Nicosia
| Nicosia | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Jogállás | főváros, kerületközpont |
| Polgármester | Eléni Mávru |
| Irányítószám | 1500 |
| Körzethívószám | 22 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 330 000 fő (2015)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Terület | 51,06 km² |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 Nicosia
Pozíció Ciprus térképén
| |
| é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″Koordináták: é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″ | |
| Nicosia weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nicosia[2] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000. A várost az 1983 óta de facto fennálló, valójában Törökország protektorátusának tekinthető Észak-ciprusi Török Köztársaság is fővárosának tartja, de annak kormánya ténylegesen Girnében (Kerínia) székel.
Fekvése[szerkesztés]
A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.
Az éghajlat Nicosiában félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).[3]
Története[szerkesztés]
Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.
A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat Törökország katonai agressziója idején. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)
Dél-Nicosia[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
- János-katedrális
- Ikonmúzeum
- Archeológiai múzeum
Városrészek[szerkesztés]
Testvértelepülések[szerkesztés]
Athén, Görögország (1988)
Bukarest, Románia (2004)
Odessza, Ukrajna (1996)
Sanghaj, Kína (2004)
Schwerin, Németország (1974)
Siráz, Irán (1999)
Észak-Nicosia[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
- Arabahmet mecset
- Selimiye mecset
- Mahmut szultán könyvtár
- Atatürk-tér
Múzeum[szerkesztés]
- Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke)
- Nemzeti harc múzeuma
- II. Mahmud szultán könyvtár
Közlekedés[szerkesztés]
Fontos közúti csomópont.
Galéria[szerkesztés]
Úttorlasz a görög és török rész között
Városkép[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.mof.gov.cy/mof/cystat/statistics.nsf/populationcondition_21main_gr/populationcondition_21main_gr?OpenForm&sub=1&sel=2
- ↑ A görög név szabatos átírt formája Lefkoszía volna, a Nicosia alakot azonban az idevonatkozó akadémiai szabályozás (ÚNMH) mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az FVM keretében működő földrajzinév-bizottság, melynek jogosultsága kiterjed minden földrajzi név magyar megnevezésére 16/220. (1993. december 15.) számmal hozott határozatában ugyancsak megerősítette a Nicosia alakot. Az ülés jegyzőkönyvét lásd itt Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ World Meteorological Organization - Nicosia
További információk[szerkesztés]
- A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1977)
- Fotók
|
