Kondrić
| Kondrić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Trnava |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31411 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 178 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 17′ 20″, k. h. 18° 16′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 20″, k. h. 18° 16′ 48″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kondrić falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Trnavához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 43, közúton 56 km-re, Diakovártól légvonalban 10, közúton 15 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység délkeleti lejtőin, a Breznica-patak völgyében fekszik.
Története[szerkesztés]
A történeti források tanúsága szerint a település már a középkorban is létezett. 1422-ben „Kundorthia”, 1428-ban „Kondorthyn” alakban említik Névna várának tartozékaként.[2] A szomszédos településekhez hasonlóan lakossága valószínűleg túlélte az 1536-os török hódítást. A török korban szpáhi birtokként a diakovári bég volt az ura. 1579-ben a Pozsegai szandzsák és a Nivnai náhije részeként 9 portával szerepel a török defterben. Utolsó török birtokosa Musztafa bég volt. 1683-ban a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlta, lakossága pedig elmenekült. A török korban egy másik falu is volt a mai Kondić területén, melyet Lužancinak neveztek és 6 portája volt. A török kiűzése után valószínűleg Boszniából érkezett katolikus horvát lakosság települt a kihalt területre. A 18. század elején már 16 ház állt a faluban. Ezután azonban csak lassan fejlődött, lakosságának száma sem 1758-ig, sem 1802-ig nem gyarapodott.
Az első katonai felmérés térképén „Kondrics” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kondrics” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kondrics” néven 24 házzal, 124 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 152, 1910-ben 289 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 230 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 152 | 235 | 223 | 218 | 305 | 289 | 331 | 367 | 372 | 393 | 399 | 391 | 406 | 364 | 274 | 230 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1998-ban épült a régi, rossz állapotú kápolna helyén. A régi épületből csak a torony maradt meg, melyet nem bontottak le. A kápolna a trnavai plébánia filiája.
Kultúra[szerkesztés]
A KUD Kondrićani Kondrić kulturális és művészeti egyesületet 2001. január 6-án alapították. Három szekciója működik: tánccsoport, énekkar és tamburazenekar. A mai egyesületnek mintegy 20 aktív tagja van. A falu énekeit, táncait és népszokásait Szlavónia és Baranya településein kívül külföldre, Szerbiába, Bosznia-Hercegovinába, Magyarországra és Macedóniába is elvitték már. Büszkék saját rendezésű „Lipanjski večeri” (Júniusi esték) nevű folklór fesztiváljukra, melyet minden évben a trnavai „Bonavita” borfesztivál és diakovári „Đakovački vezovi” folklórfesztivál nyitányaként rendeznek meg. Ezen kívül december 27-én Szent János ünnepén „Na Ivanje u Kondriću” címmel karácsonyi műsort is adnak.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a trnavai Strossmayer általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
Az NK „Rekord” Kondrić labdarúgóklubot 1975-ben alapították. Az 1990-es évek közepén az „Ovčara” nevet kapta, de 2012-ben visszaadták az eredeti nevét. Eddigi legnagyobb sikerét az 1999/2000-es bajnokságban érte le, amikor a megyei 1. liga keleti csoportjának második helyén végzett. A csapat jelenleg a 2. ligában szerepel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...333. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A település honlapja Archiválva 2020. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
