Amszterdam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Amszterdam
AmsterdamLuchtfotoBmz.jpg
Amszterdam címere
Amszterdam címere
Amszterdam zászlaja
Amszterdam zászlaja
Becenév: Észak Velencéje
Mottó: Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig (Vitéz, elszánt, könyörületes)
Névadó
  • causeway
  • Amstel
Közigazgatás
Ország Hollandia
Tartomány Észak-Holland
Kerületei 15
Polgármester Femke Halsema (GroenLinks)
Jegyző A.H.P van Gils
Irányítószám 1000 – 1109
Körzethívószám 020
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 851 573 fő (2017)[1]
Népsűrűség4970 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2 m
Terület219 km²
Időzóna CET, UTC+1
Amszterdam (Hollandia)
Amszterdam
Amszterdam
Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 52° 23′, k. h. 4° 54′Koordináták: é. sz. 52° 23′, k. h. 4° 54′
Az Amszterdam weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Amszterdam témájú médiaállományokat.

Amszterdam (hollandul: Amsterdam) Hollandia fővárosa és egyben legnagyobb települése. A fővárosi státuszát a Holland alkotmány határozza meg, bár a kormány székhelye Hága. Amszterdamnak 851.573 lakosa van a városban, 1.351.587 a városi területen, és 2.410.960 az amszterdami nagyvárosi területen. A város az Észak-Holland tartományban fekszik az ország nyugati részén, de nem Amszterdam a tartomány fővárosa, hanem Haarlem.

Amszterdam neve az Amstelredamme-ből származik, amely a város eredetére utal egy gát körül az Amstel folyó partján. A 12. század végi kis halászfalu, Amszterdam lett a holland aranykor (17. század) egyik legfontosabb kikötője a világon, amely az innovatív kereskedelem fejlődésének eredménye. Ez idő alatt a város volt a pénzügyek és a gyémántkereskedelem vezető központja. A 19. és 20. században a város sokat bővült, és sok új külvárost terveztek és építettek. Amszterdam 17. századi csatornái és a 19. és 20. századi amszterdami védelmi vonal az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Amszterdam városának legrégebbi történelmi része Slotenben (9. század) fekszik.

Hollandia kereskedelmi fővárosaként és Európa egyik legfontosabb pénzügyi központjaként, a globalizáció és a világvárosok (GaWC) tanulmányozócsoportja, Amszterdamot az alfa világvárosnak tekintik. A város Hollandia kulturális fővárosa is. Számos nagy holland cégnek itt van a székhelye, a világ 500 legnagyobb vállalatából hétnek - köztük a Philips, az AkzoNobel, a TomTom és az ING-nek is. Emellett számos vezető technológiai vállalat rendelkezik európai központtal Amszterdamban, mint például az Uber, a Netflix és a Tesla. 2012-ben Amszterdam lett a második legélhetőbb város, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint, és a világ 12. leélhetőbb városa a Mercer szerint. Az amszterdami kikötő a mai napig a második legnagyobb az országban, és az ötödik legnagyobb Európában. A híres amszterdami lakosok közé tartozik a diarisztikus Anne Frank, Rembrandt van Rijn művész és Vincent van Gogh festő, valamint Baruch Spinoza filozófus.

Az Amszterdami Értéktőzsde, a világ legrégebbi tőzsdéje, a város központjában található. Amszterdam fő látnivalói, beleértve a történelmi csatornákat, a Rijksmuseumot, a Van Gogh Múzeumot, a Stedelijk Múzeumot, az Amszterdam Hermitaget, az Anne Frank Házat, a Scheepvaartmuseumot, az Amszterdami Múzeumot, a Heineken Experiencet, az Amszterdami Királyi Palotát, a Natura Artis Magistrát, a Hortus Botanicus Amszterdamot, a NEMO Tudományos Múzeumot, együtt évente több mint 5 millió nemzetközi látogatót vonz. A város az éjszakai élet és a fesztivál tevékenységeiről is híres; számos éjszakai klubja (Melkweg, Paradiso) a világ leghíresebb klubjai közé tartozik. Ez a város a világ egyik leginkább multikulturális városa, ahol legalább 177 nemzetiség képviselteti magát.[2]

Éghajlat[szerkesztés]

Éghajlatáról érződik az óceán közelsége: a tél jóval enyhébb, mint hazánkban (januári középhőmérséklet 2,2 °C), a nyár viszont hűvös (júliusban 17,4 °C). Sokat esik az eső.


Amszterdam éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 5,8 6,3 9,6 13,5 17,4 19,7 22,0 22,1 18,8 14,5 9,7 6,4 13,8
Átlaghőmérséklet (°C) 3,4 3,5 6,1 9,1 12,9 15,4 17,6 17,5 14,7 11,0 7,1 4,0 10,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 0,8 0,5 2,6 4,6 8,2 10,8 13,0 12,8 10,6 7,5 4,2 1,5 6,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 79 57 73 46 59 71 78 86 85 100 94 88 915
Havi napsütéses órák száma 63 88 126 183 222 206 217 197 139 109 62 51 1662
Forrás: http://www.klimaatatlas.nl


Városkép[szerkesztés]

Amstel

A város névadója az Amstel folyócska, amely itt ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJbe. Az IJ valaha az Északi-tenger nagy öblének, a Zuiderzeenek a nyúlványa volt, de 1932-ben ezt lezárták, és egy tavat hoztak létre. A tengerszakasz elzárása lehetővé tette, hogy a város megmeneküljön a gyakori áradásoktól, és hogy a tengerfenék egy részét kiszárítsák. A várost az Északi-tengerrel és a Rajnával csatorna köti össze. Az IJ most az Ijssel-tó vizének egy részét vezeti a Nordzeekanal csatornán át az Északi-tengerbe, vize így folyóvíznek tekintendő.

Amszterdam 207 négyzetkilométeres területének ötödrészét az öböl, a kikötőmedencék, a csatornák, és a folyók vízfelületei foglalják el. A város körútjait, sugárútjait, a csatornák (grachtok) alkotják,[3] melyeknek hosszúsága 44 km. A város így kb. 100 szigetre tagolódik, melyeket a grachtok fölött átívelő hidak kapcsolnak össze egymással. Méltán nevezhetik a vizek városának, és Észak Velencéjének is.

A város központjában található a Dam tér. Az amszterdamiak általában könnyű kis faházakat emelnek, mert a talajt süppedős, ingatag, puha homokréteg alkotja. A házakat valamikor facölöpök, most azonban betonoszlopok tartják. A rengeteg víz ellenére kevés az iható, ezt is az Északi tenger parti dűnék kútjaiból kapják. Hogy ezek a kutak el ne apadjanak, csővezetéken át a Rajna tisztított vizét szivattyúzzák a dűnevidékre, ahol a homok természetes szűrőként tovább javítja a minőséget.

Mivel a zsúfolt fővárosban alig van beépíthető terület, ezért fejlesztik az északabbra fekvő kisvárosokat is, innen mára rengeteg ember jár be Amszterdamba dolgozni.

Háztartások száma[szerkesztés]

Amszterdam háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:


Népessége[szerkesztés]

1 345 638 Etnikai összetétel: holland 83% afrikai 8%, ázsiai,európai 9%[forrás?]

Címere[szerkesztés]

Wapen van Amsterdam bewerkt.PNG

A város címere a három függőlegesen egymás alatt elhelyezkedő Szent András keresztből áll. A történészek szerint a három kereszt az Amszterdamot fenyegető három legsúlyosabb veszélyt jelképezi: az árvizet, a tűzvészt és a pestist. A címer alján látható felirat „Heldhaftig, Vastberaden, Barmhartig” a város hivatalos jelmondata, jelentése: „Vitéz, elszánt, könyörületes”, amelyet 1947-ben Vilma királynő (1890–1948) adományozott a városnak a második világháború alatti bátorságának elismerésként. Az oroszlánok a 16. században kerültek a címerre.

Látnivalók[szerkesztés]

Hollandia művészeti, kulturális terén Amszterdam szerepe vitathatatlan. Számos színház, múzeum található itt, leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol többek között Rembrandt és Vincent van Gogh munkái láthatók. A múzeum 2008-ig felújítás alatt állt, ezalatt a gyűjteménynek több másik múzeum adott otthont. Megemlíthető még a Trópusi Múzeum, amely kiállításait a forró égöv témáinak szenteli, valamint a hajózástörténeti múzeum, a holland tengerjárókkal együtt. Híres épület még a Rembrandt-ház, valamint a Prinsengracht 26. sz. ház, ahol Anna Frank írta naplóját a német megszállás éveiben. Itt látható a világhírű sörfőző cég, a Heineken múzeuma, amit az első Heineken sörgyár épületében alakítottak ki. Ez bemutatja a cég történetét, emellett a sör gyártásának technológiájába is beavatja a laikusokat. A város vigalmi negyede, a piroslámpás negyed szintén ismert turistalátványosság, nem csak a kínált, máshol illegális szórakozások fogyasztóinak, hanem a hangulat iránt érdeklődő kívülállók számára is.

Múzeumok[szerkesztés]

Amszterdamban három jelentősebb főcsatorna található: a Herengracht, a Prinsengracht és a Keizersgracht, amelyek koncentrikus félköröket formálnak a középkori belváros körül
  • Rijksmuseum - Hollandia nemzeti múzeuma, itt látható többek között Rembrandt: Éjjeli őrjárat című híres festménye. Ezen kívül számos híres Frans Hals, Vermeer, Jacob van Ruysdael és Jan Steen alkotást őriznek falai között. Érdekességei továbbá a babaház és a delfti porcelán gyűjtemények.
  • Van Gogh Museum - a híres németalföldi festő alkotásait mutatja be: „Krumplievők”, „Arles-i hálószoba”, valamint a Napraforgó-sorozat egyik darabja a leghíresebbek.
  • Stedelijk Museum - modern művészetek múzeuma
  • Hermitage Amsterdam - a szentpétervári Ermitázs amszterdami tagozata
  • Museum het Rembrandthuis - ebben a házban élt Rembrandt 1639-től haláláig. Ma a művész szobáin kívül egy festmény- és vázlatgyűjteménynek ad otthont munkáiból.
  • Anne Frankhuis - ebben a házban élt, majd bujkált a zsidóüldözések elől a Frank család. Anne Frank itt írta híres naplóját.
  • Amsterdams Historisch Museum - a város több évszázados történetébe nyújt betekintést.
  • Tropenmuseum - antropológiai gyűjtemény
  • Nederlands Scheepvaartmuseum - a holland hajózás történetét mutatja be.
Amsterdam 01.jpg

Kultúra[szerkesztés]

DeWolff a Paradiso-ban

Éjszakai élet[szerkesztés]

Queen's nap Amszterdamban, 2013

Amszterdam híres élénk és változatos éjszakai életéről. Amszterdamban sok kávézó található. Vannak a nagyok és a modernek, meg kicsik és hangulatosak. A tipikus Bruine Kroeg (barna kávézó) régimódi hangulatot áraszt a fények, a gyertyák miatt a kissé régebbi vásárlók számára. A legtöbb kávézó nyáron teraszos. A Leidseplein nyáron gyakori látvány az éttermek tele teraszokkal, ahol sört vagy bort fogyasztanak. Sok étterem található Amszterdamban is. Mivel Amszterdam multikulturális város, számos különböző éttermet találhatunk. Az éttermek széles választékát kínálják a meglehetősen fényűző és drága ételeknek, valamint a rendes és megfizethető ételeknek is. Amszterdam számos diszkóhelyet is magában foglal. A turisták számára a két fő éjszakai szórakozóhely a Leidseplein és a Rembrandtplein. A Paradiso, a Melkweg és a Sugar Factory kulturális központok. Példák a Rembrandtplein közelében található diszkókra: az Escape, az Air, a John Doe és a Club Abe. Szintén figyelemre méltó a Panama, a Hotel Arena (East), a Trouw Amsterdam és a Studio 80. A központi pályaudvar közelében található Bimhuist tekintik a világ egyik legjobb jazzklubjának. A Reguliersdwarsstraat az LGBT közösség és az éjszakai élet fő utcája.

Fesztiválok[szerkesztés]

Amsterdam Pride 2018

2008-ban 140 fesztivál és rendezvény volt Amszterdamban.[4]

A híres fesztiválok és rendezvények Amszterdamban a következőket foglalják magukban: a Koningsdag (amely Koninginnedagnak nevezték el 2013-ban Willem-Alexander király koronázásáig) (Király napja - királynő napja); a Holland Fesztivál az előadóművészetek számára; augusztusban az éves Prinsengrachtconcert (klasszikus koncert a Prinsen-csatornán); a "Stille Omgang" (csendes római katolikus esti előadás minden márciusban); Amszterdami Gay Pride; A Cannabis Kupa; és az Uitmarkt. A Koninginnedag miatt, amelyet minden évben április 30-án tartottak, több százezer ember utazik Amszterdamba, hogy ünnepeljenek a városlakókkal. Az egész város túlzsúfolva lesz olyan emberekkel, akik a freemarketből vásárolnak termékeket, vagy meglátogatják az egyik koncertet a sok közül.

Az éves Holland Fesztivál Európa szerte nemzetközi művészeket és látogatókat vonz. Az Amszterdami Gay Pride egy csónakos felvonulás az amszterdami csatornákon, amelyet minden év augusztusának első szombatján tartanak.[5] Az éves Uitmarkt egy háromnapos kulturális esemény a kulturális szezon elején augusztus végén.[6]

Sport[szerkesztés]

Labdarúgás[szerkesztés]

AFC Ajax játékos Johan Cruyff, 1967

Amszterdam a holland első osztály (hollandul: eredivise) legsikeresebb és egyik leghíresebb csapatának, az Ajax Amsterdamnak a bázisa. A csapatnak korábban az Olimpiai Stadion adott otthont. Ez Amszterdam délkeleti részén található, és 1928-ra építették, a 9. nyári olimpiai játékokra. Később, a 2000-es labdarúgó Európa-bajnokságra - 1996-ban - átadott Amsterdam Arena stadionba tette át székhelyét, amely 140 millió euróba került, 53 346 ülőhellyel, fedett lelátóval, befedhető játéktérrel és a játéktér alatt kialakított, 12 500 férőhelyes mélygarázzsal épült.

Futás[szerkesztés]

A város tartja a Dam to Dam Run-ot, egy 16 kilométeres (10 mi) versenyt Amszterdamtól Zaandamig, valamint az amszterdami maratonot.

Jégkorong[szerkesztés]

A jégkorong csapat Amstel Tijgers játszik a Jaap Eden jégpályán. A csapat a holland jégkorongbajnokságon versenyez. A jégpálya 400 méteres sávján gyorskorcsolya-bajnokságot tartottak.

Amerikai futball[szerkesztés]

Amszterdamban két amerikai futball-franchise van: az amszterdami keresztesek és az amszterdami páncélok.

Baseball[szerkesztés]

Az amszterdami kalózok baseball csapata a holland Major League-ben versenyez.

Kosárlabda[szerkesztés]

A kosárlabda csapat a MyGuide Amsterdam versenyez a holland premier divízióban, és a Sporthallen Zuid-ban játssza le a játékot. [7]

Röplabda[szerkesztés]

Van egy rögbi klub Amszterdamban, akinek edzéseket tartanak az RTC-ben (Rugby Talenten Centrum vagy Rugby Talent Center) és a National Rugby stadionban.

Díjak[szerkesztés]

1999 óta Amszterdam díjazza a legjobb sportolókat az Amsterdam Sports Awards-ban. Boxer Raymond Joval és a helyszíni jégkorong középpályása Carole Thate voltak az elsők, akik 1999-ben megkapták a díjakat.

Közlekedés[szerkesztés]

Vasúti[szerkesztés]

Amszterdamot a Nederlandse Spoorwegen (holland vasút) tíz állomása szolgálja ki.[8] Öt nemzetközi állomás: a Sloterdijk, a Zuid, az Amstel, a Bijlmer ArenA és az Amsterdam Centraal. A helyi vasút állomásai: Lelylaan, RAI, Holendrecht, Muiderpoort és Science Park. Az Amsterdam Centraal nemzetközi vasútállomás is. Az állomásról rendszeres járatok indulnak olyan célállomásokra, mint Ausztria, Fehéroroszország, Belgium, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Oroszország, Svájc és az Egyesült Királyság. Ezek a vonatok a Hollandse Spoorwegen (Amsterdam-Berlin), az Eurostar (Amszterdam-Brüsszel-London), a Thalys (Amszterdam-Brüsszel-Párizs / Lille) és az InterCityExpress (Amsterdam-Köln-Frankfurt) nemzetközi vonatai.[9][10][11]

Közúti[szerkesztés]

Amszterdamot 1932-ben tervezték meg úgy, hogy a holland autópályarendszernek egy csomópontja legyen. [12] A második világháború kitörése és a prioritások megváltoztatása ahhoz a jelenlegi helyzethez vezetett, hogy csak az A1, A2 és A4 útvonalak mennek Amszterdamból az eredeti terv szerint. Az A3-ast Rotterdamba 1970-ben törölték a Groene Hart megőrzése érdekében. Az A8-as út, északra Zaandamig és az A10-es körgyűrűig 1968 és 1974 között nyílt meg.[13] Az A1, A2, A4 és A8 mellett számos autópálya, például az A7 és az A6 autópályák főként Amszterdamba mennek.

A város körüli A10 körgyűrű összeköti Amszterdamot a holland nemzeti autópálya-hálózattal. Az A10-es csomópontok lehetővé teszik az autók számára, hogy bejussanak a városba azáltal, hogy átkerülnek a 18 városi út egyikére. Ezek a városi utak regionális utak, amelyek nincsenek besorolva, néha központi fenntartás nélkül. A legtöbbet a kerékpárosok veszik igénybe. Az S100 Centrumring egy kisebb körgyűrű, amely kerüli a város központját.

A város központjában alig használnak autót. A parkolási díjak drágák, és sok utca az autók számára zárva vagy egyirányú.[14] Az önkormányzat szponzorálja a carsharing és carpooling kezdeményezéseket, mint az Autodelen és a Meerijden.nu.[15]

Amszterdam metró térképe

Metró, villamos és busz[szerkesztés]

Jelenleg tizenhat villamosút és öt metróvonal van. Mindegyiket a Gemeentelijk Vervoerbedrijf (GVB) önkormányzati tömegközlekedési szolgáltató működteti, amely a városi buszjáratokat is üzemelteti. Az amszterdami metrót 1977-ben adták át. Mára a hálózat hossza 52 km, az állomások száma 52. Napi forgalma:295 000 fő.

Négy díjmentes GVB komp visz gyalogosokat és kerékpárosokat az IJ-tó partjáról Amszterdam-Noord városhoz, és két, a kikötőben keletre és nyugatra közlekedő kompjáratot is üzemeltet. Vannak magántulajdonú üzemeltetésű vízi taxik, vízibuszok, elektromos kölcsönző csónakok és csatornahajók, amelyek az amszterdami csatornákon szállítják az embereket.

A regionális buszokat és néhány külvárosi buszt a Connexxion és az EBS üzemeltet. A nemzetközi buszjáratokat az Eurolines indítja az amszterdami Amstel pályaudvarról, az Amszterdami Sloterdijk vasútállomásról az IDBUS és a Megabus város keleti részén található Zuiderzeeweg-től.

Az amszterdami központba való könnyebb közlekedés megkönnyítése érdekében a városban különböző P + R parkolók állnak rendelkezésre, ahol az emberek megfizethető áron parkolhatják autóikat.[16]

Városkép[szerkesztés]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Források[szerkesztés]

  1. http://statline.cbs.nl/StatWeb/publication/?DM=SLNL&PA=37230NED&D1=17-18&D2=57-650&D3=l&LA=EN&HDR=T&STB=G1,G2&VW=T
  2. (2018. szeptember 22.) „Amsterdam” (en nyelven). Wikipedia.  
  3. Amszterdam csatornái. iranyamszterdam.hu. (Hozzáférés: 2016. október 27.)
  4. Amsterdam kans op 'evenementenstad'”, www.at5.nl, 2008. május 17. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 22.) (nl-NL nyelvű) 
  5. Amsterdam.nl - Gay Pride Amsterdam, 2008. június 1. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  6. I amsterdam - Uitmarkt, 2008. január 31. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  7. Sporthallen Zuid Internet - Referenties, 2010. augusztus 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  8. http://stationsweb.brinkster.net/stationlijst.asp?prov=noord-holland. stationsweb.brinkster.net. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  9. Train to Amsterdam | London to Amsterdam | Eurostar. www.eurostar.com. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  10. NSInternationaal.nl - Bestemmingen, 2007. március 23. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  11. Ltd, DVV Media International. „Eurostar undertakes detailed planning for London – Amsterdam service”, Railway Gazette (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 22.) (en nyelvű) 
  12. Autosnelwegen.nl, 2007. március 10. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  13. Autosnelwegen.nl, 2007. március 16. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  14. DIVV Amsterdam, 2007. augusztus 6. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  15. Amsterdam.nl - Auto, 2007. április 5. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)
  16. Parkeren + Reizen (P+R) Amsterdam | I amsterdam (nl nyelven). www.iamsterdam.com. (Hozzáférés: 2018. szeptember 22.)

További információk[szerkesztés]


Előző:
Firenze
Európa kulturális városa
1987
Következő:
Nyugat-Berlin