Eszék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eszék
Palota a 19. század végéről
Palota a 19. század végéről
Eszék címere
Eszék címere
Eszék zászlaja
Eszék zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Eszék-Baranya
Jogállás város
Polgármester Ivica Vrkić
Irányítószám 31000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 108 048 fő (2011)[1]
Népsűrűség 674 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 90 m
Terület 170 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eszék (Horvátország)
Eszék
Eszék
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 33′ 26″, k. h. 18° 40′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 26″, k. h. 18° 40′ 13″
Eszék weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszék témájú médiaállományokat.

Eszék (horvátul Osijek, németül: Essegg, latinul: Mursa) város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Eszék hét városrészre oszlik: Erőd (Tvrđa), Felsőváros, Alsóváros, Újváros, Iparnegyed, Retfala (Rétfalu) és Dél II.[2] Eszék a legzöldebb horvát város a maga 394 000 m²-vel.

Fekvése[szerkesztés]

A Dráva jobb partján ősi folyami átkelőhelynél fekszik, az eszéki híd az évszázadok során a Dráva legfontosabb átkelőhelye volt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv osek (= akol, vagy lejtő) főnévből származik, latin neve az illír murs (= mocsár) főnévből való.

Története[szerkesztés]

Már az ókorban is jelentős település. A rézkorban is lakott volt, majd kelta település, melyre Mursa római légiós tábor épült, mely az egyik legfontosabb drávai átkelőhely volt. Falait a 2. század első felében emelték. 351-ben Mursa püspöki székhely lett. A római várost eltörölte a népvándorlás.

Eszék a Dráva legfontosabb átkelőhelye mellett települt a folyó jobb partján, ott ahol a római Mursa város állt.

351. szeptember 28-án Flavius Magnus Magnentius az I. Constantius római császárral folytatott testvérharcban elvesztette a Mursa melletti csatát.[3]

Nevét először 1030-ban és 1043 között készült jerusálemi itineárium Via Hireosolymitana említette, mint kenyérben bővelkedő helységet, ahová hajón keltek át, és erre vonatkozott a kereszteshadjáratokban említett drávai átkelőhely is.

1196-ban nevét Ezeek néven említette oklevél.

A középkorban többféleképpen írták a nevét: Ösek. A magyar uralomkor Eszek vagy Ezeek. Később németesítették a nevét, ekkor Essegg, vagy Essec.

Eszék piaca és révje a cikádori apátságé volt. 1196-ban Imre király rendelete szerint mind a besenyőknek, mind a böszörményeknek és mások is kötelesek vásár- és révvámot fizetni az apátságnak.

I. István idején itt vezetett a várakat összekötő hadi út. Ez az út volt az útvonala a szentföldi zarándokoknak és a keresztes hadaknak is.

1330-1335 között a pécsi egyház egyik kanonokja Eszéki Miklós mester volt.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint plébánosa 1 márka, 1335-ben 22 garas pápai tizedet fizetett.

1339-ben Baranya vármegye közgyűlése a bellyei nemesek kérésére elrendelte, hogy ezután az eszéki rév vámja felerészben a baranyai ispánt, felerészben pedig a bellyei nemeseket illesse.

Később a török időkig magyar lakossága volt. A török 1526. augusztus 22-én itt kelt át a folyón, utána a hidat felégette. 1537-ben itt aratott győzelmet a török a császári seregeken, 1566-ban útban Szigetvár felé itt kelt át a Dráván II. Szulejmán szultán. 1599-ben a hidat Pálffy Miklós égette fel. 1664. február 2-án Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata során ismét felgyújtotta. 1683. június 7-én itt fogadta Kara Musztafa nagyvezír a tisztelgő látogatásra érkező Thökölyt.

1687-ben foglalták vissza a császári csapatok, majd a városba német telepeseket hoztak, akik 1945-ig a lakosság többségét alkották. Eszék vára 1712-ben épült, ma egyike Horvátország legnagyobb erődítményeinek. 1809-ben Eszék szabad királyi város lett.

A trianoni békeszerződésig Verőce vármegye székhelye volt. 1991 és 1993 között több szerb ostromot állt ki, mely során mintegy 1000 ember esett el.

Ma Eszék része Rétfalu (Retfala), ami honfoglaláskori magyar falu volt. Lakosainak száma 1910-ben 2559 fő volt.

Közigazgatásilag hozzá kapcsolt települések[szerkesztés]

Eszék város összesen 12 településből áll, ezek (népességük a 2011-es népszámlálás szerint):[4]

Éghajlat[szerkesztés]

Kontinentális az éghajlat a városban. Az évi átlag középhőmérséklet 11 °C:


Eszék éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 2,8 5,0 11,2 16,7 21,6 25,2 27,1 27,1 23,6 17,9 9,0 5,0 16,0
Átlaghőmérséklet (°C) −0,9 0,9 6,2 11,5 16,5 19,7 21,8 20,8 16,9 11,3 5,7 1,2 11,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −3,5 −2,5 0,9 5,1 9,8 13,5 14,7 14,1 10,6 6,1 2,2 −1,1 5,8
Forrás: Horvát Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat[5][6]


Lakosság[szerkesztés]

  • 1910-ben 31 388 lakosából 12 625 horvát, 11 269 német, 3729 magyar, 2889 szerb, 432 cseh, 155 szlovén és 105 szlovák volt.
  • 2002-ben 114 616 lakosából 99 234 horvát, 8767 szerb, 1154 magyar, 480 albán, 211 bosnyák, 169 szlovén, 124 cigány, 39 cseh volt.
  • 2011-ben 108 048 lakosából 96 746 (89,54 %) horvát, 6 751 (6,25 %) szerb; 979 (0,91 %) magyar; 263 (0,24 %) német és egyéb.[7]

Híres emberek[szerkesztés]

Eszéken született:

Kultúra[szerkesztés]

Az eszéki sétány

Színház[szerkesztés]

  • Eszéki Gyermekszínház
  • Eszéki Horvát Nemzeti Színház

Mozi[szerkesztés]

  • Europa
  • Urania

Könyvtár[szerkesztés]

  • Városi és egyetemi könyvtár

Galériák[szerkesztés]

  • Galerija L
  • Leonardo
  • Galerija umjetnina Sretne ulice
  • HDLU Osijek/galerija Kazamat
  • Galerija Pegaz
  • Galerija karikatura Osijek

Múzeum[szerkesztés]

  • Szlavónia múzeum

Látnivalók[szerkesztés]

Szent Mihály-templom
  • Ferences és kapucinus kolostorai, jezsuita iskolája van. A ferences kolostor 1710-ben épült.
  • Erőd
  • A Szent Mihály-templomot 1298-ban alapították.
  • A Szlavón Múzeumot 1877-ben alapították.

Gazdaság[szerkesztés]

Eszéken az ipar fejlett: szappanokat, gyufákat, kémiai tisztítókat, kekszeket, édességeket gyártanak.

Szabadidős szervezetek[szerkesztés]

Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ

Média[szerkesztés]

Újság[szerkesztés]

  • Glas Slavonije
  • Osječki dom

Rádió[szerkesztés]

  • Radio Plus
  • Slavonski radio
  • Gradski radio
  • Radio Osijek

Televízió[szerkesztés]

  • Slavonska televizija

Közlekedés[szerkesztés]

Utcakép villamossal
Villamosvonalak

A városban villamos és autóbuszközlekedés is van. A lóvasút 1884-ben indult meg, amely az első volt Horvátországban, a villamosítás 1926-ban történt meg.[8][9] 2008-ban elektronikus jegyrendszert vezettek be BUTRA néven.[8]

Villamosvonalak[szerkesztés]

  • 1: Višnjevac - Trg Ante Starčevića - Zeleno Polje
  • 2: Trg Ante Starčevića - Bikara

Autóbuszvonalak[szerkesztés]

  • 1:Kanižlićeva/Vijenac Petrove gore - Gajev trg - Jug II
  • 3a: Čepin - Gajev trg - Tranzit
  • 3b: Cvjetno naselje - Gajev trg - Remiza
  • 4a: Čepin 4 - Gajev trg - MIO
  • 4b: Briješće - Gajev trg - Tenja
  • 5: Josipovac - Gajev trg - Bijelo brdo
  • 6: Ivanovac - Gajev trg - MIO - Tvrđavica
  • 7: Đakovština - Gajev trg - Industrijska zona Nemetin
  • 8: Jug II - Zeleno Polje - Bolnica - Jug II

Sport[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. http://www.dzs.hr/Hrv/censuses/census2011/results/htm/H01_01_01/h01_01_01_zup14_3123.html
  2. http://www.osijek.hr/index.php/cro/Mjesna-samouprava/Mjesni-odbori-i-gradske-cetvrti Mjesni odbori i gradske četvrti u Osijeku
  3. Pecz
  4. 1. STANOVNIŠTVO PREMA STAROSTI I SPOLU PO NASELJIMA, POPIS 2011. (horvát nyelven). www.dzs.hr. Državni zavod za statistiku
  5. Osijek Climate Normals. Croatian Meteorological and Hydrological Service. (Hozzáférés: 2015. december 2.)
  6. Mjesečne vrijednosti za Osijek u razdoblju1899−2014 (Croatian nyelven). Croatian Meteorological and Hydrological Service. (Hozzáférés: 2015. december 3.)
  7. Državni zavod za statistiku, STANOVNIŠTVO PREMA NARODNOSTI PO GRADOVIMA/OPĆINAMA, POPIS 2011., Osječko-baranjska županija, pristupljeno 24. studenoga 2015.
  8. ^ a b Eszék villamosai
  9. Eszéki közlekedési helyzet
  10. ^ a b c d e f g h i j gradovi prijatelji (horvát nyelven). www.osijek.hr. Grad Osijek

További információk[szerkesztés]