Nicosia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nicosia
Név görögül Λευκωσία
Név törökül Lefkoşa
Észak-Ciprus Észak-Ciprusi Török Köztársaság
Megszállt település 1974 óta.
Nikozja faneromeni.jpg
Nicosia zászlaja
Nicosia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ciprus
Kerület Nicosia
Rang főváros, kerületközpont
Polgármester Eléni Mávru
Irányítószám 1500
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 224 500 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nicosia  (Ciprus)
Nicosia
Nicosia
Pozíció Ciprus térképén
é. sz. 35° 10′ 00″, k. h. 33° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 35° 10′ 00″, k. h. 33° 21′ 00″
Nicosia weboldala

Nicosia[1] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.

Az éghajlat Nicosiaban félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.

A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)

Dél-Nicosia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • János-katedrális
  • Ikonmúzeum
  • Archeológiai múzeum

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Nicosia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arabahmet mecset
  • Selimiye mecset
  • Mahmut szultán könyvtár
  • Atatürk-tér

Múzeum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
  • Nemzeti harc múzeuma
  • II. Mahmud szultán könyvtár

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos közúti csomópont. Jelentős nemzetközi repülőtérrel rendelkezik.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nicosia egy panorámaképe
Nicosia egy panorámaképe
Nicosia egy másik arca
Nicosia egy másik arca

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A görög név szabatos átírt formája Lefkoszía volna, a Nicosia alakot azonban az idevonatkozó akadémiai szabályozás (ÚNMH) mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az FVM keretében működő földrajzinév-bizottság, melynek jogosultsága kiterjed minden földrajzi név magyar megnevezésére 16/220. (1993. december 15.) számmal hozott határozatában ugyancsak megerősítette a Nicosia alakot. Az ülés jegyzőkönyvét lásd itt.
  2. World Meteorological Organization - Nicosia

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat.
  • A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
  • Fotók