Szendrő (Szerbia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szendrő
(Смедерево / Smederevo)
A városháza
A városháza
Szendrő címere
Szendrő címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Dunai
Rang város
Körzethívószám +381 26
Népesség
Teljes népesség 62 805 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szendrő (Szerbia)
Szendrő
Szendrő
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 40′, k. h. 20° 56′Koordináták: é. sz. 44° 40′, k. h. 20° 56′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendrő témájú médiaállományokat.

Szendrő (szerbül: Смедерево / Smederevo) város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Fekvése[szerkesztés]

Belgrádtól 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a Nagy-Morava torkolatánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Szerb neve a délszláv Smeder személynévből származik, jelentése: Smeder birtoka.

Története[szerkesztés]

A vár maradványa

Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója a Jessova partján áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, aki itt is halt meg 1457-ben.

A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is neveztek,[1] először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta.

1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü Musztafa pasa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza. (Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp a Szerb Fejedelemséghez.

Vasúti pályaudvar az erődfalak mellett
Vasúti pályaudvar az erődfalak mellett

Az első világháborúban Szendrőt az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai 1914-ben elfoglalták, a középkori várban 1918-ig hadifogolytábort működtettek. A második világháborúban a város német megszállás alá került, a várban lőszerraktárat rendeztek be. 1941. június 5-én egy nagy erejű lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezer civil lakos – köztük a pályaudvaron álló zsúfolt személyvonat utasainak – életét kioltva.

Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára, a Sartid. 2003-ban 62 900 lakosa volt.

Híres személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]