Ledenik (Koska)
| Ledenik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Koska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31224 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 131 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 97 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 53″, k. h. 18° 14′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 53″, k. h. 18° 14′ 35″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ledenik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ledenik falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Koskához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 33, közúton 39 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Nekcsére menő úttól délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut 1392-ben „Legene” néven említik először, amikor Kos várának tartozékaként a Kórógyi család birtoka lett. 1506-ben „Lodenyk”, 1507-ben pedig „Ledenyk” néven Szombathely várkastélyának tartozékai között említik.[2] A török a környék településeivel együtt 1536 körül foglalta el. Lakossága valószínűleg elmenekült, mert a török források nem említik. Helye puszta volt egészen a 19. század elejéig. 1810 körül Óbeszterce és Zboró vidékéről szlovák telepesek érkeztek ide. Ugyanennek a telepes csapatnak a másik része érkezett ekkor a Szalatnok melletti Miljevci településre. Új lakói a települést először Bistrijaraknak nevezték el. Mijo Bestić pogorácsi plébánosnak a plébánia historia domusában tett feljegyzése szerint a falu eredetileg a maitól mintegy 500 méterre délnyugatra, a mai Veljanska-erdő irányába esett, ahol a szántóföldön még 1958-ban is találtak tégladarabokat. Feljegyzi továbbá, hogy 1923-ban az erdő kivágásakor egy tölgyfa törzsében régi pénzekkel teli edényt találtak.
A második katonai felmérés térképén „Bistrijarak” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ledenik” néven szerepel.[3] A településnek 1857-ben 209, 1910-ben 571 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 39%-a horvát, 32%-a német, 28%-a szlovák anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A szlovák származású első bevándorlók többsége a második világháború után jobb munkát keresve elköltözött, helyükre a háború után horvát és szerb származású új lakosok vándorolnak be. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát, 43%-a szerb, 2%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 189 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 209 | 271 | 239 | 281 | 325 | 571 | 504 | 715 | 855 | 839 | 725 | 536 | 477 | 388 | 241 | 189 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt római katolikus temploma a pogorácsi Szent Miklós plébánia filiája.
Oktatás[szerkesztés]
Az iskolaépület az 1990-es évek közepén épült. A koskai Ivana Brlić-Mažuranić általános iskola négy osztályos alsó tagozatos területi iskolája. A szomszédos Andrijevac tanulói is ide járnak.
Egyesületek[szerkesztés]
A település önkéntes tűzoltóegyletét 1932-ben alapították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...373. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Dragan Milošević: Vlastelinstva i slječki posjedi u Slavoniji od 1699.-1848.-1945. godine (povijesna, ekonomska i drustevna analiza)
