Éjjeli őrjárat (festmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Éjjeli őrjárat
The Nightwatch by Rembrandt.jpg
Művész Rembrandt (1642)
Típus olaj, vászon
Magasság 363 cm
Szélesség 437 cm
Múzeum Rijksmuseum
Település Amszterdam
Éjjeli őrjárat 3D-ben

Az Éjjeli őrjárat Rembrandt leghíresebb festménye, a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett műve, melynek részletei ma is a titokzatosság homályába burkolóznak. A festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ, olyan nagy (363×437 cm), hogy elfoglalja az egész hátsó falat, pedig egyes darabokat már levágtak róla. Vitathatatlanul ez a múzeum egyik leghatásosabb festménye.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megrendelést valószínűleg 1639-ben, vagy 1640-ben kapta Rembrandt a Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylettől. Más festők - többek között Nicolas Elias és Joachim von Sandrart - is megbízást kaptak a Polgárőrség Háza Amstel-folyóra néző termének díszítésére. [1] Rembrandt számos rajzvázlatot is készített műve elkezdése előtt. Az egyiken ez olvasható: "A Polgárőrség Házának nagytermében elhelyezendő festmény vázlata, amely azt ábrázolja, amint az ifjabbik Purmerlandt báró (Frans Banning-Cocq), a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Vlaerdingen (Willem van Rytenburch) lovagnak, hogy vonultassa ki századát." [2] Rembrandt 16 portré elkészítésére kötött szerződést, a képen mégis 31 személyt láthatunk. A művész 1600 holland forintot kapott művéért, ami abban az időben igen soknak számított. A vélemények megoszlanak arról, hogy milyen volt a fogadtatása a képnek, de valószínű, hogy néhányan a megrendelők közül elégedetlenek lehettek, amiért nem egyenlő súllyal mutatja őket Rembrandt egyedi kompozíciója. Később a szereplők neve rákerült a festmény hátterében látható kapucímerre, így az alakok azonosíthatóvá váltak.

A kép Európa-szerte megalapozta Rembrandt hírnevét. A firenzei Filippo Baldinucci így ír erről: "Egyik nagy vásznával, amelyet az idegen lovagok szállásán helyeztek el, és amely a polgárőrség egyik osztagát ábrázolja, oly nagy nevet szerzett, hogy kevés nagyobbat szerzett magának valaha is más művészember azon a földön." [3]

1715-ben a festményt átszállították a városházára, mivel a Polgárőrség Házát lebontásra ítélték. Ekkor megcsonkították a képet: aljából háromnegyed métert, bal széléből pedig 22 centimétert levágtak. Az eredeti kompozíciót Frans Banning-Cocq családi albumábában lévő aquarell vázlatból ismerjük, mely a még csonkítatlan művet ábrázolja.

A képnek eredetileg nem volt címe [4], az "Éjjeli őrjárat" elnevezést angol (sir Joshua Reynolds) és francia műértőktől kapta, mivel a kép a sok rárakódott kosztól sötét tónusúvá vált. Az amszterdami Rijksmuseum restaurátorai 1947-ben láttak neki, hogy eltávolítsák a port és a sok lakkréteget a képről, így előtűnt a már korábban is sejtett tény: az alakokat nem éjjeli homályban, hanem tűző napsütésben ábrázolta Rembrandt.

Értelmezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Remrandt életművében döntő fontosságú az Éjjeli őrjárat. Benne van minden, ami eddig történt, de előre is mutat — a későbbiekben a művész egyre inkább elszakad a korízléstől.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Halász, i. m. 136. old.
  2. Halász, i. m. 131-132. old.
  3. Arpino-Lecaldano, i. m. 9. old.
  4. Bockemühl, i. m. 49. old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Halász Zoltán: A szenvedély arca. Budapest, Corvina Kiadó (1968)
  • Bockemühl, Michael: Rembrandt. Köln, Benedikt Taschen (1993)
  • Arpino, Giovanni és Lecaldano, Paolo: Rembrandt. Budapest, Corvina Kiadó (1988)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]