Ugrás a tartalomhoz

Nicosia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nicosia
Nicosia címere
Nicosia címere
Nicosia zászlaja
Nicosia zászlaja
Közigazgatás
Jogállásfőváros, kerületközpont
PolgármesterEléni Mávru
Irányítószám1500
Körzethívószám22
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség330 000 fő (2015)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Terület51,06 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″35.172500°N 33.365000°EKoordináták: é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″35.172500°N 33.365000°E
Nicosia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nicosia[2] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000. A várost az 1983 óta de facto fennálló, valójában Törökország protektorátusának tekinthető Észak-ciprusi Török Köztársaság is fővárosának tartja, de annak kormánya ténylegesen Girnében (Kerínia) székel.

Fekvése

[szerkesztés]

A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.

Az éghajlat Nicosiában félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).[3]

Története

[szerkesztés]

Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.

A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat Törökország katonai agressziója idején. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)

Népesség

[szerkesztés]
2012
276 410
2015
330 000

Dél-Nicosia

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • János-katedrális
  • Ikonmúzeum
  • Archeológiai múzeum

Városrészek

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Észak-Nicosia

[szerkesztés]

Látnivalók

[szerkesztés]

Múzeum

[szerkesztés]
  • Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
  • Nemzeti harc múzeuma
  • II. Mahmud szultán könyvtár

Közlekedés

[szerkesztés]

Fontos közúti csomópont.

Galéria

[szerkesztés]

Városkép

[szerkesztés]
Nicosia panorámaképe
Nicosia panorámaképe
Nicosia másik arca
Nicosia másik arca

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.mof.gov.cy/mof/cystat/statistics.nsf/populationcondition_21main_gr/populationcondition_21main_gr?OpenForm&sub=1&sel=2
  2. A görög név szabatos átírt formája Lefkoszía volna, a Nicosia alakot azonban az idevonatkozó akadémiai szabályozás (ÚNMH) mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az FVM keretében működő földrajzinév-bizottság, melynek jogosultsága kiterjed minden földrajzi név magyar megnevezésére 16/220. (1993. december 15.) számmal hozott határozatában ugyancsak megerősítette a Nicosia alakot. Az ülés jegyzőkönyvét lásd itt Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. World Meteorological Organization - Nicosia

További információk

[szerkesztés]
  • A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
  • Fotók