Osztrosinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Osztrosincs (Ostrošinci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségPogorács
Jogállás falu
Irányítószám 31433
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség95 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Osztrosincs (Horvátország)
Osztrosincs
Osztrosincs
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 00″, k. h. 18° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 00″, k. h. 18° 12′ 00″
SablonWikidataSegítség

Osztrosincs (horvátul: Ostrošinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 39, közúton 47 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin, a Diakovárról Nekcsére menő főúttól délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a középkorban is létezett. 1477-ben „Ostrosyncz” alakban említik a Garaiak birtokai között.[2] A török 1532 körül szállta meg, de a török elleni felszabadító háborúkban elpusztult. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában „Ostrosicz” néven Pogorács déli szomszédjaként, kihalt településként említik.[3] A 17. század végén, vagy a 18. század elején a Felső-Drávamente, Lika és a horvát Hegyvidék térségeiből horvát családok érkeztek ide. A 18. század elejétől a nekcsei uradalom része volt, mely 1734-ben a Pejácsevich család birtoka lett. Pejacsevich II. József a század második felében létrehozta pogorácsi uradalmat, melynek Osztrosincs is a része lett.

Az első katonai felmérés térképén „Oztrosincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Osztrosincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Osztrosincze” néven 32 házzal, 187 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 164, 1910-ben 322 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a szerb, 30%-a szlovák, 12%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 65%-a horvát, 28%-a szerb, 3%-a szlovák nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 95 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
164 169 221 260 318 322 357 399 366 377 339 309 218 190 129 95

(1857-ben és 1869-ben Pogorács részeként.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a pogorácsi Szent Miklós plébánia filiája.
  • Pravoszláv fa haranglába.

Sport[szerkesztés]

NK „Bratstvo” Ostrošinci labdarúgóklub.

Egyesületek[szerkesztés]

LD „Jastreb” Ostrošinci vadásztársaság

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)