Amszterdam
| Amszterdam | |||
|
|||
| Becenév: Észak Velencéje Mottó: Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig (Vitéz, elszánt, könyörületes) |
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Észak-Holland | ||
| Kerületei | 15 | ||
| Polgármester | Eberhard van der Laan (PvdA) | ||
| Jegyző | Erik Gerritsen | ||
| Irányítószám | 1000 – 1109 | ||
| Körzethívószám | 020 | ||
| Testvérvárosok |
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 825 080 fő (2015. márc. 31.) +/- | ||
| Népsűrűség | 4970 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2 m | ||
| Terület | 219 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| é. sz. 52° 22′ 12″, k. h. 4° 53′ 25″Koordináták: é. sz. 52° 22′ 12″, k. h. 4° 53′ 25″ | |||
| Az Amszterdam weboldala | |||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Amszterdam témájú médiaállományokat.
|
|||
Amszterdam (Amsterdam) a Holland Királyság fő- de nem székvárosa, ugyanis a királynő, a parlament, és a kormány székhelye Hága (’s-Gravenhage). Az Amstel (folyó) torkolatánál, az IJ partján fekszik. 1813 óta Hollandia fővárosa. Nevének jelentése: „gát az Amstelen”. A várost a XVII-XVIII. századi iratok Amstelerdam néven említik. A város az Északi-tengeri csatorna révén összeköttetésben áll az Északi-tengerrel.
Tartalomjegyzék
Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Éghajlatáról érződik az óceán közelsége: a tél jóval enyhébb, mint hazánkban (januári középhőmérséklet 2,2 °C), a nyár viszont hűvös (júliusban 17,4 °C). Sokat esik az eső.
| Amszterdam éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 5,8 | 6,3 | 9,6 | 13,5 | 17,4 | 19,7 | 22,0 | 22,1 | 18,8 | 14,5 | 9,7 | 6,4 | 13,8 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 3,4 | 3,5 | 6,1 | 9,1 | 12,9 | 15,4 | 17,6 | 17,5 | 14,7 | 11,0 | 7,1 | 4,0 | 10,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 0,8 | 0,5 | 2,6 | 4,6 | 8,2 | 10,8 | 13,0 | 12,8 | 10,6 | 7,5 | 4,2 | 1,5 | 6,4 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 79 | 57 | 73 | 46 | 59 | 71 | 78 | 86 | 85 | 100 | 94 | 88 | 915 |
| Havi napsütéses órák száma | 63 | 88 | 126 | 183 | 222 | 206 | 217 | 197 | 139 | 109 | 62 | 51 | 1662 |
| Forrás: http://www.klimaatatlas.nl | |||||||||||||
Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város névadója az Amstel folyócska, amely itt ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJbe. Az IJ valaha az Északi-tenger nagy öblének, a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól, és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze. Az IJ most az Ijssel-tó vizének egy részét vezeti a Nordzeekanal csatornán át az Északi-tengerbe, vize így folyóvíznek tekintendő.
Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják, melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.
A város központjában található a Dam tér. Az amszterdamiak általában könnyű kis faházakat emelnek, mert a talajt süppedős, ingatag, puha homokréteg alkotja. A házakat valamikor facölöpök, most azonban betonoszlopok tartják. A rengeteg víz ellenére kevés az iható, ezt is az Északi tenger parti dűnék kútjaiból kapják. Hogy ezek a kutak el ne apadjanak, csővezetéken át a Rajna tisztított vizét szivattyúzzák a dűnevidékre, ahol a homok természetes szűrőként tovább javítja a minőséget.
Mivel a zsúfolt fővárosban alig van beépíthető terület, ezért fejlesztik az északabbra fekvő kisvárosokat is, innen mára rengeteg ember jár be Amszterdamba dolgozni.
Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város címere a három függőlegesen egymás alatt elhelyezkedő Szent András keresztből áll. A történészek szerint a három kereszt az Amszterdamot fenyegető három legsúlyosabb veszélyt jelképezi: az árvizet, a tűzvészt és a pestist. A címer alján látható felirat „Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig” a város hivatalos jelmondata, jelentése: „Vitéz, elszánt, könyörületes”, amelyet 1947-ben Vilma királynő (1890–1948) adományozott a városnak a második világháború alatti bátorságának elismerésként. Az oroszlánok a XVI. században kerültek a címerre.
Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hollandia művészeti, kulturális terén Amszterdam szerepe vitathatatlan. Számos színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt és Vincent van Gogh munkái láthatók. A múzeum 2008-ig felújítás alatt állt, ezalatt a gyűjteménynek több másik múzeum adott otthont. Megemlíthető még a Trópusi Múzeum, amely kiállításait a forró égöv témáinak szenteli, valamint a hajózástörténeti múzeum, a holland tengerjárókkal együtt. Híres épület még a Rembrandt-ház, valamint a Prinsengracht 26. sz. ház, ahol Anna Frank írta naplóját a német megszállás éveiben. Itt látható a világhírű sörfőző cég, a Heineken múzeuma, amit az első Heineken sörgyár épületében alakítottak ki. Ez bemutatja a cég történetét, emellett a sör gyártásának technológiájába is beavatja a laikusokat. A város vigalmi negyede, a piroslámpás negyed szintén ismert turistalátványosság, nem csak a kínált, máshol illegális szórakozások fogyasztóinak, hanem a hangulat iránt érdeklődő kívülállók számára is.
Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Rijksmuseum - Hollandia nemzeti múzeuma, itt látható többek között Rembrandt: Éjjeli őrjárat című híres festménye. Ezen kívül számos híres Frans Hals, Vermeer, Jacob van Ruysdael és Jan Steen alkotást őriznek falai között. Érdekességei továbbá a babaház és a delfti porcelán gyűjtemények.
- Van Gogh Museum - a híres németalföldi festő alkotásait mutatja be: „Krumplievők”, „Arles-i hálószoba”, valamint a Napraforgó-sorozat egyik darabja a leghíresebbek.
- Stedelijk Museum - modern művészetek múzeuma
- Hermitage Amsterdam - a szentpétervári Ermitázs amszterdami tagozata
- Museum het Rembrandthuis - ebben a házban élt Rembrandt 1639-től haláláig. Ma a művész szobáin kívül egy festmény- és vázlatgyűjteménynek ad otthont munkáiból.
- Anne Frankhuis - ebben a házban élt, majd bujkált a zsidóüldözések elől a Frank család. Anne Frank itt írta híres naplóját.
- Amsterdams Historisch Museum - a város több évszázados történetébe nyújt betekintést.
- Tropenmuseum - antropológiai gyűjtemény
- Nederlands Scheepvaartmuseum - a holland hajózás történetét mutatja be.
Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Amszterdam a holland első osztály (hollandul: eredivise) legsikeresebb és egyik leghíresebb csapatának, az Ajax Amsterdamnak a bázisa. A csapatnak korábban az Olimpiai Stadion adott otthont. Ez Amszterdam délkeleti részén található, és 1928-ra építették, a 9. nyári olimpiai játékokra. Később, a 2000-es labdarúgó Európa-bajnokságra - 1996-ban - átadott Amsterdam Arena stadionba tette át székhelyét, amely 140 millió euróba került, 53 346 ülőhellyel, fedett lelátóval, befedhető játéktérrel és a játéktér alatt kialakított, 12 500 férőhelyes mélygarázzsal épült.
Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Amszterdam térkép és útvonaltervező
- Turizmus Hollandiában
- lap.hu linkgyűjtemény
- tlap.hu linkgyűjtemény
- Amszterdam Nevezetességek I.
- Amszterdam látnivalók
- Amszterdam Schiphol Amszterdam repülőtere
| Előző: Firenze |
|
Következő: Nyugat-Berlin |
|

