Prizren

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prizren
Prizren Mix.jpg
Közigazgatás
Ország  Koszovó
Körzet Prizren körzet
Község Prizren község
Jogállás körzet székhelye
Irányítószám 20000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Tszf. magasság 450 m
Terület 854 km²
Elhelyezkedése
Prizren (Koszovó)
Prizren
Prizren
Pozíció Koszovó térképén
é. sz. 42° 13′, k. h. 20° 44′Koordináták: é. sz. 42° 13′, k. h. 20° 44′
Prizren weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Prizren témájú médiaállományokat.

Prizren (albánul Prizreni vagy Prizrend, szerbül: Призрен/Prizren, törökül: Prizren, Pürzeyn vagy Perzerrin) történelmi város Koszovó délnyugati részén. Az ország második legnépesebb városa, az azonos nevű község és körzet székhelye.

A város minaretjeivel, templomaival és oszmán-kori építészeti örökségével Koszovó legszebb városának számít. Leghíresebb temploma Világörökségnek számít Koszovó középkori műemlékei részeként, 2006 óta veszélyeztetett státusszal.[1][2]

Története[szerkesztés]

A várost már Ptolemaiosz is említette a 2. században Theranda néven.[3] A mai neve feltehetően a szlávból származik.

A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. IV. István Uroš szerb cár Prizrent országa fővárosává tette.[4] Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás (iszlám, ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett.

Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ben a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül.[5] A várost ennek ellenére az első Balkán-háborúban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban.[6] Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve Jugoszlávia része lett.

A második világháború alatt a város az olasz függésben lévő Nagy-Albánia része volt. A szocialista Jugoszlávia 1946-ban autonómiát adott Koszovónak, amit az évtizedek során fokozatosan bővített. Prizren továbbra is albán többségű város maradt, népessége gyorsan növekedett.

A városban a koszovói háború alatt nem folytak komolyabb harcok, az albán lakosság jelentős része azonban elmenekült. Koszovó NATO-megszállását követően viszont a szerb és roma kisebbség kényszerült a város elhagyására. A 2004-es koszovói zavargások során az albánok több szerb műemléket is megrongáltak Prizrenben, köztük az UNESCO Világörökség részét képező Ljeviš-katedrálist.[7] Az utóbbi években Prizren egyre jelentősebb turistacélponttá vált. A 2013-ban átadott R7 (Ibrahim Rugova) autópálya gyorsabb összeköttetést biztosít a város számára Albániával és Phristinával.

Népesség[szerkesztés]

Prizren lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 177.781 fő volt. [8] A városban az albán többség mellett élnek még bosnyákok, törökök, romák, goránik és kis számban szerbek is.

A lakosság nemzetiségi megoszlása a 2011-es népszámlálás szerint:

Albán 145 718
Bosnyák 16 896
Török 9 091
Roma 2 899
Szerb 237

Gazdaság[szerkesztés]

A városban nagyrészt kis és középvállalkozások, illetve az állami szektor biztosítja a munkahelyeket. A mezőgazdaság és kereskedelem mellett a szolgáltatások a meghatározóak. A város infrastruktúrája kedvezőbb a koszovói átlagnál.[9]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szinán pasa mecsetje
  • Kalaja-erőd
  • Ljeviš-katedrális
  • Prizreni kőhíd a Bisztrica folyón

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Besiana Xharra: Illegal Builds Threaten Kosovo’s Most Historic City (angol nyelven). BalkanInsight, 2011. március 9. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  2. Medieval Monuments in Kosovo (angol nyelven). UNESCO Világörökség Központ, 2011. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  3. "LacusCurtius • The Buildings of Procopius — Book 4, Part 2". penelope.uchicago.edu.
  4. Vickers, Miranda (1995). The Albanians: A Modern History. p. 97.
  5. Barbara Jelavich: A Balkán története. I–II. Budapest: Osiris; 2000. 1996.
  6. Freundlich, Leo (1913). "Albania's Golgotha". Archived from the original on 31 May 2012. Retrieved 29 June 2014.
  7. http://alitraveling.blog.hu/2017/04/23/a_videki_koszovo
  8. http://ask.rks-gov.net/media/2129/estimation-of-kosovo-population-2011.pdf
  9. http://www.osce.org/kosovo/13128?download=true

Külső hivatkozások[szerkesztés]