Pristina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pristina
Balról jobbra: Panorámakép, Toronyóra, Skanderbeg Tér, Nemzeti Könyvtár, Újjászületés Emlékmű, Parlament, Nemzeti Múzeum és egy esti panorámakép
Balról jobbra: Panorámakép, Toronyóra, Skanderbeg Tér, Nemzeti Könyvtár, Újjászületés Emlékmű, Parlament, Nemzeti Múzeum és egy esti panorámakép
Pristina címere
Pristina címere
Közigazgatás
Ország Koszovó
Körzet Pristina körzet
Irányítószám 10000
Körzethívószám 38
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség207 477 fő (2013) +/-
– elővárosokkal550 000 fő
Népsűrűség661 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság652 m
Terület854 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
Elhelyezkedése
Pristina (Koszovó)
Pristina
Pristina
Pozíció Koszovó térképén
é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′
Pristina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pristina témájú médiaállományokat.
Az ENSZ-székház Pristinában
A Nemzeti Könyvtár Pristinában

Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése. Az ENSZ ellenőrzése alatt áll.

A város Koszovó kulturális, ipari és irányítási központja, székhelye a Pristinai Egyetemnek, valamint itt van Koszovó egyik legtöbbet használt repülőtere, a Pristina nemzetközi repülőtér.

Népessége[szerkesztés]

A becslések szerint a városnak közel 500 ezer lakosa van, ezek többsége albán nemzetiségű, emellett laknak még itt szerbek, bosnyákok, cigányok is.

Történelem[szerkesztés]

Milutin (1282-1321) szerb király székhelye volt a város, a középkorban. 1389. június 28-án itt zajlott a rigómezei csata, amely a szerbek vereségével végződött. A főváros ezután egészen 1459-ig Szendrő vára volt.

A török időkben a Koszovói vilajet része volt. 1880-as években kiépítik a Szaloníki-Mitrovica vasutat, amelynek egyik állomása lett a város.

1912-ben Szerbia része lett. Az első világháborúban 1914-ben osztrák–magyar csapatok szállták meg és csak 1918-ban került vissza Szerbiához.

A második világháború idején Albánia része lett, így Olaszország megszállása alá került. 1943-ban az olasz csapatok helyére németek érkeztek. 1944-ig, a jugoszláv partizánok megérkezéséig az ő fennhatóságuk alá tartozott. A kommunista Jugoszlávia idején ismét Szerbia része, 1964-től a Koszovói Autonóm Köztársaság fővárosa volt. 1989-ben Slobodan Milošević megszüntette a tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. 2008. február 17-től az önálló és független Koszovó fővárosa lett.

A 2015 elején kirobbant politikai válság után sokan hagyták el a várost és menekültek Európa több országába.[1]

Éghajlata[szerkesztés]

Pristina éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)15,820,226,029,032,336,339,236,834,429,322,015,639,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,45,510,515,720,723,926,426,723,117,110,14,115,6
Átlaghőmérséklet (°C)−1,31,15,09,914,717,819,719,515,910,65,10,49,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,9−2,80,24,28,511,412,512,39,45,00,9−3,14,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−27,2−24,5−14,2−5,3−1,80,53,94,4−4,0−8,0−17,6−20,6−27,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)393639496860524442456856598
Havi napsütéses órák száma709614318422724629928922517396702118
Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia


Média[szerkesztés]

A város Koszovó médiacentruma is. Itt vannak az ország rádiós és televíziós központjai: az RTK, a Radio Kosova, a Radio Blue Sky, a TV 21 és a KTV.

Újságok[szerkesztés]

Koha Ditore, Zeri, Bota Sot, Epoka e Re, Kosova Sot, Express és Lajmi.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Emin Giku néprajzi múzeum
  • Llapit (Lap) mecset
  • Sultan Mehmet II al-Fātih mecset (18. század)
  • Nagy Hammam (Nagy fürdőház) (15. század)
  • Jasār Pasa mecset (1834)
  • Gračanica szerb kolostor (Pristinától 10 km-re délre)

Oktatás[szerkesztés]

Pristinai egyetem, amely 1970-ben alakult a legmagasabb fokú oktatási intézmény Koszovóban. 13 kara van. Pristinában tudományos és művészeti akadémia is működik.

Politika[szerkesztés]

Ismet Beqiri, a polgármester a legnagyobb koszovói (albán) párt, az LDK tagja. Koszovó parlamentje is a városban van.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]