Kršinci
| Kršinci | |
 | |
| Utcarészlet. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Pogorács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31433 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 88 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′ 55″, k. h. 18° 10′ 10″45.448611°N 18.169444°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 55″, k. h. 18° 10′ 10″45.448611°N 18.169444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kršinci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kršinci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 41, közúton 47 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin, a Diakovárról Nekcsére menő főúttól délre, a Breznica-patak felső folyása mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A „Lipovac” nevű régészeti lelőhelyen talált rézkori település maradványai alapján területe már az őskorban is lakott volt. Késő bronzkori település maradványai kerültek elő a falutól keletre, a Krdija-hegység keleti lejtőin, a Breznica-patak völgye felé lejtő teraszon is, ahol az egykori lakóházak falain kívül számos durván és finoman megmunkált cseréptöredék is előkerült. Közelében még régebbi, újkőkori település maradványait találták. A leletek részben a Starčevo-kultúra késő szakaszához, részben a Sopot-kultúrához tartoztak.
A falu középkori létezésének nyoma nincs és az 1698-as kamarai összeírásban sem szerepel. A település valószínűleg 17. század végén, vagy a 18. század elején keletkezett, amikor a Felső-Drávamente, Lika és a horvát Hegyvidék térségeiből horvát családok érkeztek ide. A 18. század elejétől a nekcsei uradalom része volt, mely 1734-ben a Pejácsevich család birtoka lett. Pejacsevich II. József a század második felében létrehozta pogorácsi uradalmat, melyhez Kršinci is hozzá tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Kersincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kerssincze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kerssincze” néven 97 házzal, 556 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A településnek 1857-ben 194, 1910-ben 359 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 85%-a horvát, 10%-a magyar, 5%-a szlovák anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 126 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 194 | 273 | 476 | 354 | 325 | 359 | 384 | 479 | 413 | 403 | 403 | 335 | 207 | 152 | 138 | 126 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma a pogorácsi plébánia filiája.
Egyesületek
[szerkesztés]- A település önkéntes tűzoltó egyesületét 1933-ban alapították.
- Kršinci lótenyésztő egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...303. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Hrvatski arheološki godišnjak 8/2011. (horvátul)
- Kornelija Minichreiter-Zorko Marković: Arheološki lokaliteti na trasi brze ceste Našice – Pleternica– Lužani i području izgradnje akumulacija Dubovik i Breznica kod Podgorača. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
