Harisnyapuszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harisnyapuszta (Novo Nevesinje)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBaranyaszentistván
Jogállás falu
Irányítószám 31322
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség63 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harisnyapuszta (Horvátország)
Harisnyapuszta
Harisnyapuszta
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 18° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 18° 25′ 00″

Harisnyapuszta (1942-től 1944-ig Botond, horvátul: Novo Nevesinje, 1880-tól 1931-ig Piskora, szerbül: Ново Невесиње) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 28, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re délnyugatra, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A 19. század második felében mezőgazdasági majorként keletkezett Petárda Velika Harisnya nevű dűlőjében, a dárdai uradalom területén, Harisnya-puszta néven. A harmadik katonai felmérés térképén a település „Harisnya puszta” néven található. A településnek 1900-ban 60, 1910-ben 64 lakosa volt. Baranya vármegye Siklósi járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ez idő alatt 1942 és 1944 között a Botond nevet kapta. A háború után ismét Jugoszlávia része lett. A háborút követően Hercegovinából érkezett szerb családokkal telepítették be. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb, 7%-a magyar nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 63 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 60 64 0 0 189 184 198 179 145 115 73 63

(1880-ban, 1890-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Petárdához számították.)

Gazdaság[szerkesztés]

A településen hagyományosan az erdőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Oktatás[szerkesztés]

Az alsó tagozatosok Bolmányba, a felsősök Kácsfalvára járnak iskolába.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)