Torjánc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Torjánc (Torjanci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBaranyaszentistván
Jogállás falu
Irányítószám 31322
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torjánc (Horvátország)
Torjánc
Torjánc
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 45′ 30″, k. h. 18° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 30″, k. h. 18° 22′ 00″

Torjánc (horvátul: Torjanci, szerbül: Торјанци) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 32, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 18 km-re nyugatra, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említését Mátyás király 1481. május 10-én kelt adománylevelében találjuk, melyben a magvaszakadt Maróti Máté macsói bán több Baranya vármegyei birtokát, köztük a „Thornyancz” nevű birtokot Geréb Péternek és Mátyásnak adományozza. [1] 1506-ban Perényi Imre nádor birtokai között találjuk. Valpó várának tartozéka volt.[2] A középkori falu valószínűleg az 1526-os török hadjáratban pusztult el. Az 1591-es török adókönyvben nem szerepel.[3] A térség 1687-ben a nagyharsányi csata után szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából érkezett katolikus sokácokkal telepítették be. A falu a felszabadítás után a dárdai uradalom része lett, bár határának nagy része, mivel ártérre esett, többnyire víz alatt állt. Ez az állapot csak a 19. század elején a Dráva és a Karasica-patak szabályozása után szűnt meg. Az Esterházy, majd a Schaumburg-Lippe család volt a birtokosa. Az itt élők a természeti környezet miatt főként bárányokat, juhokat tenyészettek, melyek szabadon kószálhattak a nagy kiterjedésű, nyílt legelőkön. A népi magyarázat szerint ebből származik a falu neve is (tor = akol és janje, janjci = bárány, báránykák).

Az első katonai felmérés térképén a település „Torjáncz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Torjancz” néven szerepel.[4]

1857-ben 708, 1910-ben 769 lakosa volt. Baranya vármegye Siklósi járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években sokat mentek ki Németországba munkát vállani. 1991-ben lakosságának 61%-a horvát, 28%-a roma, 3%-a magyar nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991. augusztusában a lakosságnak menekülnie kellett a szerb csapatok elől. A menekültek csak 1997-ben térhettek vissza otthonaikba, ahol rögtön hozzáláttak az újjáépítésnek. A településnek 2011-ben 267 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
708 684 668 709 770 769 718 716 711 684 701 608 509 476 317 267

Gazdaság[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1850-ben épült, a petárdai Szent Lőrinc plébánia filiája. Orgonáját Angster József pécsi mester építette 1908-ban.

Kultúra[szerkesztés]

A településnek 220 m²-es kultúrháza van.

Oktatás[szerkesztés]

Torjáncon 1860-ban épült meg az első egytantermes iskola. Első tanítója Selig Jakab volt. 1908-ban előírták a második tanteremmel való bővítést, mivel a falu határában lakó 80 cigánycsalád gyermekeit is be kellett fogadnia.[7] A településen ma a pélmonostor-cukorgyári általános iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

NK Graničar Torjanci labdarúgóklub

Híres emberek[szerkesztés]

Torjáncon született 1912. április 8-án Stjepan Sekereš horvát nyelvész, egyetemi tanár.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]