Szentgyörgy (Alsómiholjác)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentgyörgy (Sveti Đurađ)
A Szent György templom
A Szent György templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségAlsómiholjác
Jogállás falu
Irányítószám 31552
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség826 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
Terület16,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentgyörgy (Horvátország)
Szentgyörgy
Szentgyörgy
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 44′ 30″, k. h. 18° 14′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 30″, k. h. 18° 14′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentgyörgy (a középkorban Bondogszentgyörgy és Rendekszentgyörgy névváltozatban is, horvátul: Sveti Đurađ) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Alsómiholjáchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 39, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától 6 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon, a Dráva jobb partja közelében, az Alsómiholjácról Eszékre menő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Az ókorban itt haladt át a Mursiáról (Eszék) Poetoviora (Ptuj, Szlovénia) vezető fontos római kereskedelmi és hadiút, melynek egyik őrállomása a mai templom helyén állt. A templom északi falának egy része a római épület tégláiból épült. A települést 1280-ban említik először „Scentgurg” alakban. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékekben „S. Georgius iuxta Draua”, „Bundugzengurge”, „Renduc Scengurge” névváltozatokban találjuk.[2] Nevét Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomáról kapta, mely a 13. században már állt. Az aszuágyi uradalomhoz, temploma pedig az aszuágyi főesperességhez tartozott. Stjepan Sršan szerint a középkorban két plébániája is volt, melyek közül az egyik valamely szerzetesrend igazgatása alá tartozott. A település urai a Tétény nembeli Pekeriek és Aszuágyiak voltak, majd az utóbbiak birtokrésze 1403-ban hűtlenség miatt királyi adományként a Marótiaké lett, akik 1436-ban cserével megszerezték a Pekeriek birtokát is. 1470-ben Maróti Mátyás az uradalom nagy részét a király jóváhagyásával nejére, horogszegi Szilágyi Margitra ruházta át, aki 1504-ben a birtokot a Csákiaknak adta. A térség többi településével együtt 1536-ban szállta meg a török és csak 1687-ben szabadult fel uralmuk alól.

1698-ban mezővárosként „Oppidum Sancti Georgii” néven 15 portával szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. Az 1754-es egyházi vizitáció feljegyzi, hogy a faluban igen régi templom maradványai találhatók. A török kiűzése után Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide és a valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. Birtokosa a Hilleprand von Prandau család volt. A család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.

Az első katonai felmérés térképén „Sveti Gyuragy” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szveti Gyuragy” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sz. György” néven 149 házzal, 898 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 945, 1910-ben 1253 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 826 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
945 976 883 1.018 1.076 1.253 1.203 1.245 1.245 1.301 1.232 1.104 964 954 893 826

(1981-ig Đurađ néven.)

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság többsége mezőgazdasággal és állattartással foglalkozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templomát[7] a 14. század második felében építették koragótikus stílusban. A helyén az ókorban római építmény állt, melyet az is bizonyít, hogy a hajó északi fala részben római téglákból épült. Nagyon valószínű, hogy a mai templom valójában egy késő római vagy korai román stílusú templom utódja, amelyre a hajó késő román stílusú alapja épült, a hajó északi részét csak a második építési fázisban emelték. A szentélyt a 15. században, az érett gótika korszakában építették. A támpilléreken és az ablakokon a Maróti család valpói udvarháza építőinek az építési stílusát lehet észrevenni. A templomot feltehetően a 18. században barokk stílusban építették át. A hajó nyugati oldalához a 19. században építették hozzá a harangtornyot, mely eklektikus jegyeivel lényegesen eltér a Valpovština többi tornyától. A Szent György templom különlegessége a déli falon található késő gótikus portál, amelyet a közelmúltig egy kis klasszicista előcsarnok zárt le. 2009-ben konzerválást és feltárásokat végeztek az épületen, ekkor lettek láthatóvá az ókori és középkori részletek. A feltárások eredményei alapján néhány szakember arra a következtetésre jutott, hogy a mai templom alapvetően a 16. század végén, vagy a 17. század elején épült a gótikus templom megmaradt falainak felhasználásával. Ez esetben építői a reformátusok voltak, akik előszeretettel használták fel a régi épületeket templomaik építéséhez és a katolikusok csak később, az ellenreformáció során vették át a templomot.

Kultúra[szerkesztés]

KUD „Franjo Ebling” Sveti Đurađ kulturális és művészeti egyesület. A település farsangi mulatságát február végén, vagy március elején rendezik az egyesület szervezésében, melyben ápolják Szlavónia e részének farsangi szokásait.

Oktatás[szerkesztés]

A faluban a podgajci „Hrvatski sokol” általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Sveti Đurađ labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel.
  • RŠU Sveti Đurađ sporthorgász egyesület.

Egyesületek[szerkesztés]

  • A DVD Sveti Đurađ önkétes tűzoltó egyesületet 1933-ban alapították.
  • „Dravski vukovi” Sveti Đurađ, a Dráva kedvelőinek egyesülete.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)