Merzovics
| Merzovics (Mrzović) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Szemelce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32284 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 504 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 41″, k. h. 18° 35′ 31″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 41″, k. h. 18° 35′ 31″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Merzovics (horvátul: Mrzović, németül: Merschovitz) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 26, közúton 38 km-re délre, Diakovártól légvonalban 14, közúton 22 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Diakovári síkon fekszik.
Története[szerkesztés]
A település valószínűleg a török uralom idején keletkezett, de eredeti lakossága 1683-ban menekülésre kényszerült, amikor a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlta. Ezután 1710-ig a falu helyén pusztaság volt. Ekkor Boszniából 12 pravoszláv szerb család települt be ide, de 1750-ig ők is elhagyták a települést és a környező, pravoszlávok lakta falvakba távoztak. Ezután Boszniából újabb katolikus és pravoszláv lakosság érkezett. 1758-ban már 39 lakott ház állt a településen és nem sokkal ezután Észak-Boszniából újabb horvát családokat telepített be a falu akkori földesura a diakovári püspök. A század végére a lakosság száma újból csökkent. 1802-ben mindössze 20 ház állt itt 181 lakossal.
Az első katonai felmérés térképén „Mersovics” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Merzovich” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Merzovich” néven 88 házzal, 513 katolikus és 31 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német családok települtek be lényegesen megváltoztatva a lakosság összetételét.
A településnek 1857-ben 513, 1910-ben 886 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 49%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 603 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 513 | 672 | 688 | 834 | 860 | 886 | 865 | 1.007 | 985 | 944 | 1.081 | 950 | 749 | 686 | 639 | 603 |
Gazdaság[szerkesztés]
A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1974-ben épült. A délszláv háború során megrongálódott, de a háború után helyreállították. A verbicei plébánia filiája.
Oktatás[szerkesztés]
A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport[szerkesztés]
- NK „Naprijed” Mrzović labdarúgóklub.
- ŠRU „Som” Mrzović sporthorgász egyesület.
Egyesületek[szerkesztés]
„Sunce” humanitárius egyesület
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...412. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
