Porecs (Alsómiholjác)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Porecs (Miholjački Poreč)
Utcakép
Utcakép
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségAlsómiholjác
Jogállás falu
Irányítószám 31543
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség183 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
Terület3,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Porecs (Horvátország)
Porecs
Porecs
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 41′ 50″, k. h. 18° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 41′ 50″, k. h. 18° 11′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Porecs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Porecs (horvátul: Miholjački Poreč) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Alsómiholjáchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 40, közúton 48 km-re északnyugatra, községközpontjától 7 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján, az Alsómiholjácról Nekcsére menő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 18. század közepén keletkezett, amikor a Karasica menti falvakból katolikus horvátok, majd Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. A valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. Birtokosa a Hilleprand von Prandau család volt. A család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.

Az első katonai felmérés térképén „Porecs” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Porecs” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Porecs” néven 30 házzal, 168 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

1857-ben 199, 1910-ben 235 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 5%-a német, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 183 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
199 208 174 228 220 235 284 272 306 321 294 252 225 215 200 183

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság többsége mezőgazdasággal és állattartással foglalkozik. Az utóbbi időben egyre fontosabb a zöldségtermesztés és a virágnevelés is. Mindig fontos bevételi forrás volt a vizekben élő halak, teknősök, kagylók halászata is, melyeket Alsómiholjác, Eszék és Valpó piacain árultak.

A Mária Magdolna templom

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma a radikovci Szent Anna plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A faluban a magadenovaci Matija Gubec általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.

Egyesületek[szerkesztés]

DVD Miholjački Poreč önkéntes tűzoltó egyesület.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)