Prizren

	Prizren
; Prizren címere	; Prizren zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Koszovó
Körzet	Prizren körzet
Község	Prizren község
Jogállás	körzet székhelye
Irányítószám	20000
Testvérvárosok	Lista Selçuk; Tirana; Durrës; Vlora; Zágráb; Eszék; Ulcinj; Mamusha; Edirne; Shkodra; Kyjov (2014. március – ); Kuşadası; Amasya;
	Népesség
Teljes népesség	186 986 fő (1996)
Tszf. magasság	450 m
Terület	854 km²
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 13′ 48″, k. h. 20° 44′ 24″42.230000°N 20.740000°EKoordináták: é. sz. 42° 13′ 48″, k. h. 20° 44′ 24″42.230000°N 20.740000°E
	Prizren weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Prizren témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Prizren (albánul: Prizreni vagy Prizrend, szerbül: Призрен/Prizren, törökül: Prizren, Pürzeyn vagy Perzerrin) történelmi város Koszovó délnyugati részén. Az ország második legnépesebb városa, az azonos nevű község és körzet székhelye.

A város minaretjeivel, templomaival és oszmán-kori építészeti örökségével Koszovó legszebb városa. Leghíresebb temploma világörökségnek számít, Koszovó középkori műemlékei részeként, 2006 óta veszélyeztetett státusszal.^[1]^[2]

Története

A várost már Klaudiosz Ptolemaiosz is említette a 2. században Theranda néven.^[3] A mai neve feltehetően a szlávból származik.

A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. IV. István Uroš szerb cár Prizrent országa fővárosává tette.^[4] Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás (iszlám, ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett.

Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ban a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül.^[5] A várost ennek ellenére az első Balkán-háborúban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban.^[6] Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve Jugoszlávia része lett.

A második világháború alatt a város az olasz függésben lévő Nagy-Albánia része volt. A szocialista Jugoszlávia 1946-ban autonómiát adott Koszovónak, amit az évtizedek során fokozatosan bővített. Prizren továbbra is albán többségű város maradt, népessége gyorsan növekedett.

A városban a koszovói háború alatt nem folytak komolyabb harcok, az albán lakosság jelentős része azonban elmenekült. Koszovó NATO-megszállását követően viszont a szerb és roma kisebbség kényszerült a város elhagyására. A 2004-es koszovói zavargások során az albánok több szerb műemléket is megrongáltak Prizrenben, köztük az UNESCO világörökség részét képező Ljeviš-katedrálist.^[7] Az utóbbi években Prizren egyre jelentősebb turistacélponttá vált. A 2013-ban átadott R7 (Ibrahim Rugova) autópálya gyorsabb összeköttetést biztosít a város számára Albániával és Pristinával.

Népesség

Prizren lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 177 781 fő volt.^[8] A városban az albán többség mellett élnek még bosnyákok, törökök, cigányok, goránok és kis számban szerbek is.

A lakosság nemzetiségi megoszlása a 2011-es népszámlálás szerint:

	Fő
Albánok	145 718
Bosnyákok	16 896
Törökök	9091
Cigányok	2899
Szerbek	237

Gazdaság

A városban nagyrészt kis- és középvállalkozások, illetve az állami szektor biztosítja a munkahelyeket. A mezőgazdaság és kereskedelem mellett a szolgáltatások a meghatározóak. A város infrastruktúrája kedvezőbb a koszovói átlagnál.^[9]

Oktatás

Bővebben: Prizreni Egyetem

Látnivalók

Szinán pasa mecset
Prizreni erőd
Ljeviš-katedrális
Prizreni kőhíd a Bisztrica folyón

Híres szülöttei

Leze Qena (1935–2020), színésznő
Nenad Stojković (* 1956), labdarúgó
Edita Tahiri (* 1956), politikus
Edmond Tomić (* 1956), labdarúgó
Kujtim Shala (* 1964), labdarúgó
Ivica Dačić (* 1966), politikus
Behar Heinemann (* 1969), írónő
Vedat Muriqi (* 1994), labdarúgó
Bersant Celina (* 1996), labdarúgó

Jegyzetek

↑ Besiana Xharra: Illegal Builds Threaten Kosovo’s Most Historic City (angol nyelven). BalkanInsight, 2011. március 9. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
↑ Medieval Monuments in Kosovo (angol nyelven). UNESCO Világörökség Központ, 2011. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
↑ "LacusCurtius • The Buildings of Procopius — Book 4, Part 2". penelope.uchicago.edu.
↑ Vickers, Miranda (1995). The Albanians: A Modern History. p. 97.
↑ Barbara Jelavich: A Balkán története I–II. Ford. Balabán Péter. Budapest: Osiris; 2000. 1996. I/318–321. o. = Europica Varietas, ISBN 9633791200
↑ Freundlich, Leo (1913). "Albania's Golgotha". Archived from the original on 31 May 2012. Retrieved 29 June 2014.
↑ http://alitraveling.blog.hu/2017/04/23/a_videki_koszovo
↑ Archivált másolat. [2017. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
↑ http://www.osce.org/kosovo/13128?download=true

További információk

Prizren- A Blago Alapítvány fénykép gyűjteménye
Prizren község honlapja, (albán, angol, török, szerb)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a Koszovóról szóló vagy Koszovóval kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Besiana Xharra: Illegal Builds Threaten Kosovo’s Most Historic City (angol nyelven). BalkanInsight, 2011. március 9. (Hozzáférés: 2011. március 11.)

[2] Medieval Monuments in Kosovo (angol nyelven). UNESCO Világörökség Központ, 2011. (Hozzáférés: 2011. március 11.)

[3] "LacusCurtius • The Buildings of Procopius — Book 4, Part 2". penelope.uchicago.edu.

[4] Vickers, Miranda (1995). The Albanians: A Modern History. p. 97.

[5] Barbara Jelavich: A Balkán története I–II. Ford. Balabán Péter. Budapest: Osiris; 2000. 1996. I/318–321. o. = Europica Varietas, ISBN 9633791200

[6] Freundlich, Leo (1913). "Albania's Golgotha". Archived from the original on 31 May 2012. Retrieved 29 June 2014.

[7] ttp://alitraveling.blog.hu/2017/04/23/a_videki_koszovo

[8] Archivált másolat. [2017. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 23.)

[9] ttp://www.osce.org/kosovo/13128?download=true

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]