Kese

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kese (Kešinci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségSzemelce
Jogállás falu
Irányítószám 31402
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség834 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kese (Horvátország)
Kese
Kese
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 18° 33′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 18° 33′ 30″

Kese (horvátul: Kešinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szemelcéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 24, közúton 30 km-re délre, Diakovártól légvonalban 12, közúton 14 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Diakovári sík északi szélén, a Perić-patak sekély völgyében, Szemelce és Vrbica között fekszik. Mára teljesen összeépült a szomszédos Szemelcével. Településrészei: Berak, Bokorda, Ivoševac, Kudeljara és Štetnerovac.

Története[szerkesztés]

A település egyházát már az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi „Kesee”, „Keze”, „Kesse” alakban. 1435-ben nemesi névben („Kese”), 1477-ben pedig birtokként („Kesse”) említik. A 15. században részben a Garai család birtoka volt. [2] Nevének alapja a főnévként is ismert magyar „kese” melléknév, melyet nemcsak sárgásfehér szőrű, fakó lovakra, hanem nagyon szőke emberekre is alkalmaztak, ezért személynévként is használatos volt. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet, ekkor a lakosság egy része elmenekült. Helyükre a török uralom idején Boszniából pravoszláv vlachok települtek. A falu utolsó török ura Sadik aga volt. A török kiűzése után 1702-ben a faluban 21 ház maradt. A falu a diakovári püspökség birtoka lett. Lakói a szomszédos Szemelcéhez hasonlóan Ogramić püspöktől különféle kiváltságokat, adómentességet kaptak. Ennek fejében hajdúkként a püspök testőrségében kellett szolgálniuk. A kedvező letelepedési feltételeknek köszönhetően gyorsan fejlődött és a 18. század közepére a diakovári püspöki uradalom egyik legnagyobb faluja lett. 1758-ban már 73 ház állt a településen. A hívek nagy száma miatt a püspök 1754-ben a szomszédos Szemelcén plébániát alapított. A fejlődés a 19. század elejére megtorpant, melynek fő oka a kivándorlás és a pestisjárvány volt.

Az első katonai felmérés térképén „Kesincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kessincze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kesincze” néven 97 házzal, 556 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében 1860-tól Bácskából német és magyar családok települtek be. Ezzel a nemzetiségi összetétel lényegesen megváltozott.

A településnek 1857-ben 918, 1910-ben 1183 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 41%-a német, 8%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és a magyar lakosságot, a helyükre a háború után az ország különböző részeiről érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 834 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
918 901 957 1.146 1.271 1.183 1.205 1.266 1.379 1.384 1.372 1.208 1.022 977 895 834

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a gyümölcs- és szőlőtermesztés.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Rókus és Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1867-ben épült. A szemelcei Kisboldogasszony plébánia filiája. A plébániát 1754-ben alapították.

Kultúra[szerkesztés]

KUD „Kešinci” kulturális és művészeti egyesület.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a szemelcei „Josip Kozarac” elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Kešinci labdarúgóklubot 1949-ben alapították NK Proleter Kešinci néven. Mai nevét az 1988/89-es szezon óta viseli. A csapat a megyei 1. ligában szerepel.
  • ŠRU „Crvenkapica” sporthorgász egyesület.

Egyesületek[szerkesztés]

LU „Srndać” vadásztársaság.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)