Szabadfalu (Névna)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabadfalu (Slobodna Vlast)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségNévna
Jogállás falu
Irányítószám 31416
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség121 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′, k. h. 18° 08′Koordináták: é. sz. 45° 18′, k. h. 18° 08′
SablonWikidataSegítség

Szabadfalu (horvátul: Slobodna Vlast) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 50, közúton 69 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 21, közúton 28 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin, a Pozsegát Diakovárral összekötő főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu minden bizonnyal a középkorban is létezett, hiszen Névna várának tartozékai között két ilyen nevű település is volt. Az egyik Verhovina, a másik Kondrić közelében feküdt. A Névna községben fekvő Szabadfalutól e két település nagyjából egyforma távolságra van. A két Szabadfalut 1422-ben „Zabadfalua”, illetve „Sabathfalu in districtu Werhewna”, 1428-ban és 1474-ben pedig „Zabadfalw” és „Zlobochyna” néven említik.[2] A török 1536-ban foglalta el ezt a vidéket, ezzel egyidejűleg a keresztény lakosság egy része Dél-Magyarországra menekült. A török uralom idején a megmaradt lakosság mellé Boszniából pravoszláv szerb családok települtek. Az 1565-ös török defter „Slobodna Vas” néven említi először és ugyanezen a néven szerepel az 1579-es defterben is. A török kiűzése után a településen 22 ház állt itt, melyek közül 18 pravoszláv, 4 pedig katolikus családoké volt. A 18. században a falu csak lassan fejlődött, ezért a terület akkori birtokosa Bakić diakovári püspök a környező falvakból újabb horvát családokat telepített ide. 1758-ban 25 lakott ház volt a faluban. A 19. század elején már 29 háza volt 340 lakossal, akik közül 231 pravoszláv és 104 katolikus vallású volt.

Az első katonai felmérés térképén „Szlobodna Vlazt” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szlobodnavlaszt” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szlobodna Vlast” néven 72 házzal, 126 katolikus és 302 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 340, 1910-ben 584 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 45%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 47%-a horvát, 47%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 189 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
340 371 310 411 448 584 556 606 519 540 481 385 261 225 201 189

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • Szent Joakim és Szent Anna tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.

Oktatás[szerkesztés]

„Silvije Strahimir Kranjčević” általános iskola alsó tagozatos területi iskolája, Névna.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]