Szabadfalu (Névna)
| Szabadfalu (Slobodna Vlast) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Névna |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31416 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 121 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′, k. h. 18° 08′Koordináták: é. sz. 45° 18′, k. h. 18° 08′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabadfalu (horvátul: Slobodna Vlast) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Eszéktől légvonalban 50, közúton 69 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 21, közúton 28 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin, a Pozsegát Diakovárral összekötő főút mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu minden bizonnyal a középkorban is létezett, hiszen Névna várának tartozékai között két ilyen nevű település is volt. Az egyik Verhovina, a másik Kondrić közelében feküdt. A Névna községben fekvő Szabadfalutól e két település nagyjából egyforma távolságra van. A két Szabadfalut 1422-ben „Zabadfalua”, illetve „Sabathfalu in districtu Werhewna”, 1428-ban és 1474-ben pedig „Zabadfalw” és „Zlobochyna” néven említik.[2] A török 1536-ban foglalta el ezt a vidéket, ezzel egyidejűleg a keresztény lakosság egy része Dél-Magyarországra menekült. A török uralom idején a megmaradt lakosság mellé Boszniából pravoszláv szerb családok települtek. Az 1565-ös török defter „Slobodna Vas” néven említi először és ugyanezen a néven szerepel az 1579-es defterben is. A török kiűzése után a településen 22 ház állt itt, melyek közül 18 pravoszláv, 4 pedig katolikus családoké volt. A 18. században a falu csak lassan fejlődött, ezért a terület akkori birtokosa Bakić diakovári püspök a környező falvakból újabb horvát családokat telepített ide. 1758-ban 25 lakott ház volt a faluban. A 19. század elején már 29 háza volt 340 lakossal, akik közül 231 pravoszláv és 104 katolikus vallású volt.
Az első katonai felmérés térképén „Szlobodna Vlazt” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szlobodnavlaszt” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szlobodna Vlast” néven 72 házzal, 126 katolikus és 302 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 340, 1910-ben 584 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 45%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 47%-a horvát, 47%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 189 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 340 | 371 | 310 | 411 | 448 | 584 | 556 | 606 | 519 | 540 | 481 | 385 | 261 | 225 | 201 | 189 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
- Szent Joakim és Szent Anna tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
Oktatás[szerkesztés]
„Silvije Strahimir Kranjčević” általános iskola alsó tagozatos területi iskolája, Névna.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...652. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A Veritas folyóirat cikke a plébániáról
