Briješće (Eszék)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Briješće
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségEszék
Jogállás falu
Irányítószám 31000
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség1318 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület6,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Briješće (Horvátország)
Briješće
Briješće
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 31′ 30″, k. h. 18° 37′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 30″, k. h. 18° 37′ 40″

Briješće (1997-ig Brešće) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Eszékhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszék központjától 5 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén, az Eszéket Diakovárral összekötő út és vasút mentén fekszik. Településrészei Duga Bara, Livana, Livana-Pustara és Podrumina.

Története[szerkesztés]

A település a 19. század második felében Rétfalu déli, Brešće nevű határrészén keletkezett. 1880-ban 74, 1910-ben 83 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a szerb, 27%-a horvát, 8%-a magyar, 7%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az első világháború után a jobb élet reményében Montenegróból, Vajdaságból, Likából, Isztriából és más régiókból újabb telepesek érkeztek. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 47%-a szerb, 40%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 1318 lakosa volt. A katolikusok a csepini plébániához tartoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 74 163 134 83 136 441 492 503 707 449 649 953 1.382 1.318

(1869-ben lakosságát Csepinhez számították. 1880-tól településrészként, 1931-től önálló településként.)

Gazdaság[szerkesztés]

A település gazdaságát a megyeszékhely közelsége döntően meghatározza. A népesség legnagyobb része Eszékre jár dolgozni, kisebb részben pedig a mezőgazdaságban tevékenykedik. Földműveléssel, állattartással, építési munkákkal, kereskedelemmel és kézművességgel (autószerelés, fuvarozás, gázszerelés, stb.) foglalkozik.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a csepini Vladimir Nazor általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]