Cret Bizovački
| Cret Bizovački | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Bizovac |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Srećko Vuković |
| Irányítószám | 31222 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 485 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 90 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 35′, k. h. 18° 25′Koordináták: é. sz. 45° 35′, k. h. 18° 25′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cret Bizovački (1900-ig Čret, 1910 és 1991 között Čret Bizovački) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 20, közúton 23 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, az Eszéket Nekcsével összekötő főút mentén fekszik. Áthalad rajta az Eszéket Zágrábbal összekötő vasútvonal.
Története[szerkesztés]
A falu nyugati utolsó házától mintegy 1 km-re északra az erdőben egy enyhe magaslaton tégla- és habarcstörmeléket találtak. A maradványokat egy középkori templom és a körülötte fekvő temető maradványaival azonosították. A középkori források alapján valahova erre a vidékre helyezik az egykori Verőfény mezővárosát, melynek első írásos említése 1312-ben történt „Verofyn” alakban, mezővárosként pedig 1454-ben „Opidum Werefen” néven említik. A Kórógyiak, majd a vingárti Gerébek birtoka volt. 1507-ben még mezővárosnak nevezik. Az 1550 körül készített török defter Prisunce néven már csak 2 családot írt itt össze, a második defter készítésének idejére 1579 tájára végleg pusztává vált.[2] Csánki Dezső a mai Crettől délre, a mai Habjanovci környékére helyezi.[3] Pontos helyét eddig még nem sikerült meghatározni.
A mai település a 19. század végén jött létre a „Cret” nevű erdőben a valpói uradalom területén. Neve a szerbhorvát „čret” (erdőben fekvő mocsaras hely) főnévből származik. Első lakói erdőőrök voltak. 1890-ben 6, 1910-ben 4 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a horvát, 25%-a szlovén anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után a horvát Zagorjéből érkezett ide jelentős számú katolikus népesség a jobb megélhetés reményében. A mai lakosság döntően az ő leszármazottaikból áll. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 604 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 6 | 6 | 4 | 12 | 10 | 366 | 489 | 678 | 611 | 667 | 716 | 646 | 604 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1970-ben épült, a bizovaci plébánia filiája.
Kultúra[szerkesztés]
A KUD „Cret” kulturális és művészeti egyesületet 2008-ban alapították. Az egyesület minden év májusában megrendezi a „Kad svib procvjeta u šumama Creta” folklórfesztivált.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a bizovaci Bratoljub Klaić általános iskola területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
Az NK Hajdin Cret labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. 1962-ben alapították.
Egyesületek[szerkesztés]
- A DVD Cret önkéntes tűzoltó egyesületet 1968-ban alapították.
- „Cret” lovasklub.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Bizovac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2020. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája
- Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
