Mandićevac
| Mandićevac | |
 | |
| Régi kerekeskút a szőlőhegyen. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Drenye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31418 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 236 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Terület | 4,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 20″, k. h. 18° 15′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 20″, k. h. 18° 15′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mandićevac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mandićevac falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Drenyéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 39, közúton 61 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 14, közúton 19 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység délkeleti lejtőin, Slatinik, Borovik és Drenye között fekszik.
Története[szerkesztés]
A török kiűzése után ez a terület a diakovári és boszniai püspökség birtoka lett. A Krdija-hegység délkeleti lejtőin az erdőktől művelhetővé tett területen először Josip Antun Ćolnić püspök kezdett szőlőt telepíteni a 18. század második felében. A telepítéseket utódja Antun Mandić is folytatta és az ültetvények közelébe szőlőmunkásokat telepített. Róla kapta a nevét előbb a hegy, majd a hegy oldalában keletkezett település. A munkások először Drenyén laktak, majd a hegyhez közelebb új települést hoztak létre számukra. A 19. század második felében 1870 és 1890 között Bácskából német és magyar családok települtek be, akik többségbe kerültek a horvát lakossággal szemben. A szakszerű szőlőművelés és bortermelés eredményeként Mandićevac Diakovár vidékének leghíresebb szőlőtermő területe lett, mely méltán lett nevezetes kiváló minőségű borairól.
A településnek 1890-ben 618, 1910-ben 590 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a német, 26%-a magyar, 18%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 284 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 618 | 647 | 590 | 656 | 683 | 510 | 591 | 449 | 402 | 358 | 348 | 314 | 284 |
(1857 és 1880 között lakosságát Drenyéhez, Pridvorjéhez és Slatinikhoz számították.)
Gazdaság[szerkesztés]
A település ma is szőlőhegyeiről és bortermeléséről nevezetes, mely nagy vonzerőt gyakorol a turizmusra is.
Nevezetességei[szerkesztés]
Zaragozai Szent Vince diakónus és vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1963-ban épült, a drenyei plébánia filiája.
Oktatás[szerkesztés]
A településen drenyei elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
- Az ŠNK „Vinogradar” Mandićevac labdarúgóklubot 1977-ben még NK „Mladost” Mandićevac néven alapították. Csapata megalakulása óta a megyei 3. ligában szerepel.
- ŠRU Mandićevac sporthorgász egyesület
Egyesületek[szerkesztés]
DVD Mandićevac önkéntes tűzoltóegylet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. – doktori disszertáció (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
