Kisújlak (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisújlak (Vuka)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségKisújlak
Jogállás község
Polgármester Damir Maričić (HDSSB)
Irányítószám 31403
Körzethívószám (+385) 31
Népesség
Teljes népesség945 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisújlak (Horvátország)
Kisújlak
Kisújlak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 18° 30′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 20″, k. h. 18° 30′ 20″
Kisújlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisújlak témájú médiaállományokat.

Kisújlak (horvátul: Vuka) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. A községhez Hrastovac, Kisújlak és Lipovac Hrastinski települések tartoznak.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 19, közúton 24 km-re délnyugatra, Diakovártól 16 km-re északkeletre, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, a Vuka völgyében, a Diakovárról Eszékre menő főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1283-ban „villa seu possessio Wylak” alakban említik először.[2] 1422-ben „Kyswylak” néven szerepel.[2] A 14. század közepén „civitas”, azaz város volt, Csáki Ugrin fia Miklós volt a birtokosa. 1356-ban a Garaiaké, 1395-ben a Horvátiaké volt. 1506-ban „Kis-Ujlak” néven vámszedőhely is volt.[2] Dénes József szerint vára is volt, melyet a második katonai felmérés térképén a Vuka jobb partján azonosított.

1536-ban elfoglalta a török, a középkori város valószínűleg ekkor pusztult el. A török kiűzése után területe a diakovár-boszniai püspökség birtoka lett. A kihalt területre 1751 és 1773 között Josip Antun Ćolnić püspök Derventáról és közelében található plenahi ferences kolostor környékéről 36 katolikus horvát családot telepített ide. Az új település nem a régi helyén, hanem az Eszék-Diakovár út mellett erdőirtással jött létre és az alapító püspökről először a Josipovac nevet kapta. Az áttelepítéskor a családok engedélyt kaptak házak felépítésére és az erdő szántófölddé és rétekké alakítására, egyúttal megszabadultak a kor feudális kötelezettségeitől. A falu nevét 1773-ban Josip Čolnić püspök halála után megváltoztatták és Josipovac helyett a falu területét körülölelő Vuka-folyóról nevezték el. Mivel a plébániatemplomot is Ćolnić püspök alapította és ezért Szent Józsefnek szentelték fel a mai napig nem tisztázott a Josipovac-Vuka helynévváltoztatásának az oka.

Az első katonai felmérés térképén „Vuka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vuka” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vuka” néven 80 házzal, 496 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

A településnek 1857-ben 122, 1910-ben 269 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a horvát, 20%-a német, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 86%-a horvát, 7%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 945, a községnek összesen 1200 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
546 606 485 639 684 787 772 845 856 927 1.047 1.326 1.289 1.290 1.059 945

Gazdaság[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattartás.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1770-ben építették. A plébániát 1942-ben alapították, Beketinci, Hrastovac, Lipovac és Široko Polje falvak hívei tartoznak hozzá. A plébánia a régi iskola épületében működik.

Kultúra[szerkesztés]

A KUD „Milko Cepelić” kulturális és művészeti egyesületet 2017-ben alapították.

Oktatás[szerkesztés]

A település első isklája 1858-ban nyílt meg. Az oktatást először egy bérelt házban tartották. Az első tanító Roko Tunuković volt. A hely a tanulói létszámhoz hamar szűknek bizonyult, ezért Strossmayer püspök adományából 1869-ben a templom közelében felépítették az első iskolát. A következő iskolaépület építése 1939-ben kezdődött és 1942-től zajlott benne a tanítás. Ma az épületben egészségközpont és az önkormányzat működik. A mai épületben 1980-ban kezdődött az oktatás. Az intézmény 1993-ig Ivo Lola Ribar nevét viselte, majd Vuka általános iskola lett a neve. 1995-től a híres helyi születésű író, történész és etnográfus Milko Cepelić kanonok nevét viseli.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Šubić Vuka labdarúgóklubot 1930-ban alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
  • BK „Veteran” Vuka bocsaklub.

Egyesületek[szerkesztés]

  • DVD Vuka önkéntes tűzoltóegyesület
  • LD „Kuna” Vuka vadásztársaság
  • Vuka nyugdíjas egyesület
  • „Hrastovi” Vuka természetvédő egyesület

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)