Éjjeli őrjárat (festmény)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Éjjeli őrjárat
The Nightwatch by Rembrandt.jpg
Művész Rembrandt (1642)
Típus olaj, vászon
Műfaj schutterstuk
Mozgalom barokk
Magasság 363 cm
Szélesség 437 cm
Múzeum Rijksmuseum
Gyűjtemény
Település Amszterdam
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Éjjeli őrjárat témájú médiaállományokat.
Éjjeli őrjárat 3D-ben

Az Éjjeli őrjárat Rembrandt leghíresebb festménye, a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett műve, melynek részletei ma is a titokzatosság homályába burkolóznak. A festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ, olyan nagy (363×437 cm), hogy elfoglalja az egész hátsó falat, pedig egyes darabokat már levágtak róla. Vitathatatlanul ez a múzeum egyik leghatásosabb festménye.

Története[szerkesztés]

A megrendelést valószínűleg 1639-ben, vagy 1640-ben kapta Rembrandt a Frans Banning-Cocq által vezetett lövészegylettől. Más festők - többek között Nicolas Elias és Joachim von Sandrart - is megbízást kaptak a Polgárőrség Háza Amstel-folyóra néző termének díszítésére.[1] Rembrandt számos rajzvázlatot is készített műve elkezdése előtt. Az egyiken ez olvasható: "A Polgárőrség Házának nagytermében elhelyezendő festmény vázlata, amely azt ábrázolja, amint az ifjabbik Purmerlandt báró (Frans Banning-Cocq), a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Vlaerdingen (Willem van Rytenburch) lovagnak, hogy vonultassa ki századát." [2] Rembrandt 16 portré elkészítésére kötött szerződést, a képen mégis 31 személyt láthatunk. A művész 1600 holland forintot kapott művéért, ami abban az időben igen soknak számított. A vélemények megoszlanak arról, hogy milyen volt a fogadtatása a képnek, de valószínű, hogy néhányan a megrendelők közül elégedetlenek lehettek, amiért nem egyenlő súllyal mutatja őket Rembrandt egyedi kompozíciója. Később a szereplők neve rákerült a festmény hátterében látható kapucímerre, így az alakok azonosíthatóvá váltak.

A kép Európa-szerte megalapozta Rembrandt hírnevét. A firenzei Filippo Baldinucci így ír erről: "Egyik nagy vásznával, amelyet az idegen lovagok szállásán helyeztek el, és amely a polgárőrség egyik osztagát ábrázolja, oly nagy nevet szerzett, hogy kevés nagyobbat szerzett magának valaha is más művészember azon a földön." [3]

1715-ben a festményt átszállították a városházára, mivel a Polgárőrség Házát lebontásra ítélték. Ekkor megcsonkították a képet: aljából háromnegyed métert, bal széléből pedig 22 centimétert levágtak. Az eredeti kompozíciót Frans Banning-Cocq családi albumában lévő aquarell vázlatból ismerjük, mely a még csonkítatlan művet ábrázolja.

A képnek eredetileg nem volt címe,[4] az "Éjjeli őrjárat" elnevezést angol (sir Joshua Reynolds) és francia műértőktől kapta, mivel a kép a sok rárakódott kosztól sötét tónusúvá vált. Az amszterdami Rijksmuseum restaurátorai 1947-ben láttak neki, hogy eltávolítsák a port és a sok lakkréteget a képről, így előtűnt a már korábban is sejtett tény: az alakokat nem éjjeli homályban, hanem tűző napsütésben ábrázolta Rembrandt.

Értelmezések[szerkesztés]

Remrandt életművében döntő fontosságú az Éjjeli őrjárat. Benne van minden, ami eddig történt, de előre is mutat — a későbbiekben a művész egyre inkább elszakad a korízléstől.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halász, i. m. 136. old.
  2. Halász, i. m. 131-132. old.
  3. Arpino-Lecaldano, i. m. 9. old.
  4. Bockemühl, i. m. 49. old.

Források[szerkesztés]

  • Halász Zoltán: A szenvedély arca. Budapest, Corvina Kiadó (1968)
  • Bockemühl, Michael: Rembrandt. Köln, Benedikt Taschen (1993)
  • Arpino, Giovanni és Lecaldano, Paolo: Rembrandt. Budapest, Corvina Kiadó (1988)

További információk[szerkesztés]