Magadenovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magadenovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségMagadenovac
Jogállás falu
Polgármester Stjepan Živković (HDZ-HSS-HSU)
Irányítószám 31542
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség109 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magadenovac (Horvátország)
Magadenovac
Magadenovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 45″, k. h. 18° 11′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 45″, k. h. 18° 11′ 15″
Magadenovac weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magadenovac témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magadenovac falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 39, közúton 48 km-re északnyugatra, Nekcsétől 20 km-re északra, a Szlavóniai-síkságon, a Nekcséről Alsómiholjácra menő út mentén fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez közigazgatásilag Beničanci, Lacići, Kućanci, Magadenovac, Malinovac és Šljivoševci települések tartoznak.

Története[szerkesztés]

Magadenovac aránylag fiatal település, mely csak a 20. század elején keletkezett Beničanci északi, azonos nevű határrészén. Első lakói a környező erdők és földek megművelésére betelepített magyarok, dunai svábok és horvátok voltak. 1910-ben 9 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 56%-a magyar, 33%-a horvát, 11%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 71%-a horvát, 15%-a szerb, 11%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 109, a községnek összesen 1936 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 9 21 46 77 91 99 107 118 106 105 109

Gazdaság[szerkesztés]

A község gazdasága természeti erőforrásokkal függ össze. Így a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés, a kereskedelem, valamint a vendéglátás dominálnak, és más tevékenységeknek csak kis részben vannak képviselve. A község teljes mezőgazdasági területe 6484 hektár. Az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás mellett kedvezőek a feltételek a kertészet, a gyümölcstermesztés, a kisállatok (baromfi, sertéstenyésztés) és a virágkertészet fejlesztéséhez. A község területének nagy része (9854,30 hektár) olaj- és gázmező, mely Crnac, Kućanci, Beničanci, Bokšić, Klokočevci és Obod területére terjed ki. Kedvezőek a feltételek a vadászathoz is. A község teljes erdőterülete 4333 hektár, gazdag vadállománnyal.

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šljivoševci plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A „Matija Gubec” általános iskola 1973-ban nyitotta meg kapuit.

Egyesületek[szerkesztés]

  • LD "Sokol" Magadenovac vadásztársaság
  • VZO Magadenovac tűzoltó egyesület
  • „Ljubav” Magadenovac gyermekek, idős és fogyatékos személyek támogató egyesülete
  • Matica nyugdíjasok egyesülete
  • „Garfield” ifjúsági egyesület

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)