manzanares folyó, illetve anyafolyója, a Jarama partján, az ország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 665 m, amivel Európa egyik legmagasabban fekvő városa.

A várostól mintegy 50 km-re északra emelkedik a Sierra de Guadarrama és északnyugatra a Sierra de Gredos, délen a Toledói-hegyek, délkeleten és keleten pedig a La Mancha-fennsík határolja.

Története[szerkesztés]

A városnév eredete[szerkesztés]

A város elnevezésének legelső dokumentált formája az arab megszállás alatti időkből származó Madzsrít, amelyet óspanyolul Magerit [maʒeˈrit] alakban írtak át. Az arab Madzsrít, valamint a modern Madrid név a legvalószínűbbnek tartott elmélet szerint pedig a latin MATRIX, MATRICE(M) (’anyaváros’) középkori újlatin (mozarab) fejleményéből származik. A szó a mai spanyolban is létezik matriz, -ices alakban, főként ’anyaméh’ jelentésben.

A város története[szerkesztés]

II. Fülöp király
A Banco de España
  • Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak. Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak a neolitikumból.
  • A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.
  • Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.
  • A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.
  • 1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost.
  • 1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is – a 16. század közepéig – Toledo töltötte be.
  • Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott.
  • VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek.
  • IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben.
  • XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.
  • 1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.
  • 1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km² területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.
  • 1759-1788 között III. Károly idején óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de España őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.
  • 1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost.
  • A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensanche időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.
  • 1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Francónak Madridot.
  • Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén. 1992-ben az Európa kulturális fővárosa címet viselte, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 5 milliós nagyváros.
  • 2004. március 11-én volt a madridi terrormerénylet.

Közigazgatása[szerkesztés]

Madrid kerületei

Madrid közigazgatásilag 21 kerületre (distrito) osztható, a kerületek pedig több negyedből (barrio) állnak. Kerületei, illetve azon belül negyedei a következők:

  1. Centro: Palacio, Embajadores, Cortes, Justicia, Universidad, Sol.
  2. Arganzuela: Paseo Imperial, Acacias, Chopera, Legazpi, Delicias, Palos de Moguer, Atocha.
  3. Retiro: Pacífico, Adelfas, Estrella, Ibiza, Jerónimos, Niño Jesús.
  4. Salamanca: Recoletos, Goya, Fuente del Berro, Guindalera, Lista, Castellana.
  5. Chamartín: El Viso, Prosperidad, Ciudad Jardín, Hispanoamérica, Nueva España, Pza. Castilla.
  6. Tetuán: Bellas Vistas, Cuatro Caminos, Castillejos, Almenara, Valdeacederas, Berruguete.
  7. Chamberí: Gaztambide, Arapiles, Trafalgar, Almagro, Vallehermoso, Ríos Rosas.
  8. Fuencarral-El Pardo: El Pardo, Fuentelarreina, Peñagrande, Barrio del Pilar, La Paz, Valverde, Mirasierra, El Goloso.
  9. Moncloa-Aravaca: Casa de Campo, Argüelles, Ciudad Universitaria, Valdezarza, Valdemarín, El Plantío, Aravaca.
  10. Latina: Los Cármenes, Puerta del Ángel, Lucero, Aluche, Las Águilas, Campamento, Cuatro Vientos.
  11. Carabanchel: Comillas, Opañel, San Isidro, Vista Alegre, Puerta Bonita, Buenavista, Abrantes.
  12. Usera: Orcasitas, Orcasur, San Fermín, Almendrales, Moscardó, Zofio, Pradolongo.
  13. Puente de Vallecas: Entrevías, San Diego, Palomeras Bajas, Palomeras Sureste, Portazgo, Numancia.
  14. Moratalaz: Pavones, Horcajo, Marroquina, Media Legua, Fontarrón, Vinateros.
  15. Ciudad Lineal: Ventas, Pueblo Nuevo, Quintana, La Concepción, San Pascual, San Juan Bautista, Colina, Atalaya, Costillares.
  16. Hortaleza: Palomas, Valdefuentes, Canillas, Pinar del Rey, Apóstol Santiago, Piovera.
  17. Villaverde: San Andrés, San Cristóbal de los Ángeles, Butarque, Los Rosales, Los Ángeles.
  18. Villa de Vallecas: Casco Histórico de Vallecas, Santa Eugenia.
  19. Vicálvaro: Casco Histórico de Vicálvaro, Ambroz.
  20. San Blas: Simancas, Hellín, Amposta, Arcos, Rosas, Rejas, Canillejas, Salvador.
  21. Barajas: Alameda de Osuna, Aeropuerto, Casco Histórico de Barajas, Timón, Corralejos.

Éghajlata[szerkesztés]

Az éghajlat Madridban kontinentális mediterrán, amit nagyban befolyásolnak a városi körülmények. Az átlagos hőmérséklet 12 °C. A telek nagyon hidegek és gyakoriak a fagyok és alkalmanként havazik is. A nyár forró és augusztusban átlagosan 24 °C van.

Madrid éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)9,712,015,717,521,426,931,230,726,019,013,410,119,5
Átlaghőmérséklet (°C)6,27,910,712,416,121,024,824,520,514,69,77,014,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,63,75,67,210,715,118,418,215,010,26,03,89,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)373526475225151028495656436
Havi napsütéses órák száma1481572142312723103593352611981571242766
Forrás: Agencia Estatal de Meteorologia


Gazdasága[szerkesztés]

A város egy képe

A főváros aszályra hajló területen fekszik, 4 hónapon keresztül nem kap csapadékot, ezért létfontosságú kapcsolatok fűzik az északra húzódó hegyvidékekhez. Már a középkor óta a szomszédos hegyekből vezetett föld alatti csatornák látták el vízzel, majd a múlt század közepétől nyitott csatornán érkezett ide a Lozoya folyó vize. A város mai napi vízigényének kielégítésére valamennyi közeli folyón duzzasztótavakat létesítettek. Villamos energiájának ellátására a Duero és Tajo folyókon Aldeadávilánál és Alcantaránál épített vízerőművekből, illetve Ponferrada hőerőművéből és Zorita atomerőművéből vezetik ide az áramot.

Madrid a tengerparttól távol fekszik és számottevő nyersanyaglelőhely sincs a közelében, mégis kb. 6600 üzemben folyik itt az ipari termelés 80%-a.

A városban egyetlen összefüggő ipari övezet alakult ki, amely a város két déli pályaudvaráról (Atocha, Imperial) kiinduló vasútvonalak által átszőtt területen található.

Iparának 66%-a nehézipar, kiemelkedő az elektronika és a gépgyártás. Második legfontosabb ágazata a könnyűipar, amely a cipő- és a ruházati iparnak köszönhető, de fontos élelmiszeripara is. Említésre méltó Madridban a filmgyártás.

Közlekedés[szerkesztés]

Madrid Spanyolország legnagyobb közlekedési csomópontja. Rendkívül kiemelkedő vasúti hálózattal rendelkezik: északon a Chamartín és az Estación del Norte (Északi pályaudvar), délen Madrid Atocha pályaudvar, amely összeköttetésben áll a Chamartínnal.

Kiterjedt és folyamatosan fejlődő metróhálózattal rendelkezik (több mint tíz vonal), amelynek hosszúsága a világon a legnagyobbak közé tartozik.

Metróval rövid idő alatt elérhető nemzetközi repülőtér található a várostól 10 km-re (Barajas), amely Európa első 10 legforgalmasabb légiközlekedési csomópontjaihoz tartozik.

Kultúra[szerkesztés]

Madrid kiemelkedő gazdasági és politikai szerepe mellett Spanyolország tudományos és kulturális életének is központja.

Oktatás[szerkesztés]

  • Universidad Complutense (Universidad Complutense de Madrid)
  • Autonóm Egyetem (Universidad Autónoma de Madrid)

Nevezetességek[szerkesztés]

A Real Madrid labdarúgócsapat stadionja a Santiago Bernabéu.

Múzeumok[szerkesztés]

A királyi palota Madridban
  • Prado: a világ egyik legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.
  • Zsófia Királyné Kulturális Központ: Nemzeti Múzeum, elsősorban 20. századi műveket mutat be, itt állították ki Picasso Guernicáját, J. Gris, Miró, Dalí festményeit, Julio González és Gargallo szobrait. A század második feléből Chillida és Tápies illetve még sok más művész alkotásait őrzi.
  • Nemzeti Régészeti Múzeum: 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, görög, római, ókeresztény és vizigót archeológiai emlékeket, festményeket és szobrokat, középkori és modern iparművészeti kincseket, illetve éremgyűjteményt őriz.
  • Nemzeti Iparművészeti Múzeum: 19. századi épületben kapott helyet a kerámiákat, üvegtárgyakat, bőripari alkotásokat felvonultató, főleg 19-20. századi érdekességeket bemutató gyűjtemény.
  • Természettudományi Nemzeti Múzeum: 1752-ben VI. Ferdinánd alapította meg anyagát, mely geológiai, paleontológiai, zoológiai érdekességek, és ásványkiállítás. A legrégebbi fosszília 550 millió esztendős.
  • Királyi palota (Palacio Real vagy Palacio de Oriente): Az ország legnagyobb barokk palotája, Madrid fő turistalátványossága. Fogadótermeit ünnepélyes alkalmakkor ma is igénybe veszi a király, akit 1975. november 27-én itt koronáztak meg. V. Fülöp megbízásra készült épület, kiállítása III. Károly lakosztályai, a kápolna, a Bourbon-termek, az értékes németalföldi gobelingyűjtemény, festménygyűjtemény, Királyi könyvtár, Fegyvertár és a kertben a királyi hintókat bemutató Kocsimúzeum.
  • Szent Ferdinánd Királyi Művészeti Akadémia: VI. Ferdinánd alapította művészeti gyűjtemény El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, Rubens festményeivel és freskóival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival.
  • Thyssen-Bornemisza Múzeum: festészeti tárgyú gyűjtemény, mely a 14-20. század anyagát dolgozza fel. A Villahermosa-palotában kapott helyet a privát tulajdonú múzeum, mely 700 művész alkotásait tárja a látogatók elé. Ghirlandaio, Van Eyck, Dürer, Caravaggio, Renoir, Degas, Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Miró alkotásaiban gyönyörködhetnek.
  • Museo de Aeronáutica y Astronáutica: repülőmúzeum Madridban Alcorcón határánál, a Cuatro Vientos repülőtérnél.
  • Museo del Ferrocarril de Madrid: vasúti múzeum. Egyike a világ legnagyobb vasúti múzeumainak.
  • Művészeknek állított emlékmúzeumok:

További látnivalók[szerkesztés]

Puerta del Sol, a város jelképével
Puerta de Europa
Puerta de Toledo
Almudena katedrális
Debod templom
  • Parque de Atracciones de Madrid (vidámpark): A Casa de Campo-ban, Madrid legnagyobb közparkjában található
  • Puerta del Sol
    • Casa de Correos
  • Iglesia de San Ginés
  • La Encarnación – kolostor
  • Plaza de Oriente
    • Királyi Palota (Palacio Real vagy Palacio Oriente)
    • Almudenai Miasszonyunk-katedrális (Catedral de la Almudena)
  • San Francisco el Grande-templom
  • Iglesia de San Andrés
  • Iglesia de San Pedro
  • Plaza de la Villa
    • Városháza (Ayuntamiento)
    • Casa de Cisneros
    • Casa de los Lujanes
  • Plaza Mayor: egykori főtér
    • Pékek háza (Casa de la Panadería)
    • Ministerio de Asuntos Exteriores
    • Biblioteca Musical
  • Szent Izidor-templom (Iglesia de San Isidro)
  • Colegio Imperial
  • Puerta de Toledo
  • Puente de Toledo
  • Calle de Alcalá
    • A Calatravák templomai (Iglesias de las Calatravas)
  • Plaza del Rey
    • Casa de Las Siete Chimeneas
    • Ministerio de Cultura
  • Plaza de Cibeles
    • Banco de España
    • Palacio de Buenavista
    • Palacio de Linares
    • Palacio de Telecomunicaciones
    • Zarzuela Színház (Teatro de la Zarzuela)
    • Képviselőház (Congreso de los Diputados)
    • Lope de Vega háza (Casa de Lope de Vega)
  • Paseo del Prado
    • Apolló-kút (Fuentes de Apolo)
    • Neptun-kút (Fuentes de Neptuno)
    • Obeliszk (Obelisco)
    • Casón del Buen Retiro
    • Spanyol Királyi Akadémia (Real Academia Española de la Lengua)
    • Iglesia de San Jerónimo el Real
    • Botanikus kert (Jardín Botánico)
  • Retiro Park (Parque del Retiro)
    • XII. Alfonz – emlékmű (Monumento a Alfonso XII)
    • Velázquez-palota (Palacio de Velázquez)
    • Kristálypalota (Palacio de Cristal)
    • Ángel Caído-emlékmű (Monumento al Ángel Caído)
    • Emlékezés erdeje (Bosque de los Ausentes)
  • Puerta de Alcalá
  • Kolumbusz tér (Plaza de Colón)
    • Nemzeti Könyvtár (Biblioteca Nacional)
    • Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
    • Centro Cultural de la Villa
    • Torres de Colón
    • Igazságügyi Palota (Palacio de Justicia)
    • Szent Borbála-templom (Iglesia de Santa Bárbara)
  • Gran Vía: Madrid sétálóutcája, fő közlekedési útvonala a város közepén
    • Oratorio del Caballero de Gracia
    • Iglesia de San Martín
    • Iglesia de San Antonio de los Alemanes
    • Convento de San Plácido
    • Iglesia de San Antón de los Escaloios
  • Plaza de España

A Manzanares folyó mentén:

  • Puerta de San Vicente
  • Ermita de San Antonio de la Florida
  • Ermita de la Virgen de Puerto
  • Palacio de Liria
  • Egyetemváros (Ciudad Universitaria)

Madrid modern építészetének érdekességei a toronyházak, felhőkarcolók:

Madrid legmagasabb felhőkarcolóinak összehasonlító ábrája

Természetvédelmi területei, parkjai[szerkesztés]

Madrid tágabb környezetében több természetvédelmi oltalom alatt álló terület is található. Nyugatra a Parque Natural de Monte de El Pardo, északon a Parque Regional de la Cuenca Alta del Manzanares és attól még északabbra, de még a sierrától délre a Parque Natural de la Peñalara. Mind kedvelt kiránduló és pihenő helyei a madridi lakosságnak. Madrid legnagyobb, és talán legszebb parkja a Lago, itt találjuk a Madridi állatkertet is. A város közepén a királyi füvészkert (Real Jardín Botánico de Madrid) hívogatja a természetszerető embert.

Sport[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

Madridnak öt labdarúgócsapata ismert,

Kosárlabda[szerkesztés]

Sportlétesítmények[szerkesztés]

  • Santiago Bernabéu-stadion (Estadio Santiago Bernabéu): a Real Madrid labdarúgó csapatának stadionja. Luis Alemany Soler és Manuel Muñoz Monasterio tervei szerint épült, 1947. december 14-én avatták fel. 107×72 m, 80 354 néző számára jut benn ülőhely.
  • Wanda Metropolitano Stadion

Az Atlético de Madrid 2017-ben átadott stadionja, ahol 67 000 ülőhely található.

  • Aréna (Plaza de Toros Monumental de las Ventas): a legnagyobb spanyol aréna neomudéjar stílusban épült 1922-1929 között, José Espeliú és Muñoz Monasterio építészek tervei alapján. 1931-ben avatták fel.

Híres személyek[szerkesztés]

Almudena Grandes
Javier Solana
José Ortega y Gasset

Építészek[szerkesztés]

Képzőművészek[szerkesztés]

Írók, költők[szerkesztés]

Zeneszerzők, zeneművészek[szerkesztés]

Színészek, énekesek[szerkesztés]

Tudósok[szerkesztés]

Politikusok[szerkesztés]

Sportolók[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. 2018-as spanyol községi regiszter
  2. Cifras oficiales de población resultantes de la revisión del Padrón municipal a 1 de enero. National Statistics Institute. (Hozzáférés: 2019)
  3. Citymayors.com – Europe's largest cities

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző:
Dublin
Európa kulturális városa
1992
Következő:
Antwerpen