Merzovics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Merzovics (Mrzović)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségSzemelce
Jogállás falu
Irányítószám 32284
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség603 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság104 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Merzovics (Horvátország)
Merzovics
Merzovics
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 19′ 45″, k. h. 18° 35′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 45″, k. h. 18° 35′ 30″

Merzovics (horvátul: Mrzović, németül: Merschovitz) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 26, közúton 38 km-re délre, Diakovártól légvonalban 14, közúton 22 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Diakovári síkon fekszik.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg a török uralom idején keletkezett, de eredeti lakossága 1683-ban menekülésre kényszerült, amikor a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlta. Ezután 1710-ig a falu helyén pusztaság volt. Ekkor Boszniából 12 pravoszláv szerb család települt be ide, de 1750-ig ők is elhagyták a települést és a környező, pravoszlávok lakta falvakba távoztak. Ezután Boszniából újabb katolikus és pravoszláv lakosság érkezett. 1758-ban már 39 lakott ház állt a településen és nem sokkal ezután Észak-Boszniából újabb horvát családokat telepített be a falu akkori földesura a diakovári püspök. A század végére a lakosság száma újból csökkent. 1802-ben mindössze 20 ház állt itt 181 lakossal.

Az első katonai felmérés térképén „Mersovics” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Merzovich” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Merzovich” néven 88 házzal, 513 katolikus és 31 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német családok települtek be lényegesen megváltoztatva a lakosság összetételét.

A településnek 1857-ben 513, 1910-ben 886 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 49%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 603 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
513 672 688 834 860 886 865 1.007 985 944 1.081 950 749 686 639 603

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1974-ben épült. A délszláv háború során megrongálódott, de a háború után helyreállították. A verbicei plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • NK „Naprijed” Mrzović labdarúgóklub.
  • ŠRU „Som” Mrzović sporthorgász egyesület.

Egyesületek[szerkesztés]

„Sunce” humanitárius egyesület

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]