Rijksmuseum

Rijksmuseum
Elhelyezkedés	Amszterdam Hollandia
Alapítva	1800
Megnyílt	1885
Igazgató	Taco Dibbits (2016. július 15. – )
Építész(ek)	Pierre Cuypers
Elhelyezkedése
Rijksmuseum Pozíció Hollandia térképén
é. sz. 52° 21′ 36″, k. h. 4° 53′ 07″52.36, 4.8852777777778
A Rijksmuseum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rijksmuseum témájú médiaállományokat.

A múzeum főbejárata

Az épület hátsó frontja

A Fülöp-szárny

Cornelis Sebille Roos, a múzeum első igazgatója

A Rijksmuseum (Rijksmuseum Amsterdam) Hollandia nemzeti múzeuma, évente több mint 2 millió látogatóval. Ez a holland aranykor festészetének alighanem legjelentősebb bemutató helye. Amszterdamban a Museumpleinen áll, a Van Gogh Múzeum, a Stedelijk Múzeum és a Concertgebouw közelében. Nemcsak a világ legjelentősebb Rembrandt-gyűjteménye van itt, de Hollandia legnagyobb nyilvános művészettörténeti könyvtára is.

Története

A gyűjtemény alapítására a francia kormány utasította 1798-ban bábállamát, a Batáviai Köztársaságot. A Hágában létrehozott Nemzeti Múzeumba egyrészt az ország középületeiből gyűjtötték össze az értékesebb műtárgyakat, másrészt az adományozással, illetve kölcsönökkel is gyarapodott. Így például Amszterdam városa „adta kölcsön” 1808-ban Rembrandt két híres képét:

• az Éjjeli őrjáratot és
• A posztós céh elöljáróit (A rőfös céhmesterek, De Staalmeesters).

A párizsi (akkor éppen Napóleonról elnevezett) múzeum értékes márványszobrokat adott át.

Az első kiállítás 1800-ban nyílt. Az 1806-ban trónra lépett Louis Bonaparte kérésére a műkincseket átköltöztették az amszterdami Trippenhuisba, és a Nemzeti Múzeumból 1808-ban Királyi Múzeum lett. 1810-ben, a Holland Királyság beolvasztása után újabb átszervezéssel Hollandi Múzeummá alakították. 1863-ban írtak ki pályázatot egy, az impozáns gyűjteménynek megfelelő méretű és küllemű épület tervezésére, de egyik pályamunkát sem találták megfelelőnek, és a pályázatot érvénytelenné nyilvánították.

Az 1876-ban kiírt újabb pályázatot Pierre Cuypers nyerte gótikus és reneszánsz elemeket halmozó tervével. Az építkezést még abban az évben megkezdték; az új épület 1885. július 13-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A Trippenhuist a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémiának (KNAW) adták át. A hatalmas gyűjtemény egy részét a leideni múzeumnak adták át, más részét a hágai Mauritshuisnak. Ezután viszont beolvasztották a gyűjteménybe a régi szépművészeti akadémia múzeumát, a van der Hoop múzeumot; a gyarapodás azóta is folyamatos.

A második világháború (a német megszállás) alatt a műtárgyakat biztonságba helyezték, és a kiállításokat csak a háború után, újrarendezett formában nyitották meg újra.

2003-ban kezdték el az épület átfogó felújítását, amit két spanyol építész, Antonio Cruz és Antonio Ortiz vezetett. 2012-re a Fülöp-szárny készült el; a főépületet 2013. április 13-án nyitotta meg újra Beatrix királynő. A Fülöp-szárnyban 2014. november 1-én nyílt új kiállítás Modern idők: Fényképészet a 20. században címmel.

A gyűjtemények

A németalföldi és holland festészeti gyűjtemény nemcsak a világ leggazdagabb Rembrandt-képgyűjteménye, de kiváló áttekintést ad a nagy hollyand tájkép- és zsánerfestők:

• Frans Hals,
• Vermeer,
• Jacob van Ruisdael,
• Jan Steen

és mások munkásságáról.

A 19-20. századi festészeti gyűjtemény legértékesebb darabjai

• Vincent van Gogh és
• Kees van Dongen képei.

Az iparművészeti gyűjteményben kiváló, leginkább 17-18. századi

• delfti porcelánok;
• fajansztárgyak,
• ötvösmunkák,
• bútorok és
• gobelinek vannak.

A gazdag szoborgyűjtemény főleg a 14–20. század művészetét öleli fel.

Az ázsiai képzőművészeti gyűjtemény legtöbb darabját Hátsó-Indiából hozták hata a gyarmatosítók.

Sajátos kollekció a Babaház.

A grafikai gyűjteményben a nagy holland mesterek rajzait, rézkarcait, metszeteit és akvarelljeit gyűjtik.

A külföldi festészeti gyűjtemény legjelentősebb darabjai:

• Fra Angelico,
• El Greco,
• Goya,
• Rubens és
• Van Dyck

képei.

Ismertebb képek a múzeumban

• Aelbert Cuyp: Hegyes táj pásztorokkal és tehenekkel;
• Gérard Dou: Önarckép;
• Jan van Goyen: Táj két tölggyel;
• Frans Hals: Házaspár,
• Pieter de Hooch: Falusi ház;
• Willem Kalf: Csendélet,
• Rembrandt: Éjjeli őrjárat,
• Rembrandt: A zsidó menyasszony,
• Rembrandt: A posztós céh elöljárói (A rőfös céhmesterek, De Staalmeesters);
• Jacob van Ruisdael: Szélmalmok Wijknél;
• Jan Steen: Kettős játék,
• Jan Steen: Önarckép (1670 körül);
• Van Dyck: Stuart Mária és II. Vilmos orániai herceg,
• Van Dyck: Johannes Baptista Franck portréja;
• Jan Vermeer van Delft: Utcakép.

Érdekességek

A múzeum kicsinyített, valósághű mása a Hága melletti Madurodam makettparkban is látható.

További információk

• A múzeum honlapja (angolul) (hollandul)
• A Rijksmuseumról az Irány Amszterdamon (magyarul)

Források

• Rijksmuseum Luxorium
• Dombi József, 1964: Múzeumok — remekművek. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. pp. 7–16.