Gát (Belistye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gát (Gat)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBelistye
Jogállás falu
Irányítószám 31554
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség608 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság94 m
Terület17,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 18° 19′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 18° 19′ 37″
SablonWikidataSegítség

Gát (horvátul: Gat) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 31, közúton 37 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól légvonalban 13, közúton 15 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, a Szlavóniai-síkság északnyugati szélén, a Karasica jobb partján fekszik. Ahol a Karasica legközelebb folyik a Drávához ott található a Gát-csatorna, amelyet több mint 130 évvel ezelőtt építettek az árvizek elkerülésére és amely összeköti ezt a két folyót.

Története[szerkesztés]

Gát egyike annak a 18 szlavóniai településnek, ahova a török uralom idején Dél-Magyarországról kálvinista magyarokat telepítettek. Nevét a magyar „gát” főnévből kapta, mely arra utal, hogy itt egy töltésen út vezetett át a Dráva és a Karasica árterületének folyóágakkal szabdalt, mocsaras területén át. A török korban a településen 5 ház állt, melyekben mind kálvinista jobbágyok laktak. Szpáhibirtok volt. A lakosság a szpáhi Arszlán Begovicsnak és a Draskovich grófoknak egyaránt adózott. A felszabadító harcok során elnéptelenedett. 1698-ban „pagus Gatt” néven 12 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Ekkor lakói már horvátok voltak. 1702-ben 8 ház állt a faluban. A valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Pranadu család a 19. század elején a környező erdők és földek megművelésére németeket telepített be.

A településnek 1857-ben 559, 1910-ben 551 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a horvát, 16%-a német, 4%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1945 a szocialista Jugoszlávia megalakulása után a Zagorje vidékéről horvátok érkeztek a településre. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 705 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
559 526 507 529 599 551 579 581 676 690 779 721 715 840 764 705

Gazdaság[szerkesztés]

A faluban mintegy 20 családi gazdaság működik, közülük 3 zöldségtermesztéssel, 5 tejtermeléssel, egy pedig kecsketenyésztéssel foglalkozik, míg a többiek általános mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. A község területén itt, a Novosel családnál kezdték el először a falusi turizmust. Ma a falu jól ismert és látogatott üdülőhely, eredeti vidéki környezettel, létesítményekkel és gasztronómiai kínálattal.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Urunk színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma a veliskovcei Szent Rókus plébánia filiája. Régen egy 1903-ban épített, azonos titulusú kápolna állt itt, melyet rossz állapota miatt 2014-ben lebontottak. Ennek közelében kezdték el építeni 2004. szeptember 18-án a mai templomot, melyet 2008. augusztus 2-án szentelt fel dr. Marin Srakić diakovári és szerémi püspök. A templom búcsúja augusztus 6-án van.
  • Gát település az országban Josip Hamm, a világhírű szlávista és nyelvész szülőhelyeként ismert. Szülőháza ma is áll a faluban.
  • A faluban található a Draksler-ház (Stjepan Radić u. 51.), mely néprajzi emlékhelyként védett műemlék.

Kultúra[szerkesztés]

  • A KUD „Ante Evetović Miroljub” Veliskovce, Gát és Tiborjánc kulturális és művészeti egyesület három falu közös egyesülete.
  • Egy 2015 októberében lebontott régi épület helyén építették fel a falu új közösségi házát.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Gat labdarúgóklubot 1978-ban alapították, a csapat a megyei 2. ligában szerepel. A futballpálya mellett kézilabda- és kosárlabdapálya is található a faluban.
  • A „Virje” sporthorgász egyesület 1994 óta működik, azóta számos, a sporthorgászatot és vízi sportokat kedvelő tagot gyűjtött össze, akik a Karasica melletti parkosított területen végzik tevékenységüket, ahol találkozókat és összejöveteleket is tartanak.

Egyesületek[szerkesztés]

A DVD Gat önkéntes tűzoltó egyesületet 1924-ben alapították, a község egyik legrégibb tűzoltó egyesülete.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1905. december 3-án Josip Hamm horvát szlávista, nyelvész, akadémikus.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]